Pénzcentrum • 2023. április 2. 11:02
Ma már csak a köznyelvben élnek az olyan kifejezések, mint a „rokkantnyugdíj” vagy a „leszázalékolás”, helyettük az elmúlt évek során egészen új fogalmakat vezettek be a munkajogi törvényekbe: ilyen a megváltozott munkaképesség, a komplex minősítés, a rehabilitációs szolgáltatás, és a rehabilitációs és rokkantsági ellátás is. Nézzük, pontosan mit takarnak ezek a kifejezések, milyen egészségkárosodás esetén járnak, mi ezeknek a feltétele – azaz, hogy egy köznyelvi kifejezéssel éljünk: milyen betegségre jár a leszázalékolás?
Cikkünkben minden fontos tudnivalót elárulunk a köznyelvben megmaradt leszázalékolás témakörével kapcsolatban: tudd meg, mi a leszázalékolás ma, milyen járadékok, szolgáltatások járnak a „leszázalékolt” személyeknek, milyen kategóriákba sorolják be az embereket egészségügyi állapotuk szerint, mi a komplex minőség és mikor van szükség rehabilitációra? Milyen betegségre jár a leszázalékolás, hogyan történik a leszázalékolás megállapítása?
Mi az a leszázalékolás?
A „leszázalékolás” megnevezést érdemes kerülni, manapság a „megváltozott munkaképesség” a helyes kifejezés. A megnevezés változott, a lényeg nem: az egészséges ember alapesetben 100%-os egészségi szinten áll, azonban amennyiben valakinél súlyos fogyatékosságot vagy annak minősülő betegséget, krónikus egészségügyi problémát állapítanak meg, vagy baleset áldozatává válik, az egészségügyi állapota 100%-ról visszaesik – innentől minősül megváltozott munkaképességű személynek – ezen belül is megkülönböztetjük a foglalkoztatás szempontjából rehabilitálható és nem rehabilitálható személyeket.
A korábbi ellátástípusok (rokkantsági nyugdíj, azaz „rokkantnyugdíj”, baleseti rokkantsági nyugdíj, átmeneti járadék, rendszeres szociális segély) megszűntek, 2012-től a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás jár a megváltozott munkaképességű személyeknek. Na de nézzük, milyen betegségre jár a leszázalékolás, azaz honnantól minősül valaki megváltozott munkaképességűnek, hogyan lehet ilyen minősítést szerezni, mikor jár a rehabilitációs ellátás és mikor jogosult valaki rokkantsági ellátásra vagy rokkantsági járadékra!
Mikortól számít valaki megváltozott munkaképességűnek?
Ahhoz, hogy megváltozott munkaképességű személyként tartsanak minket nyilván (csak azoknál a személyeknél, akik régóta valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek vagy egészségkárosodáson estek át), komplex minősítést kell szerezniük, amit háziorvosunkhoz fordulva mi magunk kezdeményezhetünk. Amennyiben valakinél a komplex minősítés során százalékban kifejezett, kategóriába sorolható egészségkárosodást állapítanak meg, jogosulttá válik a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokra és a munkavégzésüket segítő szolgáltatásokra.
Mi a komplex minősítés?
A komplex minősítést egy komplex szakértői bizottság végzi (4 tagja van: orvosszakértő elnök, a vizsgálatot végző orvosszakértő, foglalkoztatási rehabilitációs szakértő, szociális szakértő), a célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása. A bizottság több szempontból is bírálja a megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozó kérvényezőt: szociális (kielégülnek-e szociális igényei, megfelelő-e az életminősége, milynek a kommunikációs, motivációs képességei stb.) és foglalkoztatási szempontú vizsgálata (mik a foglalkoztatási előzményei, milyen lehetőségei vannak) mellett megtörténik a rehabilitálhatóság vizsgálata, az önellátó képesség és természetesen az igénylő egészségi állapotának a vizsgálata is.
A komplex minősítéshez szükséges vizsgálat történhet beküldött iratok, leletek alapján, a kérvényező lakó/tartózkodási helyén (indokolt esetben), illetve a bizottság által kijelölt vizsgálóhelyen (ez utóbbi az alapeset – a minősítés a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél zajlik) – ehhez a kérvényezőnek az összes egészségügyi leletét, a TAJ-kártyáját, a személyigazoló okmányát és a lakcímkártyáját is fel kell mutatnia. Abban az esetben, ha a komplex minősítés iránti kérelem rehabilitációs ellátás iránti igény miatt kerül benyújtásra, a Rehabilitációs Hatóság fogja értesíteni a jogosultat (60 napon belül) az eredményekről és a megállapítható ellátás típusáról.
Az egészségi minősítés kategóriái
Alapvetően az ember egészségi állapota 100%-os, azaz nincs olyan betegsége, ami az életminőségére, munkaképességére befolyással van. Ebből a 100%-ból veszítünk hivatalosan is a komplex minősítést követően (gyakorlatilag ez maga a leszázalékolás, ide tartozik, hogy milyen betegségre jár a leszázalékolás), annak függvényében, hogy milyen súlyossági fokú betegséggel, fogyatékossággal kényszerülünk együtt élni.
