Tabudöntögető igazság az aszpartámról: erről kevesen mernek beszélni a rettegett anyag kapcsán

Az elmúlt két hétben még az is hallott az aszpartámról valószínűleg, aki korábban még soha. Ennek két oka van. Az egyik, hogy július 14-én a WHO döntése szerint az aszpartám felkerült a lehetséges rákkeltő anyagok listájára, míg a másik, hogy az egyik hazai üdítőital forgalmazó cég egy óriási kampányt hozott létre, amibe a hazai celebvilág színe javát felvonultatták. Ezekben a reklámokban pedig különösen kihangsúlyozták, hogy az ő cukormentes termékeikben nincsen a már-már halálosnak titulált aszpartám, így boldog, boldogtalan fogyaszthatja azt.

A CashTag legújabb videójában szakértőkkel járta körül, hogy ez a változás milyen hatást gyakorolhat az élelmiszeriparra, illetve a marketingkampányt is tüzetesen megvizsgálták. De vajon tényleg ilyen veszélyes az aszpartám? Egyáltalán mi ez az édesítő, amitől ennyire elkezdtünk rettegni az utóbbi hetekben?

Az aszpartám az egy élelmiszer adalékanyag. Európában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság gondoskodik alapvetően arról, hogy minden olyan anyag, ami a termékekbe kerül biztonságos legyen fogyasztóként. Magukat az adalékanyagokat egyébként az élelmiszeripar arra használja, hogy az élelmiszereket egyrészről biztonságossá tegyék, másodsorban pedig arra, hogy számunkra, fogyasztók számára élménytelibbé. Azaz például kellemesebb legyen a megjelenése. A harmadik legfontosabb szempont pedig a technikai feldolgozhatóság megkönnyítése, ilyenek például a különböző emulgeáló szerek, amik részben azért felelnek, hogy meggátolják, hogy az étel csomósodjon

– kezdett bele Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, kitérve arra, hogy minden egyes adalékanyag esetében meg van határozva, hogy mennyi az a mennyiség, ami biztonsággal fogyasztható. Így az aszpartám esetében is.

Alapvetően arról van szó, hogy az aszpartám a 70-es évek óta egy olyan anyag, amit nagyon széles körben használ az élelmiszeripar. Sokak emlékezhetnek még a szaharinra, aminek viszont volt egy mellékíze. Az aszpartám viszont egy olyan anyag volt, aminek nem volt semmilyen utóíze, így nagyon jól lehetett vele édesíteni. Eléggé biztonságosnak is tűnt sokáig. Így az élelmiszeripar nagy mértékben elkezdte használni. Ha egyszerűen akarom megfogalmazni, akkor mindenbe belekerült, ami édes és nem tartalmaz cukrot. Tehát az üdítőitalokba, a rágóba, lekvárokba. Azaz sok olyan dologba belekerült, amit édesnek érzünk, de nincs benne cukor

– mondta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Tehát közel 50 éve szerves része szinte mindenki étkezésének az aszpartám, amit most a WHO átsorolt a lehetséges rákkeltő anyagok közé.

Nem tudjuk pontosan, hogy valóban okoz-e rákot. Vannak erre utaló tudományos bizonyítékok, de igazából olyan kutatást nagyon nehéz végezni, ami konkrétan bebizonyítaná, hogy valaki ettől lett rákos – tette hozzá Braunmüller Lajos.

Azonban nem olyan egyszerű lecserélni 1-1 összetevőt az élelmiszerekben, ahogyan az sem, ha egy új adalékanyagot szeretnénk hozzáadni a már meglévő recepthez.

Ha egy gyártó úgy dönt, hogy szeretne egy új, mondjuk édesítőszert forgalomba hozni az Európai Unióban, akkor ennek az első lépése az, hogy a hatóságok megnézik azokat a rendelkezésre álló bizonyítékokat, amik garantálják azt, hogy ami az élelmiszerbe kerül, az ne lehessen káros az egészségünkre. Tehát például ne okozhasson rákot, vagy ne károsíthassa a magzatot és ne okozhasson semmilyen egyéb betegséget. Ennek a folyamatnak része az is, hogy meghatároznak egy megengedett napi beviteli mennyiséget, ami egy biztonságos szermennyiséget jelent. Ez az, amit, ha betartunk és nem lépünk túl, akkor vélhetően egy biztonságos használatot eredményez

– magyarázta Szűcs Zsuzsanna, ráadásul nem csak az engedélyezés hosszadalmas folyamat, hanem az is, ha le akarjuk az egyik adalékanyagot cserélni egy már megszokott, kész termékben.

