Biró Attila • 2023. május 28. 12:05
Az emberiség különböző erőforrások iránti kielégíthetetlen éhsége olyan területeket pusztít el egyre nagyobb számban, ahol óriási denevérpopulációk élnek. A denevérek pedig igencsak különleges állatok, a tudósok vírusinkubátoroknak is hívják őket, és jelenlegi tudásunk szerint a világ bőregerei akár 72 ezer különböző vírust is hordozhatnak. Életformájuk pedig pont olyan, ahol a veszélyes vírusok könnyen mutálódhatnak és gyorsan terjedhetnek. Az pedig már csak lehetőség kérdése, hogy a különösen veszélyes kórokozók mikor ugorjanak át az emberre. Egy új kutatás meglehetősen pontosan azonosítja a világnak azokat a helyeit, ahol nagy valószínűséggel elindulhat egy újabb világjárvány. Ezek a területek pedig meglehetősen nagyok, és ami még rosszabb, egyre sűrűbben lakottak. Öt emberből a világon ma már több mint egy ilyen helyen él. A kockázat tehát nő, a tudósok pedig nem győzik hangsúlyozni: az emberiség egyre veszélyesebb kapcsolatot alakít ki a természettel.
Friss számítások szerint 2020-ban és 2021-ben összesen 14,9 millió halálos áldozata volt a koronavírus-világjárványnak. Az áldozatok pedig még átlagosan további 22 évet élhettek volna. Ez így összesen 336,8 millió évnek felelne meg, ennyi életévet vett el tehát a járvány mindössze két év alatt a világ lakosságától – derült ki a világjárvány súlyos hatásait elemző WHO összesítésből. A pandémia pedig bár mostanra véget ért, következményei, titkai továbbra is velünk maradnak.
Azt például a tudósok még most sem határozták meg -lehet soha nem is fogják- kielégítően biztosan, honnan is indult az évszázad eddigi leghalálosabb járványa a Covid-19: vadállatról ugrott át az emberre vagy egy laboratóriumból szivárgott ki? Azt viszont már biztosan tudják, hogy a vírus maga rokonságban áll néhány Laoszban fellelhető patkódenevérben található koronavírussal, ami a trópusi Ázsiában gyakori típusnak számít. A hangsúly jelen esetben azonban nem magán a Covid-19-el rokon koronavíruson van, hanem sokkal inkább azok hordozóján, a denevéreken.
A denevérek ugyanis nagyon különleges állatoknak számítanak az ember szemszögéből: szervezetük ugyanis különösen tökéletes abban, hogy különböző vírusok garmadájának inkubátoraként és terjesztőjeként szolgáljon – látott napvilágot a Reuters nagyszabású adatelemzéséből. Az pedig még a tudósok sem értik pontosan, hogyan lehetnek ennyire ellenállóak a denevérek a vírusoknak, arra viszont rámutatnak, hogy ezeknek a különleges emlősöknek valóságos víruscsomagoló szuperképességük van. Emiatt pedig őrülten veszélyesek az emberre. Vagy mi vagyunk őrülten veszélyesek rájuk, és ezáltal saját magunkra?
Denevérek földjén
Évezredeken keresztül a denevérvírusok kevés veszélyt jelentettek az emberiségre. Mégpedig azért, mert az emberek gyakorlatilag soha nem kerültek kapcsolatba velük. A vadvilág zavartalan élőhelyei ugyanis egyfajta természetes védőgátjai voltak a kórokozók terjedésének. Az elmúlt évtizedek brutális emberi terjeszkedései ugyanakkor több mint 9 millió négyzetkilométernyi olyan kockázati aknamezőt hoztak létre mára, összesen 113 országon átívelően, ahol magas az esélye annak, hogy egy veszélyes vírus denevérről emberre ugorjon át – állapította meg a Reuters átfogó kutatása.
A kutatás készítői ezeket a különösen veszélyeztett helyeket úgynevezett ugrózónáknak nevezték el. Ezek olyan zónákat jelölnek, ahol az emberi tevékenység hatására a népesség veszélyesen közel került nagy mennyiségű denevérpopulációhoz. És hogy milyen emberi tevékenységre kell itt gondolni: erdőírtás, bányászat, új vasút-, autópálya hálózatok építése, mezőgazdasági tevékenységek kiterjesztése.
Miért veszélyesek a denevérek?
