Pénzcentrum • 2023. április 5. 05:44
Egyre népszerűbbek az ún. okosdrogok a fiatalok körében: ezeknek a modern stimulánsoknak a céljuk, hogy az elme minél hatékonyan működjön, még szélsőséges körülmények, akár alvásmegvonás mellett is. Az Egyesült Államokban annyira elterjedtek mostanra, hogy a Netflix egy dokumentumfilmet is készített a használókról, melyben őszintén vallanak a szerek előnyeiről és hátrányairól. Hogy Magyarországon mennyire népszerűek a receptre kapható, eredetileg többek között a hiperaktivitást kezelésére szolgáló gyógyszerek, pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ám Zacher Gábor, ismert toxikológus szerint a feketepiacon egészen egyszerűen beszerezhető szinte bármi. A szorongásoldókkal, alvássegítő gyógyszerekkel, nyugtatókkal azonban teljesen más a helyzet: azokat sokkal gyakrabban szedik a magyarok, és sokkal könnyebb rájuk szokni, mint azt gondolnánk.
Manapság egyre gyakoribb az agyserkentők szedése: az egyetemi hallgatóktól, az elismert tudósokig, az E-sportolókon és sikeres bankárokon át egyre többen nyúlnak hozzájuk.
Persze az emberiség évszázadok óta használ stimulánsokat, mint amilyen a koffein is, ám a gyógyszeripar egyre hatékonyabb, mellékhatásoktól mentes készítményeket állít elő, amik az emberi elme és a test utolsó tartalékait is kisajtolhatják. A stimulánsok legújabb generációja, az ún. okosdrogok mára kifejezetten elterjedté váltak, főleg az Egyesült Államokban. Olyannyira, hogy 2020-ra már 2,21 milliárd dollárra nőtt az okosdrogpiac éves forgalma, sőt, a Netflix egy dokumentumfilmet is készített róla: A Take your Pills a pszichostimuláns gyógyszerek, például az Adderall-szedésének pozitívumait és negatívumait vizsgálja.
Zacher Gábor beájult
A Pénzcentrum Cashtag című vlogjának stábja a legismertebb magyar toxikológus, Zacher Gábor segítségével járta körbe a serkentők és a nyugtatók világát. Mint a szakember elmondta,
a történet nem új, csak a gyógyszerek változnak.
Ezek a szerek nem a mostani modern korunk termékei, hiszen a hadászatban például már a második világháború alatt használtak stimulánsokat, sőt, mivel csökkentik az étvágyat, gyakran fogyasztószerként is árulták őket, Magyarországon egészen a 60-as évekig forgalomban voltak.
Alapvetően stimuláns hatású vegyületről van szó, melynek hatására felmegy a vérnyomás, élénkebbé válik, aki beszedi, megemelkedik a pulzusa, a pupillája kitágul, és úgy érzi, hogy energetizálódott – amivel szoktunk találkozni a szokásos hétvégi amfetaminbulikon
- monda el a szakember, majd kifejtette, az illető jobban tud esetenként koncentrálni, megszűnhetnek a zavaró tényezők – de ez elsősorban dózisfüggő, és ahogy emeljük az adagot, a veszély egyre nagyobb,
hiszen függőséget okoz.
Másik óriási veszélye a szakember szerint, mivel óriási egyéni különbségek vannak, hogy tulajdonképpen nem nagyon tudják megmondani, miképp fogja kifejteni a szer a hatását. És éppen ezért nagyon extrém helyzetek is előfordulhatnak: akár a végpont is bekövetkezhet, hogy valaki ennek a túladagolásába belehal.
Magyarországon egyébként Ritalin néven fut ez a fajta gyógyszer, receptre lehet csak kapni szigorú szakorvosi felügyelet mellett, csak javaslat alapján szedhető – de ez nem azt jeleni, hogy nem jelenik meg a készítmény a feketepiacon.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Buli vagy teljesítménykényszer?
A Take you Pills című dokumentumfilmben amerikai egyetemisták mondják el, mennyit segít nekik ez a gyógyszer: sokkal fókuszáltabbak és könnyebben tudnak tanulni a segítségével. Zacher Gábor szerint ez így van, hiszen rövid távú pozitív hatásai egyértelműen vannak a szernek, ám hosszú távon függőség alakul ki. Ennek oka, hogy mivel a szervezet hozzászokik, folyamatosan emelni kell a dózist, és egy idő után nélküle már nem fog működni a szervezet, nem fognak tudni, tanulni, dolgozni. Tehát sok esetben elég nagy árat fizet a szerhasználó.
