Pénzcentrum • 2023. március 19. 16:00
A mai napig az egyik legkülönösebb mentális betegségként tartjuk számon a skizofréniát, ami amellett, hogy számos könyvet és filmet tett színessé, sajnos egy súlyos betegség, ami emberek ezreit érinti Magyarországon is. Na de mi az a skizofrénia? Mi a skizofrén kifejezés jelentése, ki a skizofrén ember a tudomány mai állása szerint? Járjunk utána, mik a skizofrénia tünetei, milyen skizofrénia teszt segítségével deríthetünk fényt arra, ha magunkon is ennek a betegségnek a tüneteit érzékeljük!
Cikkünkben a skizofrénia nevű spektrumbetegség kapcsán nyújtunk tájékoztatást: mi a skizofrénia tünetei, milyen jelek esetén forduljunk orvoshoz, hogyan derül ki a skizofrénia, ha magunkat elemezzük (pl. milyen skizofrénia teszt elvégzése ajánlott)? Tudd meg, mi a skizofrénia jelentése, miben más a paranoid skizofrénia, mi a különbség a paranoia és a skizofrénia között! Amellett, hogy eláruljuk, mi az hogy skizofrén, azt is leírjuk, hogyan viselkedjünk skizofrén beteggel, hogyan segíthetünk családtagjainkon, barátainkon, ha ezzel a betegséggel diagnosztizálják őket!
Mi az a skizofrénia? Mi a skizofrénia jelentése?
Mielőtt részletesen elmerülnénk a skizofrénia tünetei, jelei közt, elsősorban tisztázzuk, hogy mi az a skizofrén, mi a skizofrén kifejezés jelentése – ki a skizofrén ember, mi a skizofrénia, mint tudományos értelemben meghatározott betegség? A „skizofrénia” vagy „szkizofrénia” kifejezés (nevezik még hasadásos elmezavarnak is) egy olyan kóros elmeállapotot takar, amikor a skizofréniában szenvedő személy gondolatai és viselkedése, érzelmi élete között felbomlik az összhang, mondhatni meghasadnak a korábban rendeltetésszerűen haladó folyamatai – mindez érzékcsalódásokkal, bizonyos esetekben súlyos téveszmékkel járhat együtt.
A betegséget először egy Eugen Bleuler nevű svájci pszichiáter írta körül, 1911-ben. A skizofrénia jelentése kapcsán érdemes tudnunk, hogy egy spektrumbetegségről van szó, ami azt jelenti, hogy nem különböztethetünk meg a skizofrénia súlyossága kapcsán jól körülhatárolható kategóriákat, minden betegre egyedi tünetegyüttes és egyedi súlyossági fok jellemző (ehhez hasonlóképpen kell elképzelni a szintén a spektrumbetegségek közé tartozó autizmust is). A skizofrénia leggyakrabban akusztikus vagy vizuális hallucinációk formájában jelenik meg, a bizarr téveszmék paranoid viselkedéssel, rendezetlen gondolkodással és beszéddel társulhatnak – mindez jelentős mértékű szociális problémákat okozhat a beteg életében.
Miért nem ugyanaz a skizofrénia, mint a tudathasadás?
A skizofrénia nevű hasadásos elmezavart sokan összekeverik a tudathasadással, azonban fontos kiemelnünk, hogy nem ugyanarról a mentális kórképről van szó! A skizofrénia kifejezés alatt általában a különböző mentális funkciók – viselkedés, gondolkodás, érzelmek – közti hasadást értjük (hasadt szellemi funkciók), nem pedig a hétköznapi értelemben vett „tudathasadást” vagy a filmekből már jól ismert többszörös személyiséget – utóbbiak inkább a személyiségzavarok közé tartoznak (amennyiben érdekel minket a téma, a disszociatív személyiségzavarok témaköréhez folyamodjunk bővebb információért – pl. borderline személyiségzavar).
A skizofrénia előfordulása: mikor jelentkeznek a skizofrénia tünetei?
