Pénzcentrum • 2023. április 30. 13:02
A lakosság körülbelül 10%-a éli át élete során legalább egyszer a pánikroham nevű, testileg és lelkileg is megterhelő jelenséget. Mi a pánikroham és mi a pánikbetegség jelentése, mi a pánikbetegség tünetei, milyen pánikbetegség teszt segíthet kiszűrni a betegséget? Mikortól számít valaki ténylegesen pánikbetegnek, mik lehetnek a pánikbetegség kiváltó okai? Hogyan zajlik a pánikbetegség kezelése gyógyszerrel és terápiával, mit tehetünk a pánikbetegség ellen?
Cikkünkben a pánikbetegség nevű pszichés zavart járjuk körül: mi a különbség a pánikroham és a pánikbetegség között, illetve mi a különbség a pánikbetegség és a depresszió között? Mik a pánikbetegség rokonbetegségei, mik a pánikbetegség tünetei? Tudd meg, a pánikbetegség milyen orvos hatáskörébe tartozik, mi a pánikbetegség oka, mitől jöhet elő egy pánikroham? Milyen pánikbetegség teszt segítségével szűrhető ki a betegség, hogyan történik a pánikbetegség kezelése (pánikbetegség gyógyszer, pánikbetegség terápia)?
Mi a pánikbetegség?
A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokonbetegségei közé soroljuk a poszttraumás stressz szindrómát (PTSD), a generalizált szorongást és a különféle fóbiás betegségeket, amelyek a pánikbetegséghez hasonlóan szorongó, elkerülő magatartással járnak. A pánikbetegség a pánikroham nevű jelenség sorozatos ismétlődésén alapszik: az első pánikroham élménye maradandó traumát okoz a betegben, akiben tartós szorongás alakul ki emiatt. Érdekesség, hogy a pánikrohamot képes előidézni a korábbi pánikroham emléke által kiváltott szorongás – ezáltal a beteg ördögi körbe kerül, mígnem a pánikbetegség fokozatosan be nem szivárog az élete minden aspektusába.
Fontos kiemelnünk, hogy mi a pánikroham és a pánikbetegség közötti különbség. A pánikroham egy aránylag gyakori jelenség, a lakosság kb. 10%-ának legalább egyszer előfordul az életében. A pánikroham önmagában nem pánikbetegség, csak egy igazán kellemetlen pszichés epizód, ami megmagyarázhatatlan rettegéssel, halálfélelemmel, menekülési és segítségkérési kényszerrel jár, ez idő alatt a rohamot átélő személy szédül, levegőért kapkod, pulzusa és vérnyomása az egekbe szökik (a pánikbetegség tüneteit a későbbiekben részletezzük). Akkor beszélünk konkrétan betegségről, ha a pánikrohamok sorozatosan ismétlődnek és a rohamok okozta szorongás kihatással van a beteg munkahelyi, szociális és lelki világára is.
Mi a pánikbetegség oka?
Arra a kérdésre, hogy mi a pánikbetegség oka, avagy a pánikbetegség mitől alakul ki, a kutatók még ma sem tudnak egyértelmű magyarázatot adni. Valószínűsíthetően közrejátszhat a pánikbetegség kialakulásában a neurotranszmitterek csökkent szintje, de valójában, mivel teljesen egészséges embereknél is előfordul, nincs konkrét magyarázatunk a betegségre. A pánikbetegség elszenvedői közül sokan aktív alkohol- vagy drogfogyasztók, ami szintén súlyosbíthatja a problémát (ez általánosságban igaz a pszichés betegségekre), illetve a kutatók igyekeznek párhuzamot vonni a múltbéli feldolgozatlan traumák és a pánikbetegség kialakulása között (a poszttraumás stressz szindrómához hasonlóan).
A pánikbetegség kialakulása, gyakorisága
A köztudatban a pánikbetegség női egészségügyi problémaként maradt meg. Miért? Nos, tény, hogy a pánikbetegség gyakorisága nőknél kétszer akkora, mint a férfiaknál, azonban a képet árnyalja, hogy a férfiak kevésbé hajlamosak pánikrohamokkal, pánikbetegség gyanújával orvoshoz fordulni. Maga a pánikbetegség a legnagyobb valószínűséggel fiatal felnőtt korban alakul ki, az első pánikrohamos élmény(ek) szintén fiatal felnőttkorban, tinédzserkorban köszönthetnek be. A lakosság közel 20%-a érintett valamilyen szorongásos pszichés zavarban, azonban sajnos sokszor még a pszichológusok, pszichiáterek is nehezen tesznek különbséget a betegek életét megnehezítő kórképek között.
Mi a különbség a pánikbetegség és a depresszió között?
Habár a pánikbetegség gyakran együtt járhat depresszióval, többnyire a depresszió kísérőbetegsége formájában, fontos, hogy különbséget tegyünk a két betegség között. Míg a pánikbetegség egy szorongásos zavar, addig a depresszió a hangulatzavarok biológiai, neurobiológiai magyarázattal alátámasztott legsúlyosabb fajtája, ami a beteg viselkedésére, érzelmi világára, közérzetére és gondolataira egyaránt hatással van. A valódi depresszió jóval több egy kis rosszkedvnél (sokan egy kellemetlen személyiségvonásnak tartják), ugyanis a betegségnek köszönhetően a depresszió elszenvedői folyamatos rossz hangulattal küzdenek, elvesztik érdeklődésüket és motivációikat, képtelenek az őket korábban boldoggá tevő dolgoknak örülni (a depresszió természetéről korábbi cikkünkben írtunk bővebben).
Miben más a fóbia vagy a generalizált szorongás?