A magyarországi gyógyszerszedési „trendről” részletesebb információk nincsenek, habár az online világban, különböző csoportokban azért nagyon aktívak a használók. De az bizots, hogy egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon a gyógyszerfüggőség, bár a kérdés még mindig tabunak számít. Alapvetően, ha gyógyszerfüggőségről beszélünk, az a szorongásoldókra, alvássegítő gyógyszerekre, nyugtatókra és kedélyjavítókra való rászokást jelenti. Ezek hátterében például krónikus depresszió vagy egyéb súlyos mentális problémák állnak. Egy néhány évvel ezelőtti kutatás szerint ez a magyar népesség négy százalékát érintette akkor. Az antidepresszáns-fogyasztással kapcsolatban készült nagy átfogó kutatás szerint 2000 és 2020 között a vizsgált 18 országban 147 százalékkal emelkedett meg a gyógyszerfogyasztás aránya, Magyarországon pedig 125 százalékkal – számolt be a Weborvos.hu.
Ez a jövőnk?
Sokan arról számoltak be a filmben, hogy akkora rajtuk a készenléti nyomás, az iskola, a munkahely vagy éppen a közösség részéről, hogy azt érzik, serkentőszerek nélkül nem bírnák ki. Zacher Gábor ezzel maximálisan egyetért, hiszen egy fiatal ma rengeteg mindentől szorong: a megélhetése miatt, a háborútól, a járványtól, a megfelelési nyomástól - korábban talán ennyi stressz nem érte az ifjabb generációt:
Elképzelhető, hogy nem azért nyúl szerekhez ma egy fiatal, hogy 160-as bpm-mel pörögjön szombat éjjel a Morrison’s 2-ben, hanem azért, mert a könyv mellett akar ülni és tanulna akár napi 4 óra alvással is, mert meg akar felelni az elvárásoknak.
Ám szerinte nagy kérdés, hogy mit tartogat számunkra a jövő. Azt tudjuk, hogy egyre több munkafolyamatot végeznek el helyettünk a gépek, ezáltal egyre több lesz a szabadidőnk, ráadásul egyre többen leszünk a Földön. Azt a jövőt jósolták, hogy két dolog marad az emberiségnek: az egyik a virtuális világ, a másik pedig a tudatmódosító szerek – ez nem egy túl biztató jövőkép.
Nyugvópont
A pörgető mellett aztán ott vannak a piacon a különböző nyugtatók, Magyarországon ez sokkal elterjedtebb. A leggyakrabban használt készítmények közé tartozik itthon az alprazolám-alapú Frontin, a Xanax, illetve a Helex. Az alprazolám (nem összekeverendő a diazepámmal) gyógyszerként egy szorongásoldó, nyugtató, izomlazító, altató hatású készítmény, epilepszia esetén is használják. Ezek a gyógyszerek a testre hatnak, a hormonok befolyásolása pedig negatív mellékhatások formájában is visszaüthet – megváltozhat az érzelmek megélése, egyesek nem tudnak tőlük érzelmeket átélni. A toxikológus ezekről sincs jobb véleménnyel:
valljuk be, ezek jó szerek: beveszi az ember, ellazul tőle, eltűnik a felhő a feje fölül. Csak egy vele a baj: amikor elmúlik a hatása, a felhő ismét megjelenik. És az illető bejárja azt az utat, melynek a vége a függőség: egyre több és több kell, ahogy hozzászokik a szervezete. Akár 4 hónap alatt kialakulhat a gyógyszerfüggőség. Akkor van baj, ha a számára felírt havi adag 2,5 hét alatt elfogy.
A járvány nem segített
A magyar lakosság szokásai, és a függőségekhez való viszonya megváltozott a járvány idején, de nem a jó irányba. Ennek oka, hogy az az időszak maradandó nyomot hagyott a hozzátartozók, barátok elvesztése és a hosszú, két év miatt hazánk jelenleg Európában a 7-8. helyen áll az alkoholfogyasztásban, európai viszonylatban az 5. legdohányosabb nemzet vagyunk, és közel kétszázezerre tehető a gyógyszerfüggők száma.