Koós Anna • 2023. március 3. 13:03
Még mindig egyre nő az orvoshoz forduló betegek száma és nem úgy tűnik, hogy egyhamar megszabadulunk a járványtól. Ez a negyedik olyan járványszezon, amelyben főszerepet játszik az influenza mellett a koronavírus is, idén pedig az RSV is ráerősít erre. Az elmúlt években ráadásul rapszodikusan kvették egymást a covid-hullámok, egy-egy új variáns az év bármely szakában okozhatta a megbetegedések fellángolását, terjedését. A szakértők azonban régóta ígérik, hogy a koronavírus, akárcsak az influenza szezonálissá fog válni - ezáltal kezelhetőbb lesz. Vajon 2023-ra elérkezett az idő, a koronavírus szezonálissá vált? A Pénzcentrum utánajárt, mit mutatnak a friss táppénzes és vírusadatok Magyarországon.
Akárcsak az orvoshoz forduló betegek száma, a táppénzen lévők száma is mutat szezonalitást. A koronavírus megjelenése előtti időkben egy influenzaszezon úgy festett, hogy a 40. héttől - amikortól megkezdődött az adatgyűjtés a háziorvosi rendelőkben - lassan emelkedett a betegek száma egészen év végéig. Az orvoshoz fordulók számában jellemzően visszaesést hozott a karácsonyi szünet és szabadságolások, majd január második felétől kezdett meredeken emelkedni a járványgörbe. A tetőzés február-március táján következett be. A táppénzes adatok pedig mindig ősszel kezdenek emelkedést mutatni, aztán év elején visszaesik a "betegszám", de többnyire május táján ismét van egy-egy kiugróbb időszak. A járvány ezt a forgatókönyvet is átírta.
2023. 8. hetében az országban 295 600 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 65 300 influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának tájékoztatója szerint. A légúti figyelőszolgálat friss adatai szerint a betegek jelentős része még mindig 0-14 éves gyermek (51%), illetve 15-34 éves fiatal felnőtt (24,5%). Az adatokból az derült ki, hogy nem állt meg a betegszámok emelkedése múlt héten sem, és az influenzaszerű megbetegedések halmozódásai is súlyosabb képet festenek. Míg a 7. héten halmozódásról összesen 9 jelentés érkezett öt területről, a 8. héten már 16 jelentés érkezett kilenc területről.
Az eddig kirajzolódó járványgörbe alapján azonban úgy tűnik, a 2022/2023-as szezon már sokkal hasonlóbb képet mutat az utolsó covidmentes időszakéhoz, a 2018/2019-es járványszezonéhoz. Mivel korábban az orvosi figyelőszolgálat csak influenzaszerű megbetegedéseket monitorozott, idéntől pedig már minden akut légúti betegséget jelentenek, a számok természetesen mutatnak eltéréseket, viszont a görbék hasonlóképp alakulnak:
A fenti grafikonon a fehér oszlopok az idei szezon akut légúti megbetegedéseit mutatják, míg a piros vonal ezek közül csak az influenzaszerűeket. Már ránézésre is látható, hogy a jelenlegi betegszám-emelkedés görbéje leginkább a 2018/2019-es járványidőszakhoz hasonlít (kék vonal). Bár akkor a tetőzés megtörtént már február végén, ez akkor is viszonylag korainak számított. Ezt még az adott évi téli és kora tavaszi időjárás is tudja jelentősen befolyásolni, a csapadékos hideg idő kedvez a légúti fertőzéseknek, míg a napos meleg hamarabb kisöpri a vírusokat.
Az is látható a grafikonon, hogy a 2019/2020-as szezont "letörték" a koronavírus terjedésének meggátlása érdekében hozott intézkedések, korlátozások. A későbbi évek adatgyűjtéseit befolyásolta, hogy egészen más időszakokban csaptak fel a megbetegedési hullámok, hogy a koronavírust nehéz volt elkülöníteni az influenzaszerű betegségektől, illetve hogy a lakosság leszokott az orvoshoz járásról a pandémia kitörése óta. 2019-ben még egy főre 10-nél is több konzultáció jutott éves szinten, ez 2020-ban 9,7-re csökkent, amely egyébként még mindig magas szám európai viszonylatban.
