Pénzcentrum • 2023. augusztus 12. 16:02
Sokkal kevésbé tapasztalják az iskolai kiégés jeleit azok a diákok, akik rendszeresen végeznek testmozgást - akármekkora mértékben. Egy finn tanulmány arra világít rá, hogy naponta akár 10 perc testmozgás is elég a jobb közérzethez, és ezzel máris elkerülhető, hogy lassan, de szinte biztosan az egyre gyakoribb kiégés felé meneteljen iskolás csemeténk.
Hamarosan becsöngetnek újra, és ha van iskoláskorú gyereked, valószínűleg már előtted is van a kép, hogy az íróasztaluknál ülnek, ceruzákat élezve, készen arra, hogy a z iskolai feladatokra összpontosítsanak. De mi van akkor, ha a gyerekek iskolai teljesítményének kulcsa valójában az, hogy kivigyék őket a szabadba és mozogjanak? Rég tudjuk, hogy a testmozgás jótékony hatással van a gyerekek fizikai egészségére, de az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy pozitív hatással van tanulmányi teljesítményükre is, és megakadályozza az iskolai kiégést – ezzel ugyanis sokkal több gyerek küzd, mint az normális lenne. Hogyan vegyük rá őket a testmozgásra, szem előtt tartva, hogy jót tesz nem csak a teljesítményüknek, de az egészségüknek is? És hogyan akadályozhatjuk meg a kiégést?
Több sport, jobb tanulmányi eredmény
A Kelet-Finnországi Egyetem kutatói több mint 34 000 serdülő adatait vizsgálták meg a 2015-ös iskolai tanulmányi időszakban, amely a finn általános iskolák nyolcadik és kilencedik osztályosainak közel felét foglalta magában. A European Journal of Public Health által közzétett eredmények azt mutatták, hogy a fizikai aktivitás hatásai a tevékenység típusától függően eltérőek voltak.
A kutatók a fizikai aktivitás két gyakori típusát vizsgálták: az "aktív iskolai közlekedést", mint a gyaloglást vagy a kerékpározást az iskolába, és a "szabadidős fizikai aktivitást", amely "mérsékelt vagy erőteljes" volt, például a sportolásban. Mindkét fajta testmozgás pozitív előnyöket mutatott.
Tanulmányunkban az aktív iskolai közlekedés összefüggésbe hozható a magas észlelt tanulmányi teljesítmény és az akadémiai készségek önbevalláson alapuló kompetenciájának nagyobb esélyével. Ráadásul az iskolába kerékpározás összekapcsolódott azzal, hogy a gyerekek jobban szerették az iskolát
– mondta Juuso Jussila, a Finn Egyetem doktori kutatója és a tanulmány egyik szerzője a HuffPostnak.
A szabadidős fizikai aktivitás (azaz a sport) még nagyobb hatással volt a diákok jólétére. Az erősebb iskolai teljesítmény mellett, amely a matematikában hangsúlyosabb volt, azok a serdülők, akik heti 4-6 órát szabadidős fizikai tevékenységet folytattak, közel 50% -kal alacsonyabb eséllyel tapasztalták meg az iskolai kiégést, mint fizikailag inaktív társaik
- tette hozzá Jussila.
Még a szerény mennyiségű fizikai aktivitásnak is pozitív hatása volt, a több testmozgás nagyobb nyereséget eredményezett a teljesítményben. Azok a diákok, akik napi 10-30 percet aktív iskolai sporttevékenységben vettek részt, 30% -kal nagyobb esélyt mutattak a "magas szinten észlelt tanulmányi teljesítményre" és a "magas olvasási kompetenciára". Összehasonlításképpen: a tanulmányban fizikailag legaktívabb diákok 86% -kal nagyobb esélyt mutattak a magas szinten észlelt tanulmányi teljesítményre.
Hogyan égnek ki az iskolás gyerekek?
A tanulmány másik vizsgált eredménye az iskolai kiégés volt. A felnőttek munkával kapcsolatos kiégéséhez hasonlóan az iskolai kiégést is.
Az iskolai kimerültséget, a kiégést, az iskola értelmével szembeni cinizmus és az iskolai alkalmatlanság érzése jelezte. A tünetek közé tartozott az iskolai munka mennyisége által túlterhelt érzés vagy az iskolai munka iránti érdeklődés elvesztése
- mondta Jussila.
Jennifer Hartstein amerikai pszichológus azt mondta a HuffPostnak, hogy "a kiégés valós jelenség a diákok számára".
Ez akkor fordul elő, amikor a diákok sok frusztrációt és stresszt kezelnek, kevés idejük (vagy képességük) van pihenni vagy feltöltődni. Sok diák korán kel, és egy egész napos iskolát, tevékenységeket, munkát és családi kötelezettségeket kezel. Még hétvégén sem jut sok idejük csak lélegezni, ami hozzájárul a túlterheltség és végül a kiégés érzéséhez
- mondta Hartstein.