A skizofrénia egy fázisokban kialakuló betegség, a betegek között is nagyon ritka az, ha valaki ezzel a betegséggel születik és éli le az életét (0,3-0,7%). A skizofrénia kialakulása a betegek 20-40%-ánál serdülőkori jelenség, azonban leggyakrabban fiatal felnőttkorban üti fel a fejét: a skizofrénia nőknél 25-35 éves kor között jelentkezik, férfiaknál fiatalabb, 15-25 éves korban alakul ki jellemzően. A skizofrénia jelei nőknél gyakrabban jelentkeznek a kritikus életszakaszokban, például gyermekszülés esetén, illetve változó korban (40-45 éves kor környékén). A skizofrénia előfordulása kultúrától, társadalmi tényezőktől függetlenül a világ 1%-ra tehető; amennyiben a rokonságunkban előfordul a betegség, nálunk is nagyobb eséllyel alakul ki.
A skizofrénia kiváltó okai
A skizofrénia hátterében a szerotonin és a dopamin nevű neurotranszmitterek különböző agyi területeken való egyensúlyeltolódása állhat. A betegség nem vezethető vissza szervi elváltozásokra, azonban valószínűsíthetően befolyásolják a kialakulását a genetikai tényezőink. A neurobiológusok jelenlegi tudása szerint a skizofrénia etimológiája legjobban a stresszvulnerabilitás modelljével írható le: eszerint az emberek különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben – ezt a sérülékenységet különféle genetikai, biológiai, neurológiai, szociális (pl. szegénység, munkanélküliség) és egyéni pszichológiai faktorok határozzák meg.
Az elmélet szerint, ha magas a környezeti stressz, amellyel szemben sérülékenyek vagyunk, akkor a skizofréniát már kisebb mértékű stressz is kiválthatja. Bizonyos rekreációs gyógyszerek is előidézhetik vagy súlyosbíthatják a tüneteket, gyakran előfordul, hogy valaki antidepresszánsokkal, nyugtatókkal akarja elnyomni a skizofrénia első jeleit. Amennyiben valakinél a skizofrénia tünetei jelentkeznek, nagy valószínűséggel egyéb betegségek is fennállhatnak nála – ilyen a depresszió vagy a súlyos szorongásos zavar -, mindemellett a betegségben szenvedők közel 50%-a aktív alkohol- vagy drogfogyasztó. A skizofrén betegek élettartama általánosságban 12-15 évvel rövidebb az átlagosnál, esetükben az öngyilkossági ráta 10% körül mozog.
A skizofrénia tünetei
A skizofrénia tünetei pozitív és negatív tünetekre oszthatók – az pozitív skizofrénia tünetek közé tartoznak a téveszmék, hallucinációk és a betegséghez kötődő bizarr viselkedésmintázatok, míg a negatív skizofrénia tünetek közé a betegséghez kötődő érzelmi problémák, a motiváció hiánya és a szociális élet elszegényedése tartoznak. Megkülönböztethetünk még ún. dezorganizált tüneteket is, amelyek a szervezetlen viselkedést, gondolkodást összegzik. Nézzük melyek a skizofrén, pszichotikus életszakaszok legjellegzetesebb tünetei!
- Skizofrén téveszmék: téves gondolatok, téveszmerendszerek, amelyekre hatással lehet a beteg érzelmi és hangulati világa – ezeknek bármilyen vonatkozása lehet, pl. paranoia, hipochondria, féltékenység, grandiózus gondolatok.
- Hallucinációk: a beteg nem megfelelő módon érzékeli a realitást, leggyakrabban akusztikus hallucinációkról számol be (hangokat hall, amelyeket más nem), amelyek irányítják őt, de a testen belüli folyamatok téves érzékelése is előfordulhat, sőt, a valóságtól vagy a saját személyiségtől való teljes elidegenülés is bekövetkezhet.
- Dezorganizált gondolkodás, viselkedés: a gondolkodás, egyben a viselkedés és az érzelmek megélése széttöredezik, elveszik a logika az ok-okozati összefüggésekből. Ide tartozhat a tájékozódási képesség elvesztése, a kognitív funkciók, különösen a munkaképesség romlása, és olyan neurológiai tünetek, mint a motoros koordináció zavarai vagy a gyors szemmozgás. A skizofrén beteg viselkedése egészen bizarr formákat is ölthet, gyakori a mozgásos nyugtalanság, a test megmerevedése, a negativizmus, a céltalan izgatottság vagy a katatónia.
- Szociális leépülés: az érzelmek elsivárosodása, eltompulása együtt jár a motivációs és a kivitelezőképesség csökkenésével, a döntésképtelenséggel. Az érzelmi problémákat a beteg kivetíti emberi kapcsolataira is, eltávolodik másoktól, bizalmatlanná válik, de kontrollvesztett állapotában túlzott ragaszkodást is produkálhat.
Hogyan jelentkezik a skizofrénia?
A skizofrénia tényleges kialakulását az ún. prodromális szakasz előzi meg: ez egy 1-12 hónapig eltartó, a tényleges betegséget megelőző időszak, amikor a beteg tanulmányi- vagy munkaképessége lecsökken, megváltozik beszédkészsége, viselkedése és gondolkodása, elkezdi figyelmen kívül hagyni a társadalmi normákat, eluralkodik rajta a reménytelenség érzése és elhagyja a motivációja. A skizofrénia tünetei nem egyszerre tűnnek elő, gyakran először a negatív tünetek jelentkeznek, majd a későbbiekben, akár évek múltán jelenhetnek meg pozitív események, például hallucinációk. A skizofrénia pozitív tünetei subokba, azaz epizódokba tömörülnek, ekkor a betegség intenzívebben jelentkezik – azonban állandó jelleggel is fennállhatnak.
Mi a különbség a paranoia és a skizofrénia között?
A skizofrén betegek életében nem ritkák a paranoid téveszmék és az egészen bizarr hallucinációk, azonban maga a „paranoia” kifejezés nem szinonimája a skizofréniának. A paranoia jelentése üldözési mánia, irracionális, túlzó mértékű félelem a különféle külső erőktől. A paranoid téveszmék számos formában megnyilvánulhatnak, nem csak konkrét üldöztetési vagy manipulációs félelmek formájában: paranoid tévhit lehet például, ha titkos rajongót gyanítunk, ha azt hisszük, hogy távolról valaki befolyásol minket, de paranoid téveszme például a betegségektől, parazitáktól való irracionális félelem is (a beteg folyamatosan ezekre keresi a félelmeit megerősítő bizonyítékot). A paranoia és a skizofrénia közötti fontos különbség, hogy míg a skizofrén ember esetében hasadás mutatkozik az érzelmek, gondolatok, viselkedésminták között, a paranoiás embernek nem romlanak a kognitív képességei.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi a paranoid skizofrénia?
A paranoid skizofrénia a skizofrénia egyik alcsoportját jelöli, amelyben az üldöztetéssel kapcsolatos téveszmék állnak a középpontban, uralkodnak a beteg mindennapi életén. A paranoid skizofrénia különlegessége, hogy a beteg egy – számára – abszolút logikusan rendezett rendszer szerint éli meg a paranoid mechanizmusokat, ok-okozati tényezők következményeként. A paranoid skizofrénia gyakrabban epizodikus jellegű lefolyást mutat – ezt kevésbé sínyli meg a személyiség és a szociális élet -, krónikus esetekben azonban a skizofrén állapot évekig is eltarthat.
A paranoid skizofrénia esetében (is) nagyon fontos, hogy a szakember megfelelőképpen felállítsa a diagnózist, ugyanis más mentális betegségeknek, személyiségzavaroknak is lehetnek paranoid vonatkozásai. Szintén fontos a skizofrén epizódokba való visszaesés megelőzése, amihez kulcsfontosságú a rendszeres terápia, hogy a beteg belső kommunikációja, érzelmi állapota stabil maradjon – mindezt a skizofrénia gyógyszeres kezelése is kísérheti.
Skizofrénia teszt: lehetek én is skizofrén?