Még a fentieken túl is sok egyéb változó miatt sem hagyatkozhattunk az elmúlt három évben a járványgörbék alakulására és a covid előtti idők tapasztalataira. Most azonban az influenzaszerű megbetegedések görbéje egészen hasonlatos a koronavírus felbukkanását megelőző járványszezonokéhoz. Ha tehát azt feltételezzük, hogy bekövetkezett, amit a szakértők régóta mondanak, és a covid szezonálissá vált, hasonlóan zajlódhat le az idei járványidőszak, mint a koronavírus előtti években. Ez alapján
a következő hetekben várhatóan már a tetőzés következhet és csökkeni kezdhet a betegek száma.
Táppénz nélkül megúszhatták a dolgozók a telet
A koronavírus megjelenése óta a tavalyi volt a harmadik ősz, amikor a járvány rányomhatta a bélyegét a dolgozók egészségére. Bár 2022 őszén és decemberében is volt látható kiugrás a táppénzes adatokban, messze nem olyan mértékű, mint 2021-ben és 2020-ban. A táppénzesek napi átlagos létszáma a korábbi években úgy alakult, hogy az évkezdetén viszonylag kevesen voltak táppénzen, majd május környékére némileg nőtt a számuk. A nyár csökkenést, az ősz mindig emelkedést hozott, október és november hónapokban volt jellemzően a legmagasabb a táppénzen lévők létszáma.
A pandémia ezt is átírta: 2020-ban és 2021-ben decemberben is kiugróan sokan voltak táppénzen és bár januárban történt visszaesés, sokat nem kellett a várni az újabb - bár jelentősen kisebb - emelkedésre a létszámadatokban. 2022-ben azonban elmaradt a nagy őszi kiugrás, ami alapján azt feltételezhetjük, hogy talán a 2023-as év is a koronavírus előtti időkhöz hasonlóan fog alakulni. Várhatóan nem lesznek kiugróan sokan táppénzen januárban és februárban, inkább tavasszal lesz némi emelkedés:
Amikor a táppénzes adatokat vizsgáljuk az elmúlt évekből, érdemes figyelembe venni több körülményt. Az egyik, hogy még mielőtt táppénzre íratnák ki magukat a dolgozók, van jellemzően 15 nap betegszabadságuk is. Tehát a covid előtti időkben, hiába "tombolt" a járvány februárban, azért csak tavaszra ugrott meg a táppénzen lévők száma, mert aki télen volt beteg év elején még betegszabadságra tudott menni. Másrészt, a koronavírus első éveiben több korlátozás, lezárás, elrendelt digitális oktatás, meghosszabbított szünetek az eredményezték, hogy a szülők hamar kifutottak a rendes szabadságaikból, a gyerekeknek viszont kellett a felügyelet. Ráadásul sokan lehettek úgy távol a munkától táppénzen, hogy pozitív lett a covid-tesztjük, és hiába voltak tünetmentesek, nem tudtak így bemenni dolgozni.
Az egyes variánsok okozta hullámok pedig még nem követték a szezonalitást sem, így az elmúlt három év adatai rapszodikusabban alakultak. Továbbá nem lehet a mentális kimerültség tényezőjéről sem megfeledkezni: a pandémia világszinten rengeteg bizonytalansággal, stresszel, szorongással járt, melyhez kiégés és depresszió is társulhatott. Így év végére amikor a szabadnapok már elfogytak, sok dolgozónak nem volt választása: táppénz alatt tudta csak kipihenni a vitális kimerültséget.
A gyereket is ápolni kell, ha beteg
Az elmúlt években a magyar dolgozóknak sokszor valóban nem volt más választásuk, mint táppénzre menni - pedig nem is mindig voltak betegek, de a pandémia mégis erre kényszerítette őket. Ezáltal pedig a járvány nemcsak egészségügyi problémát jelentett, hanem anyagilag is megterhelte a munkavállalókat: néhány táppénzes nap 30-50 százalékos fizetéskiesést is jelenthet.
2023-ban azonban már egy jóval kiszámíthatóbb évre készülhetünk az eddigi adataink alapján. A jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy leginkább a gyermekek és fiatal felnőttek körében terjednek a vírusok, iskolákból, óvodákból jelentettek halmozódást. Ha pedig a kisgyermek lebetegszik, valamelyik szülő kénytelen otthon maradni, esetleg el is kaphatja a fertőzést, betegen pedig ő sem tud dolgozni.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Érdemes szem előtt tartani, hogy 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható; 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42 (egyedülállóknak 84) naptári nap a gyermekápolási táppénz. A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetén a szülőnek 14, (egyedülállóknak 28) naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható gyermekenként. A gyermekápolási táppénz összege a táppénzzel megegyező: 730 nap folyamatosan biztosításban töltött idő felett az átlagkereset 60%-a, alatta és kórházi tartózkodás esetén 50%-a. A betegszabadság viszont a távolléti díj 70%-a.
Ami semmi esetre sem ajánlott, hogy a beteg gyermeket olyan nyugdíjas nagyszülő gondjaira bírruk, aki krónikus beteg, kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben. Az idősek szervezetében ugyanis sokkal nagyobb károkat tehet egy influenza, koronavírus vagy más fertőzés, súlyosabb betegséget okozhat! Ne tegyük ki ennek a kockázatnak a nagyszülőket.
Nem éri meg betegen dolgozni!
Mivel egy hét betegeskedés is nagy kiesést jelenthet a (családi) kasszában, sok dolgozó ezért úgy dönthet, hogy nem megy el betegszabadságra, táppénzre, inkább dolgozik betegen, akár home officeból. Már azok az idők is elmúltak, hogy egy kis köhögés, orrfolyás miatt hazaküldjék a dolgozókat a munkahelyek. Ennek ellenére, ha van is rá lehetőség, nem éri meg betegen dolgozni - még a fizetéskieséssel együtt sem.
Egészségügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy egy "lábon kihordott" influenza vagy más fertőzés, ha később szövődményei lesznek, sokkal nagyobb károkat okoz, mintha tényleg kivett volna az ember pár napot és rendesen kipiheni magát. Ha egy légúti fertőzés krónikussá válik, kialakulhat felülfertőződés, például arcüreggyulladás, amitől már jóval nehezebb megszabadulni és akár antibiotikum-kúrára is szükség lehet. Így ahelyett hogy pár napig nyomta volna az ágyat, aki a táppénzen akar spórolni, a megtakarított pénzt elköltheti gyógyszerekre - ráadásul így sem biztos, hogy megússza végső soron a táppénzt!
Nem álom a 100%-os táppénz?
Csak nagyon ritka esetben jár a dolgozóknak 100%-os táppénz, és nem is kívánhat senki magának olyan betegséget vagy balesetet. Azonban vannak már öngondoskodási lehetőségek, amelyek által egy váratlan betegség nem feltétlen okoz anyagi terhet. Egyrészt az egészségpénztár megtakarításokból igényelhető táppénzkiegészítés - így a saját előre félretett pénzünket használjuk fel. Ezek után az összegek után viszont 20%-os adóvisszatérítés jár a következő adóévben, tehát még mindig jobban járunk - és a váratlan kiesés sem fog gondot okozni.
A másik lehetőség az egészségbiztosítás, vagy egyéb biztosítások, amelyekhez tartozik táppénz-kiegészítő szolgáltatás. Az is lehetséges, hogy sokan nem is tudnak róla, de a biztosítási csomagjuk fedez ilyesmit is. Így nem fog gondot okozni a váratlan kiesés a fizetésben, akár egy hétnyi gyógyulás, akár hosszabb betegség esetén sem.
Ha csak pár napról van szó, és el akarjuk kerülni az anyagi kiesést, akkor a fizetett szabadnapokból is áldozhatunk a gyógyulásra. Eleve ahhoz, hogy a fizikai és mentális egészségünket megőrizzük, érdemes jól gazdálkodni a szabadnapokkal 2023-ban is. Érdemes kiegészíteni a három- vagy négynapos hosszúhétvégéket (húsvét, május 1., pünkösd, karácsony), illetve a szerdai ünnepnapokat (március 15., november 1.) hogy több egybefüggő nap jusson pihenésre idén. Hogy hogyan lehet a szabadnapokkal a legtöbbet nyerni, arról ebben a cikkben írtunk részletesen: