Kiderült a K-vitamin titok: kevesen tudják, milyen veszélyes lehet az ilyen étrend

A K-vitamin valójában egy vitamincsoport összefoglaló elnevezése, melyet különféle vegyületek alkotnak. Két fő formája van: a természetben is előforduló K₁-vitamin, vagy fillokinonés az egészséges bélrendszerben termelődő K₂-vitamin, vagy menakinon legfőképpen a véralvadásban, a csontok és a szív egészségében játszanak nagy szerepet. Részben ételekkel juttathatjuk tehát a szervezetbe, részben pedig ott termelődik. Azonban az egyoldalú táplálkozás - illetve az átalakult, modern táplálkozás és az élelmiszerek előállítására vonatkozó szigorú előírások - miatt kevesebb K-vitamin juthat a szervezetbe, mint a napi szükséglet. A különböző bélbetegségek miatt csökkenhet az előállítás is, és bizonyos gyógyszerek pedig gátolhatják a felszívódást.

A K-vitamin jótékony hatásai

A K1 vitamin főként az egészséges véralvadást segíti elő, míg a K2 vitamin növeli a csontok tömörségét, így segít a csontritkulás megelőzésében. Ezen kívül meggátolja, hogy a kalcium lerakódva az érfalakban meszesedést okozzon. Így segíthet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében.

A MedicalNewsToday cikke szerint a K-vitaminnak szerepe lehet a kognitív egészség megőrzésében idős korban. A Healthline pedig azt írja, a fogak egészségének megőrzésében is szerepet játszhatnak ezek a vegyületek.

A K-vitamin természetes forrásai

A K₁-vitamin legfőbb forrásai a zöldleveles zöldségek, káposztafélék - mint például a spenót, a kelbimbó vagy a brokkoli - illetve a szója- vagy repceolaj. A K₂-vitaminé az egyes belsőségek (a szív, és a máj), húsok és a tojássárgája, valamint a tej és tejtermékek. Fermentált élelmiszerek is tartalmaznak K₂-vitamint, amelyek főként az ázsia konyhára jellemzők.

Mivel a K-vitamin zsírban oldódik, így a felszívódásához szükséges zsírok fogyasztása is.

Fogyasztunk elég K-vitamint?

A KSH adatai szerint amíg 2010-ben a leveles zöldségekből az éves egy főre jutó fogyasztás átlagosan 2,9 kilogram volt, a káposztaféléké 5,7 kilogram, a belsőség 2,9 kilogram, a tej 53,6 liter, a tojás 150 darab. 2020-ban a leveles zöldségek fogyasztási átlaga 2 kilogramra, a káposztaféléké 5,5 kilogramra, a belsőségeké 2,3 kilogramra csökkent. A tejfogasztás 56,7 literre, a tojásfogyasztás pedig 166,8 darabra nőtt.

Az adatbázisból az is kiderül, hogy a fiatalabb korosztályokban a K-vitamin források fogyasztása alacsonyabb, mint az idősebbeknél. A káposztafélés esetében például a 25 évnél fitalabbak  csak 3,8 kilogramot fogyasztanak évente, a 25-54 évesek 4,1 kilogramot, az 55-64 évesek átlagosan 6,7 kilogramot és a 65 év felettiek 9,6 kilogramot. A leveles zöldségek esetében a 25 év alattiak mindössze 0,8 kg, míg a 25-54 éves korosztály 1,9 kg fogyasztást mutatnak fel. Az 55-64 éves korosztály és a 65 felettiek 2,3-2,3 kilogramot fogyasztanak egy évben. A belsőségek, a tej- és tojásfogyasztásban hasonlóképpen az idősebb korosztályok járnak az élen.

Tanulmányok szerint a megváltozott életmód, étrend miatt már korántsem viszünt be annyi K-vitamint az étkezéssel, mint amennyit régen. Ezt a fenti fogyasztási statisztikák is alátámasztják. Érdemes az étrendünknek tudatosan a rendszeres szereplőivé tenni a zöldleveles zöldségeket, a káposztát, illetve a májat, tojássárgáját, stb. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, akkor pedig olyan ételeket érdemes választani, amelyek tartalmaznak hozzáadott K-vitamint (mint pl. egyes margarinok).

Szintén problémát jelent, hogy a K₂-vitamin előállításhoz szükséges baktériumok korábban sokkal gyakrabbak be tudtak kerülni ételek útján a szervezetbe, míg a mai szigorú élelmiszergyártásra vonatkozó előírások miatt már a "jó baktériumok" sincsenek jelen. Az élesztős pékáruk, fermentált ételek fogyasztása pedig olykor teljesen hiányzik a mai ember étrendjéből.

