Az éjszakai álmatlanság okai: mi az alvászavar leggyakoribb típusa, az insomnia jelentése?

Cikkünkben az alvászavar típusait járjuk körül: mi az alvászavar jelentése és mi az alvászavar egyik legjelentősebb típusa, az insomnia jelentése? Mikortól beszélünk akut zavarról és mikortól számít az alvászavar betegségnek? Mi az az insomnia, mi a hipersomnia? Mik az álmatlanság okai, mit tehetünk az álmatlanság ellen, hogyan történik az alvászavar kezelése? Amellett, hogy eláruljuk, mi az az insomnia és mik az alvászavar egyéb típusai, azt is megtudhatod, mi az alvászavar BNO kódja, hogyan azonosíthatjuk be a betegséget és mik az éjszakai alvászavar okai, milyen testi és lelki tényezők vezethetnek az alvászavar, insomnia kialakulásához.

Hogyan alszik egy egészséges ember?

Egy teljesen átlagos, egészséges idegrendszerű ember élete az alvás és az ébrenlét egymást feltételező ciklusos aktivitásaiból áll: a nappali aktivitást követően éjjelente a szervezetünk takaréklángra kapcsol, mi pedig álomra hajtjuk a fejünket, hogy a pihenéssel töltött időszak során regenerálódjon a szervezetünk, illetve, hogy feldolgozzuk a nap során minket elárasztó brutális információhalmazt. Az éjszakai alvás során a NREM és a REM alvási fázisok váltakoznak, amelyeknek, ha felborul a kényes rendje, az egész életünkre kihatással lesz.

Egy egészséges felnőtt embernek 6-9, szigorúbb értelemben 7-8 óra az alvásigénye (érdekesség, hogy míg egyes emberek már 6 óra alvás után is kiegyensúlyozottan kezdik az új napot, másoknak 9 vagy még több alvással töltött óra kell a regenerálódáshoz – idősebbeknek ennél kevesebb, 5-6 óra is elég). Az alvászavar akut formái teljesen hétköznapi jelenségnek számítanak: az éjszakai álmatlanság okai közé soroljuk például a sok stresszt, a minket érő hatások okozta szorongást, aggodalmakat vagy az izgatottságot is. Azonban, ha rendszeresen és tartósan fennálló álmatlanság nehezíti meg mindennapjainkat, akkor már az alvászavar nevű jelenséggel állunk szemben. Nézzük, mi az alvászavar jelentése, mik az éjszakai alvászavar okai!

Mi az alvászavar jelentése?

Az „alvászavar” kifejezés alatt egy olyan betegségcsoportot értünk (az alvászavar BNO kódja: G4790), ami az epizodikus és paroxysmális rendellenességek, tágabb értelemben az idegrendszer betegségei közé tartozik. Az alvászavar előfordulása sem nemhez, sem életkorhoz nem kötött rendellenesség, a kutatók becslései szerint az emberiség kb. 30%-a küzd a kóros álmatlanság valamilyen formájával. Az alvászavar egy olyan egészségügyi probléma, amit nem lehet nem komolyan venni, ugyanis a krónikus álmatlanság, az insomnia és az alvászavar egyéb típusai kialvatlansághoz, nappali fáradtsághoz, csökkent fizikai és szellemi teljesítőképességhez, rossz közérzethez és hangulathoz vezethetnek, hosszútávon a memóriazavar és a depresszió is az alvászavar szövődményei közé tartoznak.

Mik az alvászavar tünetei?

Az éjszakai alvászavar okai igen változatos lelki és egészségügyi problémákra vezethetők vissza, éppen ezért az alvászavar tünetei is változatos formában nyilvánulnak meg. Az alvászavar, egyben az insomnia és más álmatlansággal járó egészségügyi problémák kialvatlansághoz vezetnek, ami megnyilvánulhat az elalvás nehézségében, korai ébredésben és felületes alvás formájában is.

Az alvászavar elszenvedője az átforgolódott éjszaka után kialvatlan, demotivált, nappali aluszékonyságra hajlamos és ingerlékeny, az általános rossz hangulat és közérzet mellett az alvászavar nyugtalan láb szindrómát, fogcsikorgatást idézhet elő. Az alvászavar súlyosabb formáinál előfordulhatnak egész éjszakás ébrenlétek, összeesések, bevizelés, alvajárás és egyéb éjszakai mozgással járó problémák, de kataplexia, alvásparalízis, nappali alvásrohamok és a különféle – bizonyos esetekben ijesztő – érzékcsalódások sem ritkák.