Egy nagyon nagy kérdés, hogy a jelenlegi helyzetre mit lép az élelmiszeripar. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a modern iparban receptet módosítani nagyon nehéz dolog. Nagyon sok kutatást, laborkapacitást igényel és hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat egy termékfejlesztés akkor is, ha „csak” egy meglévő terméknek a receptjét módosítják. Ráadásul nagyon sok pénzbe is kerülhet. Mindezek mellett pedig ugye az is fontos, hogy vajon az íze az új terméknek, ha valamivel helyettesítik az aszpartámot, akkor az vajon ugyanaz marad-e. A fogyasztók pedig nagyon érzékenyek erre

– fűzte hozzá Braunmüller Lajos, aki szerint az is érdekes, hogy vajon mit fognak erre mondani a fogyasztók és mennyire fog beindulni egy pánikreakció az elkövetkezendő hónapokban. Azaz mennyire fogják lecserélni az eddig vásárolt termékeket valami másra.

Ahogyan fent már írtuk nem lehet jelen pillanatban tudni, hogy pontosan milyen hatással is lesz a magyar, vagy a globális élelmiszerpiacra az aszpartám démonizálása, azonban marketing szempontjából mindenképpen egy érdekes jelenség az, ami az elmúlt hetekben történt.

Celebek tömegei reklámozzák az aszpartám mentes üdítőt

Itthon nem volt annyira divat, hogy ennyi híresség bevonásával készítsenek reklámot. A legelső ilyen kampány világszinten a Fyre Festival volt, ami később egy marha nagy csalásnak bizonyult. Ezt egy nagyon erős influenszer kampánnyal vezették be: mindenki kipsztolt egy ilyen narancssárga négyzetet, és egy hashtaget. Senki nem tudta, hogy miről beszélnek, ezzel pedig egy nagyon jó koncepciót indítottak volna el. Egy luxus fesztivált egy szigeten. Még a Netflix is csinált erről egy sorozatot, de a lényeg az, hogy ők voltak a numero uno ebben a stratégiában – kezdett bele a mindent behálózó influenszer kampány háttértörténetébe Wolf Gábor, a Marketing Commando kisvállalati marketing szakértője, aki arra is kitért, hogy szerinte nehéz kontraproduktívvá tenni valamit, ha az üzenet alapvetően jó.

Ebben az üzenetben egy nagyon erős termékelőnyt reklámoztak. Tehát nem azt mondták, hogy idd a terméket, mert finom, hiszen akkor senki se vette volna. Akkor kontraproduktívvá vált volna. Azonban ők azzal, hogy nincs benne aszpartám hoztak egy olyan termékelőnyt, ami éppen egy baromi erős sajtó háttérből táplálkozott, hiszen a WHO egy héttel korábban posztolta ki, hogy az aszpartám bekerült a lehetséges rákkeltő anyagok listájára. Ilyen szempontból nagyon erős volt az üzenet, így pedig nehéz túlzásba esni

– magyarázta a marketingfogás lényegét a szakértő, aki szerint attól a pillanattól, hogy valakinek beugrott, hogy az XIXO kólájának a versenytársa, azaz a CocaCola Zero aszpartámot tartalmaz már csak az volt a kérdés, hogy milyen gyorsan tudnak lépni és kirakni a reklámokat.

Egy ekkora cégnek azonban kevés olyan lehetősége van, hogy gyorsan tudjon reagálni egy ilyen hírre, hiszen a multiknak egy reklám hosszadalmas, akár hetekig tarthat. Ellentétben egy influenszer kampánnyal, amit hamar össze lehet hozni. Mindössze fel kell hívni egy ügynökséget, hogy kellene 20-30 influenszer, aki ezt elmondja. És 30 perc múlva már kint is van a social médiában a reklám.

De mitől is rettegünk ennyire, mi az a félelem, amire a magyar cég egy teljes reklámkampányt húzott fel végül? Egyáltalán mit is jelent az, hogy az aszpartám felkerült a lehetséges rákkeltő anyagok listájára?

Miért került az aszpartám a rákkeltő anyagokat tartalmazó listára?