Ahogy a fentiekben is írtuk, a skizofrénia, mint betegség a lakosság 1%-ánál fordul elő – vagyis egyáltalán nem olyan ritka a skizofrénia, mint azt a legtöbben gondolnánk – azonban ehhez hozzá kell tennünk, hogy mivel a skizofrénia egy spektrumbetegség, ebbe az 1%-ba tartoznak a legenyhébb és a legsúlyosabb esetek is egyaránt. Az enyhe skizofrénia jelei gyakoribbak, többnyire akusztikus, ritkábban vizuális érzéki csalódások formájában jelennek meg, a skizofrénia első jelei lehetnek a stresszes élethelyzetre adott helytelen érzelmi, viselkedésbeli válaszreakciók.
A skizofrénia tünetei, avagy a skizofrénia jelei sokszor nem egyértelműek, azonban ha saját magunkkal vagy egy családtagunkkal kapcsolatban felmerül a skizofrénia gyanúja, mindenképpen azt ajánljuk, hogy próbáljuk az eseményeket objektíven monitorozva elmerülni a szakirodalomban, mindemellett egy (szakszerű, hivatalos, nem a bulvársajtóból származó) skizofrénia teszt elvégzése is hasznos lehet. Amennyiben saját tapasztalataink szerint úgy gondoljuk, hogy téveszméink vannak, mindenképpen forduljunk egy pszichiáter szakorvoshoz, aki felállítja a diagnózist és elrendeli a kezelést.
A skizofrénia kezelése: gyógyítható a skizofrén ember?
Ahhoz, hogy valakinél egy szakember is felállíthassa a skizofrénia hivatalos diagnózisát, három szempontnak kell teljesülnie:
- a betegnek produkálnia kell a skizofrénia jellegzetes tünetei közül legalább kettőt (hallucinációk, téveszmék, dezorganizált beszéd/viselkedés, érzelmi tompultság, kommunikációs vagy motivációs hanyatlás);
- jelentős időtartamon keresztül fenn kell állnia a tüneteknek, azaz legalább 6 hónapon keresztül, kezelés mellett pedig egy hónapig – egy-egy alkalmi esemény, amelyhez téveszme vagy érzékcsalódás párosul, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy skizofrének lennénk;
- szociális és foglalkozási funkciók hanyatlása: akkor beszélünk szembetűnő és jellegzetes rendellenességről, ha a skizofrénia tünetei megzavarják a mindennapi életet, a társas kapcsolatokat és a munkavégzést.
A skizofrénia kezelése személyes terápiával, kognitív viselkedésterápiával történik, ami a páciens egyedi igényeihez és fejlődési tempójához alkalmazkodik. A terápia során a pszichiáter szakember segít stabilizálni a skizofrén beteg érzelmi állapotát, oldani szorongását, visszahozni munkaképességét és motivációját, illetve csökkenti és átértelmezi a beteget érő stresszt is. A terápia jellemzően hónapokig, évekig zajlik, a beteg egyéni fejlődéséhez mérten a szakember a csoportos terápiákat is javasolhatja. Bizonyos esetekben sajnos – ha a beteg az elmeállapotának köszönhetően önmagára és másokra veszélyessé válik – elrendelhetik a beteg bezárását, pszichiátriai zártosztályon való kezelését is.
Skizofrénia a családban: hogyan viselkedjünk skizofrén beteggel?
Amikor egy betegnél a skizofrénia tünetei jelentkeznek, az nem csak számára jelent óriási traumát és érzelmi megterhelést, hanem a környezetének is, hiszen a beteg a téveszméiből kiindulva sokszor valószerűtlenül értékeli élethelyzetét és az ok-okozati tényezőket. A konfliktusok felvállalása és a veszekedés helyett próbáljunk meg empátiával viszonyulni a skizofrén beteghez, ne vegyük magunkra az esetenként sértő vagy agresszív viselkedést. A skizofrén beteggel kapcsolatban fontos, hogy bátorítsuk a kezelést illetően, ösztönözzük a fejlődésben, ne engedjük, hogy leálljon a terápiával és a gyógyszerekkel – mindenképp a pozitív végkimenetelt hangsúlyozzuk.