A pánikbetegség rokonbetegségei továbbá a fóbiák és a generalizált szorongás. Míg a pánikbetegség esetén a betegre minden különösebb ok nélkül jön rá a rettegés (sokszor ugye maga a pánikrohamtól való félelem váltja ki a pánikrohamot), addig a fóbia esetében olyan irreális viszolygásról, ösztönös rettegésről beszélünk, amit egy adott dolog vált ki – ez lehet egy szituáció, egy hely, egy élőlény (pl. tömegbe keveredni, túl magasra merészkedni, de fóbia tárgya lehet egy rovar vagy egy csupasz láb is) vagy bármilyen egyéb személyes dolog.
A generalizált szorongásos zavar (GAD) is a pánikbetegség rokonbetegsége: ez a szorongásos zavarok egy olyan típusa, amely esetén a koncentrált, többféle tünetet is produkáló szorongásnak nincs konkrét tárgya (maga a szorongó személy sem egészen tudja elmagyarázni, hogy mitől szorong). Generalizált szorongás esetén a szorongó fél jóformán minden élethelyzetre, lehetőségre, döntésre szorongással tekint, azonban elég eredményesen kezelhető pszichiátriai kórkép.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A pánikbetegség tünetei
Nézzük, mi a pánikbetegség tünetei, hogyan kell elképzelnünk a pánikbetegség nevű szorongásos zavart! A pánikbetegség tünetei néhány perctől kb. 20-30 percig állhatnak fenn, és a következő csoportokba oszthatók:
- Hirtelen jelentkező félelem: irracionális szorongás, ijedtség, halálfélelem, menekülési vagy segítségkérési vágy, kontrollvesztési félelem, öngyilkossági félelem, kényszeres gondolatok;
- Kardiológiai és légzési tünetek: hirtelen megemelkedő pulzus és vérnyomás, légszomj, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, szorító mellkasi érzés, ájulásközeli állapot, szédülés;
- Emésztési pánikbetegség tünetek: gyomortájéki fájdalom, hányinger, émelygés, hasmenés;
- Egyéb fizikai pánikbetegség tünetek: izzadás, zsibbadás, szurkáló érzés a bőrön, kipirulás, reszketés, remegés, csalánkiütésszerű bőrpír;
- Kapcsolatvesztés: eltompulás, álomszerű életérzés, elszemélytelenítés, „üvegfalon keresztül” való szemlélődés, zuhanásérzés.
Pánikbetegség teszt: lehetek én is pánikbeteg?
Természetesen igen, ugyanis a pánikbetegség és más szorongásos zavarok egyáltalán nem ritka betegségek. Azonban, ahogy a fentiekben is leírtuk a pánikbetegség kapcsán, akkor számít valaki ténylegesen „betegnek”, ha a pánikrohamok rendszeresen előfordulnak, és ha a pánikrohamtól való félelem kihatással van a munkavégzésünkre, szociális életünkre, a mindennapjainkra általánosságban. Az interneten és a témával foglalkozó szakkönyvekben rengeteg pánikbetegség teszt lehetőséggel találkozhatunk, azonban, amennyiben valakiben ténylegesen felmerül a pánikbetegség gyanúja, lehetőség szerint kérje inkább egy valódi szakember segítségét.
A pánikbetegség milyen orvos hatáskörébe tartozik?
A pánikbetegség kezelése a pszichológusok, illetve a pszichiáter szakorvosok hatáskörébe tartozik. A pánikbetegség súlyosságától függ, hogy milyen kezelésre szorul a beteg, ugyanis a pánikbetegség kezelése történhet pszichoterápiával és egyéb személyes vagy csoportos terápiával, illetve bizonyos esetekben a pánikbetegség gyógyszer alapú kezelése is javallott lehet, hogy könnyebben oldódjon az irreális szorongás.
A pánikbetegség kezelése
A különféle szorongásos zavarok kezelésére a tudomány ma már számos alternatívát kínál. Amennyiben jelentős mértéket öltő pánikbetegség alakult ki nálunk, mindenképpen forduljunk szakemberhez, aki kognitív viselkedésterápiát írhat elő, amelynek a célja, hogy a pánikbetegség kezelése során a beteg megtanulja másként kezelni a szorongását, új szempontból megközelíteni a pánikrohamos helyzeteket.
Egyéb egyéni- és csoportterápiák is léteznek, melyeknek mind a stresszkezelés, a helyzet újraértékelése és a relaxáció a célja. Újkeletű pánikbetegség terápia például a fényterápia vagy a mozgásterápia, de a szakorvosunk a pánikbetegség elleni küzdelem során életmódterápiát is előírhat. Rengeteget tehetünk a pánikbetegség ellen mi magunk is, ha odafigyelünk az aktívan eltöltött, stresszmentes szabadidőre, a rendszeres testmozgásra, a kiegyensúlyozott táplálkozásra és az alkohol, illetve a koffein mellőzésére.
Milyen pánikbetegség gyógyszer létezik a problémára?
Azt, hogy a szakorvosunk milyen pánikbetegség gyógyszer szedését írja elő, a problémánk jellegétől, a szorongás és az egyéb pánikbetegség tünetek súlyosságától függ (a pánikbetegség minden betegnél más tünetek, tünetegyüttes formájában jelentkezhet). A pszichiáter szakorvosok gyakran javasolnak a kognitív viselkedésterápia (és/vagy más terápiák) mellé szelektív szerotonin-visszavétel gátlókat (SSRI) vagy szelektív norepinefrin-visszavétel gátlókat (SNRI), de a benzodiazepinek és a béta-blokkolók is a gyakran felírt pánikbetegség gyógyszer típusok közé tartoznak. A szorongás oldása és a pánikbetegség elleni fellépés történhet nyugtató, stressz- és szorongásoldó gyógynövénykúrával is.