A K-vitamin hiány jelei

A véralvadásban betöltött szerepe miatt, ha a K-vitamin bevitel nem elégséges, a vérzés a legárulkodóbb jel. Utalhat rá gyakori orrvérzés, vagy ínyvérzés, sérülések során rendellenes véralvadás, de akár a véres köhögés, vizelet vagy széklet is, mivel a testen belül is kialakulhat vérzés. Utóbbi tünetek viszont komolyabb betegségek jelei is lehetnek, ezért aki ilyet tapasztal, mindenképp forduljon orvoshoz.

Nők esetében a szokatlanul erős menstruáció is árulkodó lehet, a ciklus pedig akár egy hétnél is tovább tarthat. A menstruációs vérrel együtt pedig nagyobb vérrögök is távozhatnak.

Egyes gyógyszereknek is hatása lehet a K-vitamin felszívódására. Így például a koleszterinszint-csökkentők gátolják a zsír felszívódását, vagyis a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását is, amilyen a K-vitamin. A görcsoldók szedése terhesség vagy szoptatás alatt pedig fokozhatja a K-vitamin hiány kialakulásának kockázatát a csecsemőknél.

Újszülöttek esetében pedig akár halálos is lehet a K-vitamin hiány.

Születéskor a gyermekek szervezetében nincs elég K-vitamin, mivel a méhlepényen kevés zsír jut át a szervezetükbe, így a K-vitamin nem tud felszívódni. Az újszülöttek bélflórájában pedig még nincsenek jelen azok a baktériumok, amelyek a K-vitamin termelhetnék. Ezen kívül az anyatej csak kis mennyiségben tartalmaz K-vitamint. Így az első hetekben a csecsemőket fenyegethetik a spontán vérzések, K-vitamin hiányában ugyanis a vérük nem alvad olyan gyorsan, mint kellene. Ezért adnak az újszülött csecsemőknek, akiket kizárólag anyatejjel táplálnak, K-vitamin injekciót.

2019-ben gyártási gondok miatt hiány lépett fel a vitamininjekcióból, a Konakionból. Akkor a szülők a közösségi médián keresztül próbáltak megmaradt vitamininjekciót vásárolni, illetve a védőnői szolgálatok is igyekeztek visszagyűjteni a fel nem használt készleteket, az OGYÉI pedig külföldről rendelt készletet, így orvosolva a hiányt. Azonban fontos kiemelni, hogy a tápszerrel etetett csecsemőknek nincs szüksége a plusz K-vitaminra, mivel a kellő mennyiséget a tápszer tartalmazza. Ebből következik, hogy anyatejes újszülöttek esetében sem kell pánikba esni, ha valaki nem jut K-vitamin injekcióhoz valamilyen okból, mert akkor még mindig lehet adni tápszert adni a csecsemőnek.

Vannak a K-vitamin fogyasztásnak veszélyei?

Egyes esetekben éppen a túlzott K-vitamin bevitel okozhat problémákat. Mint bármilyen vitamint, átrendkiegészítő formájában túl lehet adagolni. Ha valaki túl sok K-vitamint vesz be, felléphet bőrpír, sápadtság, fokozott izzadás, szabálytalan légzés, légszomj, megduzzadhatnak a szemhéjak, ödéma alakulhat ki, felléphet izommerevség, és a máj is megnagyobbodhat. Ez azonban nem gyakori. Táplálékkiegészítőt ugyanis csak K-vitamin hiány esetén javasolnak az orvosok, a K-vitamin megfelelő beviteléhez inkább a kiegyensúlyozott étrend járulhat hozzá.

Vannak azonban esetk, amikor a K-vitamin fogyasztás nem azért veszélyes, mert valaki túladagolná. Aki például véralvadás-gátló gyógyszert szed, annak oda kell figyelnie a K-vitamin fogyasztásra, ami éppen a véralvadást segíti elő. Továbbá nemcsak kifejezetten a véralvadásgátlók, hanem gyógyteák, gyógynövények, étrendkiegészítők is hatással lehetnek a véralvadásra.

Mindig olvassuk el, milyen hatása van egy-egy készítménynek, amelyet fogyasztunk, és ha hatással lehetnek a véralvadásra, konzultáljuk a háziorvossal, gyógyszerésszel a fogyasztásáról és a K-vitamin bevitelünkről.