Bármennyire is tartja igaznak a közhiedelem, a denevérek által jelentett veszély nem az emberek megharapásából fakad (még a vérszopó denevérek is igen ritkán támadnak emberre), ahogyan azt gyakorta irodalmi művekben vagy a mozikban ábrázolják. A denevérek igazi veszélye abban rejlik, hogy nagyon könnyen tudják szétszórni a bennük lakozó vírusokat a nyálukkal, a vizeletükkel, a vérükkel és az ürülékükkel. Ezek a vírusok pedig közvetlen érintkezés útján vagy más állati gazdaszervezeten keresztül juthatnak be az emberbe.
A potenciális rizikó pedig óriási, hiszen ahogy korábbin is írtuk, a denevérek a világ legjobb vírustározói. Egyes becslések szerint a világ denevérjeiben akár 72 000 különböző vírus is jelen lehet. A tudósok szerint viszont még ennek ellenére sem a denevérek viselkedése lehet az igazi katalizátora járványok, világjárványok kitörésének, hanem az embereké.
A vadon területeinek ellenőrizetlen leigázása ugyanis kiemelt mértékben növeli a globális járványok kockázatát. Egyszerűen annál az oknál fogva, hogy sokkal nagyobb az álatokkal való érintkezésünk esélye.
„Itt lenne az ideje annak, hogy az emberek ráébredjenek arra a tényre, hogy nagyon veszélyes kapcsolatot alakítottunk ki a természettel” – mondta el a Reutersnek Jonathan Epstein, az EcoHealth Alliance (egy amerikai székhelyű globális egészségügyi kutatószervezet) állatorvosa és betegség-ökölógusa. A szakember kiemelte azt is, „ahogy az emberek egyre jobban behatolnak egykor távoli élőhelyekre, az megnöveli annak a lehetőségét, hogy a korábban biztonságosan rejtőzködő vírusok belekerüljenek a háziállat-, és emberpopulációba.”
A denevéreknek pedig ebben kiemelt szerepük van. Kivételes vírusinkubátorok lévén képesek befogadni és túlélni azokat a vírusokat, amik náluknál jóval nagyobb emlősöket simán megölnek. Ha ez nem lenne elég, a denevérek szorosan egymás mellett élnek, és más denevérfajokkal egyugyanazon helyen tömegével együtt tanyáznak.
Ez pedig azt jelenti, hogy vírusaik gyorsan terjedhetnek és fejlődhetnek. Ezek némelyike pedig más állatok, akár emberek megfertőzésére is alkalmas lehet. És ha mindez nem lenne elég, a denevérek amellett, hogy tökéletes vírusinkubátorok tökéletes szállítók is. Némelyikük több száz kilométert is képes élelem után repülni, ezzel vírusokat szállítva messzi tájakra.
A denevérek világa
A tudósok eddig legalább 1 300 denevérfajt dokumentáltak, akik a globális ökoszisztéma nagyon fontos szereplői, virágokat poroznak be, magokat szórnak szét, és nem mellesleg rengeteg rovart falnak fel. Ezzel együtt azonban a világ leghalálosabb vírusai és járványai is a denevérekből erednek.
Mielőtt a Covid-19 következtében a kórházakat és a temetkezési irodákat ellepték volna az új járvány áldozatai, más de ugyancsak a denevérekhez köthető vírusok okozták az elmúlt fél évszázad leghalálosabb új betegségeit. A lista hosszú, ide lehet sorolni: az Ebolát, a Marburg-vírust, a SARS-t, a Hendra vírust vagy éppen a Nipah vírust. Ezek együtt több mint 90 alkalommal sújtottak le a világra, mintegy 44 000 embert megbetegítve és több mint 16 000 embert megölve.
Ezek a kórokozók mind olyanok, hogy átugorhatnak a denevérekről az emberekre akár egy közvetítő gazdaszervezeten keresztül, mint például egy sertés vagy csimpánz, de közvetlenül a denevér vizeletével, ürülékével, vérével vagy nyálával való érintkezés útján is. Ez az úgynevezett ’zoonózis’ folyamata, mely során az állatokról emberre terjedő, különféle kórokozók okoznak betegséget.
Nagyobb a veszély, mint azt sokan gondolnák
A Reuters két évtizedes járványkitörési és környezeti adatok segítségével vizsgálta, nagy eséllyel hol alakulhat ki a következő pusztító világjárvány a világban. Itt leginkább olyan helyeket azonosítottak, ahol a denevérvírusok átterjedésének legnagyobb az esélye. Az elemzés egy olyan globális gazdasági rendszert tárt fel, mely küzd a természettel, miközben potenciálisan több mint 1 milliárd embert tesz ki nagy veszélynek.
