Koós Anna • 2023. április 16. 13:03
Nagyban függhet az idősek egészsége attól, mennyire sűrűn lakott területen élnek. Bár azt gondolhatnánk, a falvakban, vidéken egészségesebben élhetnek a nyugdíjasok a jó levegő, kertészkedési, kirándulási lehetőségek miatt, ez nem feltétlenül van így. Az Európai Unió országaiban a 65 év feletti időseknek 41 százaléka nyilatkozta, hogy jó vagy nagyon jó az egészségi állapota. A sűrűn lakott területeken élők közt még magasabb, 42,5 százalék az arány. Magyarországon is minél városiasabb helyen élnek az idősek, annál többen számoltak be kiváló vagy jó egészségi állapotról.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, a sűrűn lakott területeken élő idősödő állampolgárok 42,5 százaléka számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, ez két százalékponttal több, mint az átlag. Nyolc országban a városban élő 65 év felettiek aránya, akik jó egészségi állapotnak örvendenek, 50 százalék felett van. Írországban például 66,1 százalék. Érdekesség viszont, hogy éppen az íreknél a közepes sűrűségű területeken (agglomerációban, kisebb városokban) élők egészsége még jobb: az idősek 69,7 százaléka szerint jó vagy nagyon jó. A ritkásan lakott helyeken azonban arányuk csak 63,9 százalék.
Svédországban egyértelműen több idős jobb egészséggel, minél sűrűbben lakott területet vizsgáltak a felmérésben. Belgiumban a sűrűn és közepesen lakott helyeken 60,1-60,2 a jó egészséggel élő idősek aránya, a gyéren lakott falvakban pusztán 53,9. Hollandiában szintén rendkívül jó egészségről számoltak be az idősek (átlagosan 58,2%), viszont legnagyobb arányban mégis a ritkásan lakott területeken voltak (61,2%). Hasonlót csak Luxemburgban, és Franciaországban láthatunk, viszont akkor sem ilyen mértékű eltérést.
Általában sokkal inkább jellemző, hogy a nagyvárosokban élő idősek nagyobb arányban számolnak be jó egészségről. Szlovákiában 14,6, Szlovéniában 11,3, Ausztriában 10,8, Bulgáriában 10,7, Máltán 9,5, Magyarországon 9,4 százalékpont a különbség a sűrűn és a gyéren lakott területek között. Olyat is csak néhány országban látni, hogy a ritkás népsűrűségű helyeken több a jó egészséggel élő 65 év feletti lakos. Ez a helyzet viszont az említett íreknél, hollandoknál, Luxemburgban, továbbá az osztrákoknál, franciáknál, Cipruson, az észteknél és a letteknél.
Azt is megvizsgáltuk, hogy milyen arányban számoltak be az idősek rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról területenként. Az EU-ban átlagosan 19,2 százalék azok aránya, akiknek az egészsége saját bevallásuk szerint rossz vagy nagyon rossz, és Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: 20,7 százalék. Ebben azonban nálunk nem mutatkozik akkora területi egyenlőtlenség: míg a nagyvárosokban élők 20,6 százalékának, a falvakban élők 22,4 százalékának nem jó az egészsége.
Rossz egészség tekintetében a horvát, szlovák és litván idősek járnak az élen az Unióban. Ráadásul Horvátországban (12,3) és Szlovákiában (14,2) több mint 10 százalékpont a különbség a sűrűn és a gyéren lakott területek között a városok javára. Hasonlóan nagy a differencia Portugáliában (10,9), Bulgária (10,9) és Málta (12,3) esetében.
A fővárosban a legjobb a magyar idősek egészsége
A Pénzcentrum nemrég készített felmérése ugyancsak hasonló képet mutat, mint az Eurostat felmérése. Kutatásunkban sok egyéb téma mellett kitértünk a nyugdíjasok fizikai egészségi állapotára, ezzel kapcsolatban válaszadóink 28,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy tökéletes az egészsége, vagy elég jó és csak ritkán okoz gondot.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A fővárosban élők között a kiváló és jó egészségnek örvendő idősek aránya magasabb, 29,4 százalék volt, és a megyeszékhelyeken élő időseknek is 28,6 százaléka nyilatkozott kedvezően az egészségéről. A községek, falvak idős lakói között viszont már csak 26,5 százalék volt az arány. A magyar nyugdíjasok egészségével foglalkozó elemzésünk részletesen itt olvasható:
Az, hogy országonként ilyen eltérő lehet Európán belül is, hogy a falvakban vagy a városokban, nagyvárosokban jobb-e az idős korosztály egészsége számos demográfiai és gazdasági okra vezethető vissza. Magyarországon jellemzően a városokban jobb az életszínvonal, az anyagi helyzet, amely nagy mértékben összefügg az egészséggel is. Az infrastruktúra sem elhanyagolható tényező, hiszen egy nagyvárosban könnyebben juthat egészségügyi ellátáshoz egy idős ember, jobban megoldható a közlekedés, több a magánszolgáltató.
Az olyan országokban, ahol a ritkásabb népsűrűségű területeken élő idősek az arányaiban egészségesebbek, valószínűleg ezek a tényezők nem olyan súllyal esnek a latba, mint nálunk vagy Szlovákiában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban, a lengyeleknél vagy a portugáloknál. A hollandoknál például lehetséges, mivel az egész ország eléggé sűrűn lakott, hogy épp a legtehetősebbek élnek a városoktól távol, az infrastruktúra pedig nem okoz problémát az időseknek sem.