A finn tanulmányban az aktív iskolai teljesítés nem volt jelentős hatással a kiégésre, de a szabadidős fizikai aktivitás igen. Az iskolai kiégés esélye alacsonyabb volt (40%-ról 24%-ra csökkent) azoknál a diákoknál, akik szabadidős fizikai aktivitást végeztek, és minél több időt szenteltek a fizikai aktivitásnak, annál alacsonyabb az esélyük erre. Nemcsak kisebb valószínűséggel számoltak be a kiégés jeleiről, hanem nagyobb valószínűséggel (90%) számoltak be arról, hogy szeretik a középiskolai életüket, mint azok, akik nem vettek részt ilyen tevékenységekben (35%). Ezek az eredmények megerősítik a korábbi tanulmányok eredményeit.
A tanulmányok világszerte azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás - különösen a szabadidős fizikai aktivitás - javítja a gyermekek és serdülők tanulmányi teljesítményét és mentális egészségét
- mondta Jussila.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kiégés valós jelenség a diákok számára. Ez akkor fordul elő, amikor a diákok sok frusztrációt és stresszt kezelnek, és kevés idejük (vagy képességük) van pihenni vagy feltöltődni
- teszi hozzá Jennifer Hartstein pszichológus.
Ez a tanulmány az iskolán kívüli fizikai aktivitást vizsgálta, de Jussila szerint okkal feltételezhető, hogy az iskolai testmozgásnak hasonló pozitív előnyei vannak. A kutatások azt sugallják, hogy az iskolán belüli fizikai aktivitás, például a testnevelés, még előnyösebb lehet a fiatalok tanulási és tanulmányi teljesítményének javításában. Míg a testmozgás és a jobb mentális egészség közötti összefüggés jól megalapozott, ennek mechanizmusai nem ismertek annyira. Vannak kézenfekvő neurobiológiai magyarázatok, mondta Jussila.
A hosszú távú, rendszeres fizikai aktivitás növelheti az agy neuroplaszticitását, ami az agy azon képességére utal, hogy megváltoztassa és átszervezze magát. Sőt, akár egyetlen fizikai aktivitás is csökkentheti a stresszt, és akut javulást eredményezhet a hangulatban, a munkamemóriában, a figyelemben és a kognitív rugalmasságban egyaránt.
Jennifer Hartstein elmagyarázta még, hogy "a mozgás aktiválja az endorfinokat, amelyek segítenek pozitívabb hangulatot teremteni. Ezenkívül bőséges bizonyíték van arra, hogy a testmozgás javítja az alvás minőségét , amiről tudjuk, hogy hatással van a mentális egészségre. Ami a testmozgásnak az akadémiai teljesítményre gyakorolt hatását illeti, Hartstein megjegyezte: "A CDC szerint és más kutatások szerint a fizikai aktivitás pozitív hatással van arra, hogy jobban figyeljen és jobban koncentráljon. Ez a két összetevő kulcsfontosságú a szilárd tudományos teljesítmény eléréséhez." - mondja a pszichológus.
Az ügyfelekkel kapcsolatban Hartstein elmondta, hogy gyakran ajánlja a testmozgást a fiatalok számára a stressz kezelésének módjaként.
Sokat beszélünk arról, hogyan lehet a leghatékonyabban szabályozni az érzelmeket, és hogyan lehet fejleszteni a szorongás tolerálására szolgáló készségeket (amit nem lehet elkerülni). Az egyik készség, amiről beszélünk, a mozgás. Az endorfinok növelése mellett a mozgás nagyszerű kimenetet biztosíthat a kihívást jelentő érzelmek felszabadításához és az újraindításhoz
- magyarázta.
Míg a szülőknek tisztában kell lenniük a fizikai aktivitás és a mentális egészség közötti kapcsolattal, Hartstein óva int attól, hogy a gyerekeket testmozgásra kényszerítsék, vagy bizonyos típusú mozgásokat mások fölé emeljenek. Ha arra kényszerítjük a gyerekeket, hogy tegyenek valamit, az csak elriasztja a fiatalokat attól, hogy rosszindulatból bármit is tegyenek
– magyarázta Hartstein.
A felnőtteknek nyitottnak és kreatívnak kell lenniük, amikor tevékenységeket javasolnak gyermekeiknek.
Beszélj a gyermekeddel arról, hogy mi érdekelheti őt, és bátorítsd arra, hogy próbálja ki. Nem kell "sportolónak" lenniük. Tudnak futni, hulahopp karikával ügyesedni, ugrókötelezni. Találd meg a módját, hogy szórakoztatóvá tedd a mozgást, korán kezdd, és ösztönözd arra, hogy gyakran csinálja is. Biztos lehetsz benne, hogy bármilyen fizikai tevékenység, amelyet gyermeked végez, legyen az 10 perces biciklizés az iskolába, foci vagy modern tánc, pozitív hatással lesz a pszichéjére
– mondta Hartstein.
Felmérést készít a Pénzcentrum
Habár még bőven tombol a nyári szünet, aki iskolás korú gyereket nevel, az egészen biztosan elkezdett már legalább fejben készülni a következő tanévre. Két nagy kérdése lebeg most a szülők előtt: lesz-e tanár, aki tanítani fogja a gyerekeket, illetve a még továbbra is magas inflációs környezetben vajon mennyivel kell többet fizetni idén a tanszerekért?
(via HuffPost)