Alattomos népbetegség szedi áldozatait Magyarországon: nagy baj lehet, ha félvállról veszed

Manapság rengeteg szó esik a stresszről, a szorongás, depresszió és a stressz kapcsolatáról, illetve hogy milyen hatással lehet a stresszes életvitel a fizikai és mentális egészségünkre. Ennek ellenére még mindig kevesebben törekszenek a stressz csökkentésére az életükben, könnyebben köteleződünk el egy szénhidrátmentes diéta, új mozgásforma vagy valamilyen étrendkiegészítő szedése mellett. A stressz csökkentése azonban sokaknak szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, és nem veszik komolyan addig, amíg súlyos tüneteket nem kezdenek magukon tapasztalni.

Attól függetlenül, hogy a stressz milyen gyakori probléma, szakértők szerint egyáltalán nem érdemes félvállról venni. Inkább aggasztónak tartják, milyen sokan tapasztalnak magas szintű stresszt a mindennapokban. Már ennek a magas stresszszintnek is komoly egészségügyi hatásai lehetnek a Healthline cikke szerint, a mindennapokat megnehezítő tünetekkel.

• A túlzott stressznek való kitettség egyik jele a kimerültség és álmatlanság. A stressz krónikus fáradtsághoz, alvászavarokhoz vezethet, bár nem mindenki tapasztal ilyen tünetet, az alvászavarok egyik gyakori kiváltó oka a túlzott stressz.
• A fokozott stressz a libidót is befolyásolhatja, több tanulmány szerint csökkentheti a szexuális vágyat.
• A krónikus stresszt gyakorlatilag a szorongás és depresszió előszobájának tekintik.

Azt is fontos megjegyezni, hogy oda-vissza ható tényezőkről van szó. Ha ugyanis például a szexuális vágyak csökkenésében valami más körülmény játszik szerepet (pl. hormonváltozás vagy mentális gondok), akkor az válthat ki stresszt. Tehát a stressz okozta panaszok és tünetek kölcsönösen hathatnak egymásra, illetve ronthatnak a helyzeten. Például ha a sok stressz miatt nem tudunk aludni, kimerültek leszünk, majd nem tudunk napközben teljesíteni, az csak további stresszel jár, és így tovább.

• A stresszhez olyan jellemző fizikai tünetek is társulhatnak, mint a pattanások megjelenése, súlyosbodása. A tanulmányok többnyire fiatal felnőttekre vagy kamaszokra fókuszálnak, de esetükben egyértelműen a fokozott pattanásosság jelentkezik stressz hatására. Természetesen más okok is állhatnak emögött a tünet mögött, mint hormonális változások, fertőzés, gyulladás, eltömődött pórusok, hajlam, viszont a stressz is fontos kiváltó faktor.
• A stressz sokaknál válthat ki fejfájást, súlyosabb esetben migrént. Az állandó, vagy magas stressz pedig csak még csak fokozza a fejfájások gyakoriságát, erősségét.
• Nemcsak a fejben, hanem a testünk más pontjain is okozhat krónikus fájdalmat a tartós stressz. Jellemző tünet például a megmagyarázhatatlan eredetű derék- vagy hátfájás. Viszont igaz az is, hogy többnyire ott jelentkezik a stressz eredetű fájdalom, ami egyébként is a gyengénk. Akinek a nyaka szokott megfájdulni, annak az fog fájni, akinek a gyomrára húzódik rá minden betegség, az érezheti ott is.
• A gyakori megbetegedés, vagyis a gyenge immunrendszer szintén lehet a stressz folyománya. Ha valaki azt veszi észre, hogy egyik fertőzésből a másikba esik, igazán nem tud kikeveredni a betegségből, mire jön is a következő, érdemes elgondolkodnia, miért nem működik megfelelően az immunrendszere. A stressz bizonyítottan szervezetünk védelmi vonalát. Viszont az immunrendszer általános gyengeségét más is okozhatja, komoly betegségek, amelyeket érdemes kivizsgáltatni, ha valóban feltűnően gyakran szedünk fel valamilyen betegséget.
• Bár valószínűleg senkinek sem újdonság, de meg kell említeni az emésztési panaszokat, amiket a stressz okoz. Egyántől függhet, hogy milyen tünet jellemzőbb tartós stressz esetén - van, akinek szervezete székrekedéssel reagál, másoknak éppen hasmenése lesz, vagy kellemetlen puffadás kínozza őket. Egyes tanulmányok a stresszt és az irritábilis bél szindrómát (IBS) is kapcsolatba hozzák.
• Az étvágyra szintén hatással lehet a tartós stressz. Vannak, akik kifejezetten stresszevők, ezzel csökkentik a feszültséget, míg másoknak éppen lecsökken az étvágya, amikor sok stressz éri őket. Ez súlyváltozást is eredményezhet, amely tovább tetézi a problémákat.

• A stressz szapora szívverést is okoz, amely többnyire hamar elmúlik. Viszont aki gyakran van kitéve ennek a tünetnek, annak tartósan emelkedhet a vérnyomása, pulzusszáma, amely káros az egészségre.

Mit tehetünk a stressz ellen?

A tartós stressz kezelésével éppen az a legnagyobb gond, hogy nem egyértelmű, mihez kell tartania magát annak, aki szabadulni akar a kellemetlen tünetektől. Egy laktózérzékeny ember amennyire teheti kerüli a laktóz fogyasztását, ha mégis olyasmit enne, akkor be tud venni olyan tabláttát, amellyel elkerülheti a kellemetlen tüneteket. A stresszmentes élet azonban sokkal nehezebb, mert az élethelyzetek felett nem villog ott a kivastagított felirat, hogy stresszt tartalmazhat. Sokkal nehezebb elkerülni, és teljesen nem is tudja kivonni magát alóla senki anélkül, hogy a társadalomból is kivonulna, meg szakítaná a kapcsolatait, feladná karrierjét, stb.

Viszont ezeknek a nehézségeknek ellenére is meg kell próbálni csökkenteni a stresszt. Ha valaki a fent említett tüneteket kisebb-nagyobb részben tapasztalja, és kizárta már a többi lehetséges okot, akkor komolyan kell vennie a stressz által kiváltott jeleket, mielőtt elfajulna a helyzet. A tüneti kezelés nem megoldás, álmatlanságra, fejfájásra, puffadásra persze léteznek gyógyszerek, de az nem megoldja, csak ideig-óráig elfedi a problémát. Nem könnyű feladat a stresszel harcba szállni, de a fizikai és mentális egészségünk érdekében mindenképpen érdemes.

Az első lépés az önvizsgálat. Ha már beláttuk, hogy a fokozott stressz gondokat okozhat az életünkben, kezdjünk el figyelni rá, mennyire és milyen gyakran vagyunk kitéve neki, milyen helyzetek váltják ki, mit érzünk ilyenkor és később milyen tüneteket tapasztalunk. Ehhez segítségünkre lehet pszichológus is, ahogy a kezelésben is.

Alkalmazhatunk olyan stresszcsökkentő praktikákat is, amelyekkel egy időre megszabadulunk egy adag állandó ingertől. Ilyenkor érdemes megfigyelnünk önmagunkat, jobban alszunk-e, múlnak-e a panaszaink. Ilyen trükk lehet, ha pl. szünetet tartunk a hírek napi szintű követésében, csökkentjük a képernyőidőt, nem fogyasztunk túl sok stimuláló szert (kávét, alkoholt, stb.), odafigyelünk a kiegyensúlyozott étkezésre, több időt fordítunk pihenésre, többet mozgunk, vagy akár meditálunk.

Az is fontos, hogy lecsökkentsük az érintkezést olyan emberekkel, akik stresszt váltanak ki belőlünk, hiszen sokszor a stressz elsődleges oka a rossz emberi viszony. Viszont azért ne vágjuk el magunkat teljesen a világtól, mégha nincs is kedvünk kapcsolatokat ápolni! Mindenképpen töltsünk időt azokkal a szeretteinkkel, akikkel szeretünk lenni, és nem stresszelnek minket.

Ne felejtsük el, hogy a krónikus stressz tünetei, ha nem veszünk tudomást a problémák gyökeréről súlyosbodhatnak, és akár életveszélyes állapotot is eredményezhetnek! Rengeteg krónikus betegség sőlyosbodását idézheti elő a tartós, magas stresszállapot, de a magas vérnyomás, ezáltal a sztrók és szívroham kockázata is jelentősen emelkedik. Nem beszélve arról, hogy hosszú távon valóban kialakulhat stresszből és kiégésből, szorongásból depresszió. Ez pedig mind a mentális, mind a fizikai egészségre romboló hatással lehet, akár visszafordíthatatlanul.

A stressztől még az előtt meg kell szabadulni, hogy sztrók, vagy depresszió legyen a vége. Ha megvárjuk a legsúlyosabb következményeket, talán már késő lesz.