Annak tekintetében, hogy milyen betegségre jár a leszázalékolás, a következő kategóriákat kell ismernünk – a komplex minősítés során ezek egyikébe sorolnak be minket, ennek megfelelően kapjuk a juttatásokat, ellátásokat:
- „B1” minősítési kategória: olyan személyek, akiknek az egészségi állapota 51-60% közötti, de a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható;
- „B2” minősítési kategória: olyan személyek, akiknek az egészségi állapota 51-60% közötti, az egészségi állapota alapján rehabilitálható, ám a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, ennek értelmében a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt;
- „C1” minősítési kategória: olyan személyek tartoznak ide, akiknek az egészségi állapota 31-50% közötti, emiatt tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek;
- „C2” minősítési kategória: olyan személyek, akinek az egészségi állapota 31–50% közötti, emiatt tartós rehabilitációt igényelnek, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, ennek értelmében a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt;
- „D” minősítési kategória: olyan személyek tartoznak ide, akinek az egészségi állapota 1-30% közötti, emiatt csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősülnek;
- „E” minősítési kategória: olyan személyek, akinek az egészségkárosodása jelentős, állapota 1-30% közötti, betegsége vagy súlyos fogyatékossága miatt önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes. Jellemzően erre a kategóriára járnak a legnagyobb értékű juttatások és kedvezmények (lásd még: ápolási díj 2023).
A rehabilitációs szolgáltatás/ellátás
A fentiekben felsorolt egészségi minősítési kategóriák függvényében rokkantsági, illetve rehabilitációs pénzbeli ellátást kaphatnak mindazok a kérelmezők, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű, amennyiben rehabilitációval a foglalkoztathatósága helyreállítható. Az ellátás a bizottsági döntést követő legfeljebb 3 évig jár a kérelmezőnek. Az ember egészségi állapota folyamatosan változik, így a jogosultságot is felülvizsgálják a későbbiekben, hogy a juttatások tényleg csak azoknak a személyeknek járjanak, akik valóban rászorulnak azokra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
További feltétel, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell a jogosultság megállapításához szükséges dokumentumokkal (megvan a komplex minősítése, így megváltozott munkaképességű személynek minősül hivatalosan is). Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja, hiszen bizonyos esetekben a súlyosabb egészségügyi problémák sem zárják ki a foglalkoztathatóságot. Maga a rehabilitáció egyéni vagy csoportos tanácsadás formájában valósul meg, a célja, hogy a megváltozott munkaképességű személyeket a képességeiknek megfelelően felkészítsék a munkavégzésre, segítsenek számukra munkát találni.
A rehabilitációs ellátás, mint pénzbeli rehabilitációs juttatás a fentiekben megállapított B1 (51-60% közötti egészségi állapot, komplex rehabilitációval foglalkoztathatósága helyreállítható) és C1 (31-50% közötti egészségi állapot, foglalkoztathatósága fenntartható tartós rehabilitáció útján) egészségi minősítési kategóriák esetében jár:
- B1 rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható: az alapösszeg (129.860 Ft) 30%-a: 38.960 Ft/hó;
- C1 rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció alapösszeg (129.860 Ft) 40%-a, aza 51.945 Ft/hó.
Rokkantsági ellátás/járadék
A rokkantsági ellátás a rehabilitációs ellátáshoz hasonlóan a beteg egészségi állapotának megfelelő egészségi besorolási kategóriához mérten kerül folyósításra – a rokkantsági ellátás a B2, C2, D és E komplex minősítési kategóriákba tartozóknak jár. Ezek alapvetően keresetfüggő juttatások, melyeknek összegét a kérelmező átlagjövedelme alapján számolják ki, azonban a jogszabályok ennek meghatározzák a minimum- és maximumösszegét:
- B2 kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege – foglalkoztathatósága helyreállítható, de nem javasolt: alapösszeg (129.860 Ft) 30%-a, azaz 38.960 Ft/hó;
- C2 kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege – egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de rehabilitációja nem javasolt: alapösszeg (129.860 Ft) 45%-a, azaz 58.440 Ft/hó;
- D kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege - rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható: alapösszeg (129.860 Ft) 50%-a, azaz 64.930 Ft/hó;
- E kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes: alapösszeg (129.860 Ft) 55%-a, azaz 71.425 Ft/hó.
Ne keverjük össze a rokkantsági ellátást a rokkantsági járadékkal, nem ugyanarról a juttatásról van szó! Rokkantsági járadékra az a kérelmező jogosult, akinek a 25. életévének betöltése előtt legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása keletkezett, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül:
- Rokkantsági járadék összege: 53.830 Ft/hó (egységesen).
Milyen betegségre jár a leszázalékolás?
A mellékelt, letölthető dokumentum (forrás: jogpontok.hu) felsorolja az összes olyan, jellemzően súlyos fogyatékosságot vagy annak minősülő betegséget, amelyekkel, ha valakit diagnosztizálnak és a komplex minősítése során megállapításra kerül a százalékban kifejezett egészségkárosodása is, megváltozott munkaképességű személynek minősül.
A komplex minősítésre és a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó jogszabályi háttér bővebb ismeretéért tájékozódjunk a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról c. szakaszából vagy kérjük háziorvosunk szakértő segítségét!