Ez az, a már korábban említett több mint 9 millió négyzetkilométernyi terület a Földön, ahol a feltételek már 2020-ban -eddig vizsgálták az adatokat- is megérettek arra (!), hogy egy denevér által terjesztett vírus átterjedjen az emberre, ezzel akár újabb globális méretű járványt szabadítva el.
Ezek az úgynevezett ugrózónák a Föld szárazföldi tömegének mintegy 6 százalékát fedik le, és többnyire denevérekben gazdag trópusi területek, melyek mostanság rendkívül gyors urbanizáción mennek keresztül. 2020-ban ráadásul közel 1,8 milliárd ember élt ezekben az ugrózónákban, ami 57 százalékos népességnövekedés 2002-höz képest. Mindez azt jelenti, hogy a bolygón csaknem minden ötödik ember közül több mint egy olyan területen él, ahol a legnagyobb egy denevérről emberre terjedő vírus fertőzési kockázata.
Ha mindez nem lenne elég, a nagyobb emberi populáción túl az is probléma, hogy az ugrózónákban a népsűrűség is brutálisan nő. Ezeken a területeken például 2002 és 2020 között közel 40 százalékkal emelkedett. A legnagyobb baj pedig az, hogy a népsűrűség leginkább azokon a területeken növekszik, ahol a feltételek a leginkább érettek az vírusok átugrására.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Minél több ember tartózkodik egy magas kockázatú területen, annál valószínűbb, hogy átugrik egy vírus állatról emberre. Az egyre inkább összekapcsolt világban pedig az is valószínűbb, hogy a tovagyűrűző hatás járvány vagy egyenesen világjárvány lesz
- hívta fel a figyelmet Hernan Caceres-Escobar, kutató, aki a genfi a genfi székhelyű Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség égisze alatt új fertőző betegségeket kutat.
Hol törhetnek ki a világ legveszedelmesebb járványai?
Bár a tudósok egy emberként hangoztatják, nem lehet biztosan megmondani, hol fog kitörni egy újabb pusztító világjárvány, a Reuterséhez hasonló adatelemzések jól megmutatják azt, hogy egy esetleges világjárvány kialakulásának kockázata nem egyenlően oszlik el a világban. Nagyon is jól detektálhatók ugyanis azok a helyek, ahol erre potenciálisan a legnagyobb lehetőség van. Ezek alapján a Föld következő területi kifejezetten veszélyeztetettek:
- egyre növekvő a kockázat Nyugat-Afrika egyes területein, ahol az egyik legnagyobb gondot a bányászat előretörése okozza, ami egyfelől jobb életet biztosíthatna az ott élőknek, másfelől durván behatol a denevérek lakta területekre, aminek következtében az utóbbi években számos súlyos fertőzés ütötte fel a fejét;
- ugyancsak nagy a kockázata a dél-kelet ázsiai régiónak, a Covid19 Kínában bukkant fel, de a szomszédos Laoszban azonosították a tudósók a jelenlegi világjárványért felelős vírus legközelebbi rokonait vadon élő állatokban, az egyre nagyobbá duzzadó közlekedési infrastruktúrák, a folyamatos urbanizáció pedig egyre nagyobb szeletet harapnak ki a természetből;
- India is kiemelt kockázatú országnak számít, itt már közel fél milliárd ember él egyre növekvő ugrózónákban, ez a szám pedig a világ összes országát nézve messze a legtöbbnek számít;
- a kutatók szerint ugyancsak nagy eséllyel lehet egy elkövetkezendő súlyos világjárvány bölcsője Brazília is, ahol az esőerdők pusztítása miatt magasan a legtöbb azoknak a területeknek a mennyisége és nagysága, amik potenciálisan ugrózónák.
Az előrejelzések ráadásul eddig kellő alátámasztást nyertek. Csak 2020 óta Afrikában legalább hét Ebola- és Marburg járványt jelentettek, Indiában és Bangladesben pedig 20 Nipa-járványt. Ezek a járványok pedig egytől egyik olyan területeken mentek végbe, amit a kutatás egyértelműen veszélyes ugrópontokként mutatott be. Tudni azt is, hogy a legutóbbi járványok közül a leghalálosabb idén januárban ért véget Ugandában, ahol több mint 160 ember fertőződött meg, akik közül 70-en meg is haltak az Ebola egy ritka törzsétől.
De az elmúlt 2 évben négy afrikai országban fordult elő Marburgi járvány olyan helyeken, ahol korábban nem mutatták ki a vírust emberben. Ide sorolható a Tanzániában és Egyenlítői-Guineában zajló járványkitörések is, amiknek a következtében 40-en halhattak meg a fertőzéstől. A fertőzési kockázat növekedéséért pedig egyértelműen okolható a világ denevérföldjeire való emberi behatolás.
Ha mindez nem lenne elég, évről-évre újabb és újabb ugrózónák jelennek meg, az elmúlt két évtizedeben 16 százalékkal nőtt az ilyen helyek száma. Ezeken a helyeken pedig a területek faborítottságuk 21 százalékát veszítették el, ami a kétszeresének számít a világméretű átlagos aránynak. Kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy az erdők, barlangok és más olyan területek elpusztítása, ahol a denevérek nagy számban élnek és táplálkoznak, közelebb kényszerítik az állatokat és az embereket egymáshoz.
Az emberi behatolások nagy száma sorra pusztítja el a denevérek előhelyét, de nem feltétlenül magukat a szárnyas emlősöket. Sok más vadon élő állattól eltérően ugyanis számos denevérfaj képes alkalmazkodni és boldogulni az emberek által uralta élőhelyeken is. És minél több denevér van, annál nagyobb az esélye, hogy az általuk hordozott vírusok mutálódjanak és az embert is fertőzni képessé váljanak.
A legkockázatosabb területek tehát valójában nem a denevérek látszólag érintetlen élőhelyei, ahol kevés ember van jelen, hanem pontosan azok, ahol a gyors változások gyakrabban hozzák egymáshoz közel az embereket és denevéreket.
„Ha naponta két autóval közlekedünk, a balesetek kockázata nagyon alacsony, viszont ha óránként 10 000 autó közlekedik az úton, rögtön nagyon magassá válik a balesetveszély kockázata” - világította meg a közeledés egyre nagyobb veszélyeit Roger Frutos, aki a franciaországi Nemzetközi Fejlesztési Mezőgazdasági Kutatóközpontjának kutatási igazgatójaként azt vizsgálja, hogyan terjednek a vírusok állatok és emberek között.
A kutató szerint fontos tudni, ahhoz hogy egy vírus egy új fajra ugorjon át, a megfelelő tulajdonságra van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán eljusson a gazdatestbe. Ezek után viszont már csak a lehetőségre vár. 2008-ban feljegyeztek egy esetet, mely során két héttel azután, hogy ellátogatott egy népszerű ugandai barlangba, egy 40 éves holland turistának láza és hidegrázása lett, ami gyorsan májelégtelenséggé, vérzéssé majd halálos agyduzzanattá fajult. A halál okait vizsgáló kutatók úgy vélik, hogy egy Marburgot hordozó denevér vizelhetett a turista szemébe, miközben a barlangba járt, és rá nemsokkal meghalt.
Persze ez az átugrás csupán egyelten betegre korlátozódott, de más kórokozók máshogy, könnyebben is képesek terjedni, tovább maradnak fenn, nagyobb pusztítást végeznek. A legrosszabb forgatókönyvek pedig olyanok, mint például a Covid-19 világjárvány volt, ami milliók halálát okozta szerte a világon. Fontos kiemelni, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint a Reuters által elemzett denevérvírusok mindegyike járványveszélyes.
A legnagyobb kockázatú területek elemzésével viszont a kutatás megmutatja a döntéshozóknak, vállalatoknak, aktivistáknak és mindenki másnak is, hogy leginkább a legveszélyesebb ugrópontokon számíthatunk leginkább újabb járványok kitörésére. Potenciálisan ugyanis ezeken a helyeken a legnagyobb az esély arra, hogy akár egy eddig nem ismert, különösen veszélyes kórokozó állatról emberre ugorjon, majd járvánnyá fajuljon.
A párizsi Pasteur Intézet környezetvédelmi és fertőző kockázati osztályának vezetője szerint: „a legmagasabb kockázatú területek meghatározása kifejezetten fontos, hiszen ahol egy apró szikra nagy eséllyel megjelenhet, ott rövidesen pusztító tűz is kialakulhat” – fogalmazott.
(Reuters)
(Címlapkép és cikkben megjelenő képek: Getty Images)