Az alvászavar típusai

Az „alvászavar” egy igen tág fogalom (az insomnia is csak egy az alvászavar típusok közül), számos különféle neurológiai rendellenességet sorolunk a csoportba. Az orvostudomány az alvászavar esetében a következő 4 alvászavar típust különbözteti meg:

• Insomniák: az insomnia (inszomnia) típusú alvászavar álmatlansággal, alváselégtelenséggel jár, ezt az alvászavar típust ismerhetjük leginkább a filmekből, könyvekből (a többi típust viszonylag ritkán említik). Az insomnia jelentése álmatlanság, alváselégtelenség: az insomnia lényege, hogy a beteg folyamatosan kívánja az alvást, szinte mindig fáradt, azonban ennek ellenére sem tud elaludni, alvása felületes, vagy túl korán, még a kipihentségérzet létrejötte előtt felébred.
• Hipersomniák: akkor beszélünk az alvászavar kapcsán hipersomniáról, ha a nappali aluszékonyság a problémánk, attól függetlenül, hogy elegendő ideig aludtunk-e előző este. A hipersomnia hátterében állhat az alvási apnoe vagy olyan hangulatzavarok, mint a depresszió, illetve a hipersomnia alvászavar csoportjába sorolható a narkolepszia nevű ritka alvásbetegség is, ami olyan ijesztő tüneteket produkálhat, mint a kataplexia, az alvásparalízis, vagy az elalváskor, ébredéskor jelentkező hypagog hallcinációk (ezzel a betegséggel magyarázzák a kutatók a szellemlátás jelenségét is).
• Parasomniák: a parasomnia alvás alatti rendellenes mozgásjelenségeket jelent, amelyeknek a legismertebb formája az alvajárás, de ennél az alvászavar típusnál is előfordulhat az alvásparalízis vagy a nyugtalan láb szindróma (a beteg éjszakánként többször is felkel, kénytelen a lábát megmozgatni), de ilyen a periodikus lábmozgás szindróma is, ami önmagában is előfordulhat, az alvás közbeni fogcsikorgatással egyetemben. Gyermekeknél szintén gyakori az éjszakai bevizelés, felnőtteknél az éjjeli erekció, illetve bárkivel előfordulhat az éjszakai felriadás, hadonászás, kiabálás is.
• Alvás-ébrenlét cikluszavarok: ezalatt az alvászavar típus alatt az agyi központok rendellenes működésére visszavezethető egészségügyi problémát értjük, lényege, hogy a beteget nappal, rendszerint nem kívánt, alkalmatlan időpontokban nyomja el az álom. Ez az alvászavar típus gyakran valamilyen életmódbeli tényezőre, napirendbeli zavarra vezethető vissza (pl. repülőgép-utazás, műszakban történő munkavégzés).

Az insomniáról bővebben: mi az az insomnia, mi okozza?

Ahogy a fentiekben is írtuk, az insomnia jelentése álmatlanság, alváselégtelenség. A tartós, huzamosabb ideig fennálló insomnia általában valamilyen másodlagos problémaként jelentkezik. Az insomnia okozta álmatlanság okai közt az esetek felében valamilyen mentális betegség áll, 25%-ban neurológiai vagy belgyógyászati betegség okozza, további 25%-ban pedig életmódbeli és alváshigiénés tényezők az alvászavar okai. Előfordul az ún. „primer insomnia is” – ez az insomnia egy olyan ritka típusa, amikor az insomnia önálló alvásbetegség formájában áll fönn, az insomnia mögött látszólag nem áll semmilyen mentális vagy testi betegség, sem más egyéb bizonyítható tényező.

Az insomnia, mint alvászavar okai közt leggyakrabban a különféle szorongásos zavarok állnak (pl. pánikbetegség, pánikroham, generalizált szorongás), de az olyan hangulatzavarok másodlagos betegsége is lehet, mint a depresszió. Gyakran az insomnia okai egyszerű életmódbeli tényezők, viszont sokaknál a túlzott alkoholfogyasztás vagy a droghasználat idézi elő, illetve az insomniás jellegű alvászavar bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felütheti a fejét.

Mik lehetnek az alvászavar okai?

Sokakban felmerült már a kérdés, miszerint mik lehetnek az éjszakai alvászavar okai, mik az álmatlanság okai, amelyek sokszor egész éjszakás forgolódáshoz, alváselégtelenséghez és nappali rossz közérzethez vezethetnek. Nos, az alvászavar kapcsán általánosságban ugyanazt mondhatjuk el, mint korábban az insomnia esetében: többnyire valamilyen pszichés, neurológiai vagy belgyógyászati probléma áll a háttérben, de sokszor egyszerűen csak az életmódbeli tényezők, a rossz alvási körülmények vagy az élvezeti szerek túlzott használata okozzák.

Az álmatlanság okai egyéb esetben

Fontos kiemelnünk, hogy a hétköznapi álmatlanság nem ugyanaz, mint az insomnia vagy más alvászavar. Az egyszerű álmatlanság okai közé sorolunk bármilyen (aprócska vagy jelentős) magánéleti, párkapcsolati vagy munkahelyi tényezőt, ami valamilyen okból kifolyólag szorongást, félelmet, aggodalmat vagy éppen pozitív izgalmat, érdeklődést kelt bennünk. Az álmatlanság okai ilyenkor arra késztetnek minket, hogy folyamatosan az adott problémán gondolkozzunk, nem tudjuk elengedni azt, míg valamilyen megoldást nem találunk rá – mindez időszakos alvászavarral jár.

Az álmatlanság ellen ilyen esetekben célszerű felkelni és leírni a gondolatainkat, holnapra összeírnunk néhány napirendi pontot a teendőinkről – a cél, hogy rendszerezzünk gondolatainkat és ne szorongva, kérdésekkel eltelve feküdjünk le. A nyugtalanság, álmatlanság ellen védekezhetünk még azzal is, ha elalvás előtt beszámolunk érzelmeinkről, aggodalmainkról párunknak vagy egy családtagunknak, vagy ha iszunk egy kis nyugtató gyógyteát.

Az alvászavar milyen orvos hatáskörébe tartozik?

Az insomnia és egyéb alvászavar típusok kivizsgálása, kezelése az alvászavar okai függvényében többnyire a pszichiátria és a neurológia szakrendeléseken történnek. Amennyiben nem betegség, hanem magánéleti stressz okozza, az alvászavar ellen, álmatlanság ellen felvehetjük a harcot egy pszichológus szakember segítségével is. Az alvászavar kivizsgálása történhet otthoni szemrevételezéssel (gyakran nem a beteg, hanem a mellette alvó számolt be a tünetekről), illetve alváslaborban történő vizsgálat során is.

Az alvászavar kezelése: gyógyítható az alvászavar?

Az alvászavar kezelése aszerint történik, hogy milyen jellegű alvászavar nehezíti meg az életünket – más-más kezelési stratégiát alkalmaznak például az insomnia vagy a hipersomnia esetén. A leggyakoribb alvászavar típus, az insomnia ellen védekezhetünk altatókkal, azonban ezek, ha nem kerül megszüntetésre az insomnia valódi oka, csak időszakos megnyugvással szolgálhatnak. Az alvászavar kezelése során a szakorvos elsődleges feladata, hogy az alvászavar oka megszüntetésre kerüljön – pl. a depresszió vagy más hangulatzavar kiegyensúlyozását szolgáló kezelés -, ellenkező esetekben az insomnia kezelésére szedett altatók csak súlyosbítják az insomnia problémáját.

A különféle pszichiátriai rendellenességeket rendszerint pszichoterápiával, kognitív viselkedésterápiával kezelik, mellyel párhuzamban – szintén a betegség formájától függően – gyógyszeres kezelés, pl. antidepresszánsok szedése is javallható. Alvási apnoe esetében a probléma gyakran megszüntethető, nem kezelhető esetekben viszont CPAP készülék használata ajánlott. A nyugtalan láb szindrómát és az éjjeli fogcsikorgatást az antidepresszánsok mérsékelhetik.

Akár neurológus vagy pszichiáter szakorvosról, akár családorvosról vagy pszichológusról legyen szó, az életmódterápiát alvászavar ellen minden esetben ajánlhatják (egyéb alvászavar kezelés mellett), melynek célja a kiegyensúlyozott táplálkozás bevezetése, a testsúly csökkentése, a rendszeres mozgás és a káros szokások elhagyása, melyek a rendszerezett, jól tervezett alvásidővel együtt megszüntethetik az álmatlanság, alvászavar, insomnia jelenségét.