Pénzcentrum • 2023. június 16. 09:57
Egy új kutatás szerint folyamatos a magyar betegek átvándorlása az állami egészségügyből a magánpraxisokba, leginkább az állami ellátórendszerben tapasztalható anomáliák, az orvoshiány és a színvonalbeli különbség miatt. A kismamákat ráadásul az idő is sürgeti, mert mindenképpen tudniuk kell néhány dolgot, mielőtt családot alapítanának. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők nem ugyanazt mondták, de abban egyetértenek, hogy az orvosszámon lenne mit javítani - és ezt még a KSH adatai is bőven alátámasztják.
Folyamatosan nő Magyarországon azok száma, akik az egészségügyi járóbeteg-szakellátást, a műtéteket nem az állami-, hanem a magánegészségügyben intézik - erre egy friss kutatás is rávilágított, melyről lapunk is beszámolt. Teszik ezt annak ellenére, hogy jelentősen megnőttek az elmúlt egy évben a magánegészségügyi ellátások árai, ezzel egyidőben pedig folyamatosan emelkedik az öngondoskodási hajlandóság. A vékonyabb pénztárca ráadásul felértékeli az egészségpénztárak szolgáltatásait.
De éppen ezért tűnhet furcsának, hogy ezt a magyarok hajlandók kifizetni - már aki képes rá, és inkább odaadják a nem kis összeget a magánpraxisban dolgozó orvosoknak, mint kiállják a hosszas várakozási időt az állami rendelőkben vagy kórházakban.
Orvoshiány, hosszú várakozási idő
A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők meglehetősen sötét képet festettek arról, mi okozza az egyre nagyobb átvándorlást az állami szférából annak ellenére, hogy a mindennapi élet folamatos drágulásával párhuzamosan a magánrendelések árai is megnőttek. Rajháthy Beatrix, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke úgy fogalmazott: teljesen meg lehet érteni azokat, akik még a pénzt is rászánják az egészségügyi ellátásra ahelyett, hogy hónapokat várakozzanak adott esetben egy műtétre.
Az állami egészségügyben jelentősen megnyúlt várakozási idők és egyes szükséges és hosszan nem halasztható vizsgálatokhoz és ellátásokhoz való korlátozott hozzáférés viszont alapvető abban, hogy sokan a magánellátáshoz fordulnak. A korlátozott hozzáférés egyik oka, hogy számos vizsgálat és beavatkozás esetében a TB finanszírozás nem fedezi a költségeket. Ez nem bérkérdés, hanem az anyag-eszköz adott beavatkozásra eső rezsi elégtelensége okozza. Ezeket a költségeket a magánellátó viszont valós piaci áron építheti be a díjtételeibe. Itt jelenik meg a színvonalbeli különbség, hiszen nemcsak felkészült orvosok és szakdolgozók szükségesek,hanem a megfelelő eszközök és anyagok rendelkezésre állásának biztosítása is kell a magas szintű ellátáshoz. Az egyes ellátásokhoz szükséges vizsgalati-terápiás idők is itt kerülhetnek valós költségen elszámolásra
- fogalmazott lapunk kérdésére Rajháthy Beatrix.
Némileg ellentétesen látja a dolgokat Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Ő úgy látja, nincs komoly átvándorlásról szó, éppen azért, mert egyre jobban hiányzik a fizetőképesség a magánellátásra.
Szerintem nemhogy nőtt, hanem még csökkent is azok száma, akik az állami ellátórendszer helyett a magánpraxisokat választják. Az persze világos, hogy aki mégis megteszi, az a sokszor emlegetett okok, például a hosszas várakozási idő és az orvoshiány miatt teszi. Itt kell hozzátenni, hogy bár valóban találhatunk hosszas várólistákat egy-egy ortopédiás vagy szemészeti műtétre várakozva, a NEAK mióta közli, mire mennyit kell várni és melyik intézményben, azóta az ellenőrizhetőség fegyelme okán azért csökkenni kezdtek ezek a várakozási idők
- mondta a Pénzcentrumnak Sinkó Eszter.