Annak ellenére, hogy az egészségügyi szervezetek szerint az aszpartám fogyasztása biztonságos, ha nem lépünk át irreális mennyiséget, tagadhatatlanul szerepel a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) biztosan vagy feltehetően rákkeltő anyagokat, tevékenységeket magában foglaló listáján. Amit ennek kapcsán sokan félreértenek, az az, hogy a listára kerülés nem jelenti automatikusan azt, hogy bizonyított a rákkeltő hatás! A felsorolás alapvetően 4 kategóriába sorolja az azon szereplő anyagokat, tevékenységeket:

• 1. csoport: rákkeltő hatású emberek esetén
• 2A csoport: valószínű, hogy rákkeltő hatású emberek esetén
• 2B csoport: lehetséges, hogy rákkeltő hatású emberek esetén
• 3. csoport: nem osztályozható az emberre gyakorolt rákkeltő hatás alapján

Az aszpartám a 2B csoportba került, ahogyan azt már korábbi cikkünkben is megírtuk, a jelenlegi ismertek szerint elsősorban a májra lehet veszélyes. Fontos azonban látni, hogy milyen anyagok, tevékenységek vannak az egyes csoportokban, ez alapján jobban körvonalazható, mi a különbség az egyértelműen, valószínűsíthetően, vagy esetlegesen rákkeltő anyagok és tevékenységek között. A kategóriák nem skálát jelentenek, hanem azt mutatják meg, mennyi az esélye, hogy egy anyag rákkeltő lehet. Egyes anyagokkal, tevékenységekkel kapcsolatban már teljesen biztos és bizonyított az ilyen hatás, más anyagok esetében még kérdéses.

Az 1. csoportba a 2023. július 21-én érvényes lista szerint 127 ágens tartozik, köztük olyan ismert rákkeltő tényezők, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a HPV egyes típusai, az UV-sugárzás (pl. szoligépeké), a plutónium, az urán vagy a röntgen- és gammasugárzás és az azbeszt.

A 2A csoportba sorolt 95 ágens között találjuk például a fodrász és borbély szakmát, a maláriát, az éjszakai műszakos munkát, vagy a vörös hús fogyasztását, vagy a túl meleg italok (>65°C) ivása. A 2B csoport, ahová az aszpartámot sorolták, 323 ágenst tartalmaz. Ide tartozik a benzin, a szénpor, az ólom és nikkel, a naftalin, az alacsonyfrekvenciás mágneses mezők, vagy a foglalkozások közül az ács, asztalos munka, a textilgyártás, vagy a bitumennel való aszfaltozás is. De az aszpartám mellett lehetséges, hogy rákkeltő a kávésav - ami megtalálható a kávéban, borban, teában, vagy a propolisban is -, de még az Aloe Vera kivonat is! Ez alapján látható, nagyjából mit jelent az aszpartám "lehetséges, hogy rákkeltő" csoporthoz sorolása.

Ahogy azt a WHO is közölte: nem áll rendelkezésére meggyőző bizonyíték az aszpartám egészségkárosító hatásáról. (Ez azonban még nem bizonyítja, hogy teljesen biztonságos.) 

A 3. csoport 500 ágense közé tartozik a tea, kávé, mate fogyasztás, a fogászati alapanyagok, a hajfestésre használt termékek, vagy például a higany is. Itt fontos megjegyezni, hogy egy anyag, attól, hogy nem okoz (bizonyítottan) rákot, még lehet rossz, pl. toxikus hatása a szervezetre! Egyalátalán nem ugyanazt a hatást fejti ki az eegészségre egy kanálnyi higany, vagy egy kanál kávé elfogyasztása - rákkockázat szempontjából viszont azonos csoportban van a két anyag.

Na de most tényleg egészségtelen az aszpartám?

Ahogy írtuk, az egészségügyi szakértők véleménye megegyezik abban, hogy a napi beviteli korlát betartásával az aszpartám fogyasztása a rák szempontjából biztonságos. Minden aspektust természetesen még nem vizsgáltak.

Fontos azonban a teljes kép alapján megközelíteni a kérdést: az édesítőszereknek általánosságban az a pozitív élettani hatása, hogy cukorpótlóként szolgálnak. A cukorról pedig köztudott, hogy számos kór kialakulásában játszik szerepet. A cukorfogyasztás kiváltására alkalmazott édesítőszerek ebből a szempontból mindenképpen előnyösek a szervezetnek. Ahogy az köztudott, Magyarországon az elhízás, túlsúly óriási közegészségügyi probléma, a lakosság jelentős részét érinti.

Arra nincs azonban bizonyíték, hogy az édesítőszerek biztosan segítenék a testsúly szabályozását. Egyes szakértők még káros is lehet, ha le akarunk szokni az édességekről, ha cukormentesre térünk át, mert így az édes íz utáni sóvárgás nem csillapodik idővel, ugyanúgy megmarad.

Amit érdemes viszont mérlegelni, hogy az egészségesebb életmód érdekében mellőzzük a cukrot - de ha lehet akkor a feldolgozott élelmiszereket is (amelyek készülhetnek édesítőszerekkel). Az olyan édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek, mint az aszpartám, jellemzően feldolgozottak, így bár egyes egészségügyi célokban segíthetnek, más szempontból károsak lehetnek.