Koós Anna • 2023. április 28. 16:03
A pandémia kezdete óta jelentősen, 27 százalékkal csökkent a véradások száma. Annak ellenére, hogy 2022-ben már kezelhetőbbé vált a koronavírus járvány, a véradások száma még mindig elmaradt a covid előtti évektől. Pedig mostanra, hogy az egészségügy is visszaállt a veszélyhelyzetiről a normál működésre, ugyanúgy nagy szükség van a betegellátásban a vérre és a terápiás vérkészítményekre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2022-ben 361 637 egységnyi vért vettek le, száz lakosra 3,7 vérvétel jutott tavaly. Ez már kedvezőbb, mint a 2021-es adatok, amikor 333 ezer egységnyi vért vettek, és mindössze 3,4 vérvétel jutott száza lakosra - viszont a 2019-es számoktól elmarad. A koronavírus járványt megelőző évben még 4,1 vérvétel jutott 100 főre. Bár a megelőző két vétizedben is lassan, de folyamatosan csökkent a száz lakosra jutó véradások száma, nem ment 4 alá, csak a járvány alatt. Visszaállni pedig azóta sem tudott.
Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) adatai szerint, amit frissen közölt a KSH, visszaesett a véradások száma. A teljes véradások aránya is nőtt a járvány alatt, ami arra utal hogy kevesebb alkalommal került sor nem teljes vér adására, vagyis páldául plazmadonációra. 2022-re a teljes véradások aránya még mindig magasabb, viszont már nem annyival, mint a járvány első két évében. A véradások száma is nőtt, a 2020-as és 2021-es évi átlagnál 9,4 százalékkal magasabb volt 2022-ben. A járvány megelőző két évtized átlagától viszont még mindig elmarad 27,1 százalékkal.
Ugyanakkor, azt ki kell emelni, hogy a pandémia alatt a betegellátás vérigénye is csökkent. Lapunknak Bayerné dr. Matusovits Andrea, az OVSz főigazgatója azt mondta korábban, hogy a véradók és véradások száma is csökkent, "de ez nem veszélyeztette a vérellátás biztonságát, mivel a vérkészítmény-igény jóval kisebb volt, a vírus elleni harc miatt átrendezett egészségügyi ellátó rendszerben". Nem is volt az elmúlt 22 év során olyan kevés betegellátási célra felhasznált egységnyi vér, mint az utóbbi 3 év során az adatok alapján.
Az egészséügyi ellátás azonban 2022-ben már a megszokott mederbe tért vissza, nem életmentő beavatkozásokat is be lehetett már ütemezni. Így a vérkészítmény-igény valószínűsíthetően nőtt, a véradások és így a betegellátásra felhasznált vér mennyisége viszont csak kevéssel.
Az egy főre jutó véradások számában Csongrád-Csanád vármegye jár az élen, ahol 100 lakosra 6 vérvétel jut. Győr-Moson-Sopronban és Békésben pedig több mint 5 vérvétel jut 100 lakosra. A legkevesebb vérvétel Pest vámegyében jut a lakosokra, mindössze 1,4 száz főre számítva:
Miért fontos a véradás?
Az OVSz honlapján található téjékoztatás szerint a vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben. A tudomány mai állása szerint a vér semmi mással nem pótolható, mesterségesen nem előállítható, csak véradással pótolható. A hazai egészségügyi intézmények ellátása éves szinten nagyságrendileg 390 000 véradással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátáshoz - munkanapokra lebontva - napi 1600-1800 véradóra van szükség.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Vérátömlesztésre (transzfúzióra) első sorban a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtétek során van szükség, ill. számos súlyos betegség, mint a vérképzőszervi vagy rosszindulatú betegségek is jó eséllyel gyógyíthatók, azonban a kezelés során a betegnek folyamatosan vérkészítményeket kell kapnia. A véradás során levett vérből előállított legrövidebb lejáratú vérkészítmény (trombocita készítmény) csupán 5 napig használható fel, ezért nagyon fontos, a véradások folyamatossága.
Ki lehet véradó?
A véradás alapelve, hogy csak egészséges ember adhat vért, védve ezzel a véradó és a vért kapó beteg egészségét is. Véradásra az jelentkezhet, aki már elmúlt 18 éves, de még nincs 65 esztendős és testsúlya eléri az 50 kg-ot, a felső súlyhatár 140 kg (erről a kivizsgáló orvos dönt). Első véradók esetén a felső korhatár 60 év. A nők évente, azaz 365 napon belül maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért. Másik fontos kritérium pedig, hogy két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetünknek, hogy regenerálódjon.
Hol lehet vért adni?
Munkanapokon 60-70, évente közel 15 000 helyszínen biztosít az OVSz lehetőséget véradásra. Egyes véradóeseményeken lehetőség van időpontot is foglalni, csökkentve ezzel az esetleges várakozási időt. Érdemes a Vérellátó honlapján téjákozódni az aktuális véradási lehetőségekről, illetve a szabad időpontokról.