A várólisták megkerüléséről, és arról, hogy mindez mennyibe kerül, ha a magánorvosokat választjuk, korábban lapunk is írt. Ezt a cikket itt olvashatod el újra:
Sinkó Eszterhez hasonló véleményt fogalmazott meg nemrég Kirschner András, a Swiss Clinic tulajdonosa - erről a Portfolio írt. Kirschner szerint mivel csökken a fizetőképes kereslet, ő a maga részéről fekete évre számít a magánpraxisoknál.
A fizető magánbetegek száma havonta csaknem 25 százalékkal kevesebb mint tavaly ilyenkor volt. Bár a biztosítói és a vállalat egészségügyi szektorunk jól működik, ez nem pótolja a magánbetegek kiesését. Ezért csak remélni tudjuk, hogy az idei évet jelentősen csökkent nyereséggel zárjuk. Majdnem biztos vagyok abban, hogy a többieknél is ez a helyzet emiatt látható a rengeteg reklám. Szerintem a 2014-2015 óta tartó folyamatos gyarapodás, az, hogy az égig nőnek az árbevételek, az idén meg fog állni. A 2023-as év egy fekete év lesz a magánegészségügyben. Kilábalást 2024-re várok
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- fogalmazott Kirschner András.
Nincs más választás, ha családot akarunk
Nagyon úgy tűnik viszont, hogy bár drágulnak az ellátások a magánszférában, a betegek egy része mégis inkább vállalja a sokszor jelentős plusz költséget. Rajháthy Beatrix szerint ezen sincs mit csodálkozni: eljöhet az a pont, amikor nincs hová hátrálni a magyaroknak a saját egészségük érdekében - a nőknél pedig különösen, ha családot terveznek éppen.
A betegeknek nincs más választása, ha idejében és jó ellátáshoz akarnak jutni, mint fentiek szerint vállalni a plusz költségeket. Különösen így van ez például az endokrin rendeléseken, mert ma a betegek jelentős része fiatal nő, akiknél az endokrin betegségek (pl. diabétesz, pajzsmirigybetegségek, egyes nőgyógyászati endokrin kórképek) jelentősen befolyásolják családtervezésüket - tehát időben kell lépniük
- fogalmazott a MOSZ alelnöke. A várólisták hosszúságáról korábban a Pénzcentrum is írt, ezt a cikket itt olvashatod el újra:
Kódolva van a tragédia?
Az a KSH adatai alapján is kijelenthető, hogy az orvosok számában valóban lenne mit fejlődni - a kormány azonban azzal nyugtat, hogy az alapellátásban felmerülő feladatok számához mérten elegendő orvos dolgozik az országban. Mint az alábbi grafikonon láthatjuk: egyre jobban nő a 65 év fölötti orvosok aránya, míg a 30 év alattiakéban sok évvel ezelőtt volt utoljára fellendülés.
Valószínűleg nem pusztába kiáltott szó volt Kőnig Róbertnek, a János kórház gyermeksebészének múlt heti posztja sem, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a különféle átszervezésekkel az alapellátás is veszélybe kerül - erről lapunk is írt. Kőnig posztjában elmesélte, hogy egyedül maradtak kollégáival a gyermeksebészeten és a traumatológián, ahol 24 óra leforgása alatt 163 beteg gyereket kellett ellátniuk. Emiatt pedig hatalmas tumultus alakult ki az ügyeleten.
Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére, gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletesként... Szerintetek, a kialakult helyzetet és a hirtelen rövid idő alatt, nagyon-nagyon megnőtt betegforgalmat és az egymás után érkező mentőket, hogy reagálták le a szülők?
– olvasható a poszt alatt.
Az orvostársadalom folyamatos elöregedéséről is írt korábban a Pénzcentrum. Ezt a cikket a lenti linkre kattintva olvashatod el újra: