Mi a stressz? A krónikus stressz tünetei, szövődményei, kezelése

A stressz kifejezést eredetileg nem abban a jellemzően negatív értelemben használták, mint napjainkban. Selye János magyar kutató 1976-ban úgy határozta meg a fogalmat, mint "a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre". Vagyis a szervezet válasza bizonyos helyzetekre, mely különböző tünetek formájában jelentkezhet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi definíciója is nagyon hasonló: a stressz bármely változás a szervezetben, amelyet fizikai, érzelmi vagy pszichológiai megterhelést vált ki. A stressz a szervezet válasza minden olyan hatásra, ami figyelmet vagy cselekvést igényel. Stresszt minden ember tapasztal valamilyen szinten, és az egyén stresszhelyzetre adott reakciói nagyban meghatározhatják általános közérzetét.

A stresszt definiálhatjuk úgy is, mint a túlterheltség érzetét, vagy a mentális és érzelmi nyomással való megbirkózás nehézségét - ahogy a Healthline teszi. Ez az, amit ma a köznyelvben stressznek nevezünk, és kellemetlen tünetek együttesének tartunk. Előbb vagy utóbb minden ember megtapasztalja a stresszt, sokan pedig rendszeresen, akár minden napos küzdelmet folytatnak a stressz ellen. 

A tartós stressz tünetei

• kimerültség és alvászavar: a hosszú ideig vagy rendszeresen jelentkező stressz krónikus fáradtságot, alvászavart okozhat, mely kimerültséghez vezet. Közelmúltbeli tanulmányok szerint a munkahelyi stressz lecsökkent energiaszinthez, fáradtsághoz vezet, valamint a stresszel járó aggodalom, őrlődés pedig álmatlansághoz, alvászavarhoz vezet.
• a libidó változása: a stressz a nemi vágyra is hatással van. A krónikus stressz tanulmányok szerint a libidó csökkenéséhez vezet. A stresszen túl a nemi vágy változásainak még sokféle oka lehet, mint a hormonális változások, a fáradtság, pszichés problémák, stb.
• depresszió: kutatások szerint a krónikus stressz összefüggést mutat a depresszió kialakulásával, és a depressziós epizódokkal. A stressz mellett a depresszió kiváltó okai lehetnek: családi kórelőzmény, életkor, környezeti hatások, bizonyos gyógyszerek szedése, egyéb betegségek (pl. demencia).

A stressz fizikai tünetei

• pattanások, mitesszerek:  megnövekedett stressz több tanulmány szerint is pattanásosabb bőrt eredményez, azonban más tényezők is állhatnak a háttérben, ezért ezt a tünetet még vizsgálják. A stressz mellett az aknés bőr kiváltó oka lehet a szervezetet érintő gyulladás, hormonális változás, bakteriális fertőzés, zsíros bőr, eltömődött pórusok, stb.
• fejfájás: a stressz és a fejfájás kapcsolatát számos tanulmány kimutatta, főként a tenziós fejfájással, migrénnel mutat összefüggést. A stresszen túl a fejfájás gyakori oka lehet az alváshiány, a rossz étrend, az alkoholfogyasztás, hormonváltozások, stb.

• krónikus fájdalom: a megnövekedett stressz nemcsak fejfájásért, hanem egyéb fájdalmakért is felelős lehet. Egyes tanulmányok szerint a krónikus fájdalom kapcsolatba hozható a szervezet egyik stresszhormonjának, a kortizol szintjének emelkedésével. Az összefüggés fennáll, de mivel a stressz és fájdalmak hátterében más tényezők is állhatnak, további tanulmányok szükségesek. Krónikus fájdalmat kiválthat például a magas életkor, sérülések, rossz testtartás, idegrendszeri problémák is.
• gyakori megbetegedések: a stresszel összefügghet, ha valaki folyton betegeskedik. Azért tűnhet úgy, mintha jobban ki lenne téve a fertőzéseknek, mert a stressz hatással van az immunrendszer működésére. Egyes tanulmányok szerint még az oltások hatékonyságát is csökkentheti a krónikus stressz. Az immunrendszer működését azonban a stresszen kívül is számos tényező befolyásolhatja, mint az étrend, a gyógyszerek és drogok, a mozgásszegény életmód, vagy egyes betegségek (pl. az AIDS). 
• emésztési problémák: a stressz okozhat különböző emésztéssel összefüggő tüneteket, mint a székrekedés, hasmenés, gyomorégés, felszívódási zavarok. Ez különösen az irritábilis bél szindróma (IBS), illetve a gyulladásos bélbetegség (IBD) esetén okozhat problémát. Természetesen sok más tényező is okozhat emésztési problémákat, mint a rossz étrend, baktériumok, fertőzések, bizonyos gyógyszerek stb.
• változások az étvágyban: a stresszes időszakok az étvágyra is hatással lehetnek, melynek következménye súlyingadozás is lehet. Míg egyeseknek csökken az étvágya stressz hatására, gyakoribb, hogy nő az étvágy. Főként az eleve túlsúlyosak számára jelenthet ez problémát.
• szívdobogás érzet: a stresszszint emelkedése gyorsabb szívverés, megnövekedett pulzusszámot okoz. A stresszes helyzetekben a szervezetben adrenalin szabadulhat fel, mely emeli a vérnyomást és gyorsítja a szívverést. 
• izzadás: fokozott verejtékezést is kiválthat a megnövekedett stressz. Ez a fajta "pszichológiai izzadás" eltér a fizikai terhelés hatására fellépő izzadástól: stressz, valamint szorongás váltja ki, jellemzően az arcon, a tenyéren, a talpon és a hónaljban jelenik meg.

A stressz kezelése

A stressz tüneteit nem lehet elmulasztani egyetlen tablettával, ennél többre van szükség. Mivel nagyon sok oka lehet a stresszérzetnek és egyénileg eltér, mi váltja ki a legnagyobb stresszt, nincs univerzális gyógymód. Érdemes szakemberhez fordulni és együtt átbeszélni a lehetséges kiváltó okokat. A szakember így ezeknek tudatában tehet javaslatot a kezelésre. Ez azért is fontos, mert mint a fentiekből kiderül: a jellegzetes tünetek hátterében más betegségek, tényezők is állhatnak, nem feltétlenül a stressz. Orvos vagy terapeuta segíthet ezeket kizárni. 

Az életmódváltás szintén segíthet a stressz és az azzal járó tünetek enyhítésében. Ehhez érdemes kipróbálni az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) tanácsait:

• tarts szünetet a hírek olvasásában, követésében
• csökkentsd a képernyőidődet (telefon, TV, monitor, tablet, laptop)
• ügyelj a napi testmozgásra és a megfelelő minőségű és időtartamú alvásra
• tarts rendszeres, pihentető szünetet a munkában
• törekedj az egészségesebb étrend betartására
• végezz légzőgyakorlatokat
• meditálj
• kerüld a szerhasználatot (pszichoaktív drogok, nyugtatók, altatók, szorongásoldók, stb.)

• járj közösségbe, beszélgess barátokkal, családtagokkal
• kérd terapeuta vagy orvos segítségét

A tanácsok közül egyet vagy többet betartva enyhülhet a stressz és annak tünetei. Amennyiben viszont a stressz már-már elviselhetetlen szintet ér el, vagy a pszichés és fizikai tünetek hosszabb idő elteltével sem múlnak, mindenképp szakember segítségét kell kérni. Amennyiben depressziós, öngyilkos gondolatok is fellépnek, és segítségre van szükséged, hívd a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) telefonszámát: 116-123

A krónikus stressz szövődményei

Ha valaki tartósan stressznek van kitéve, akkor komoly szövődmények is kialakulhatnak. Kialakulhat krónikus hátfájás, izom húzódás, feszülés, az asztmatikus tünetek súlyosbodhatnak, fokozódhat a vérnyomás, nőhet a stroke vagy szívroham kockázata. A krónikust stresszt nem szabad félvállról venni, az egész szervezetre hatással lehet és a következményei pedig súlyosak, amennyiben nem kezelik. Az életminőséget jelentősen befolyásolja az állandó stressz és az ennek nyomán kialakuló tünetek, szövődmények. Bizonyos betegségek esetén pedig különösen nagy a kockázata a fokozott vagy tartós stressznek a fizikai és mentális egészségre. 

Oxidatív stressz

Érdemes szót ejteni további élettani jelenségekről, melyet stresszként emlegetünk, vagy összetéveszthetjük a stresszel, de mást értünk alatta. Az oxidatív(-nitratív) stressz az oxigén és nitrogén eredetű szabadgyökök fokozott termelődése, illetve az antioxidáns rendszerek ezzel összefüggő kimerülése a szervezetben. Ez az állapot számos megbetegedés kialakulásában, mint pl. a diabétesz mellitusz, iszkémiás-reperfúriós károsodás, krónikus szívelégtelenség, gyulladásos betegségek, karcinogenezis vagy akár a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kialakulásában is szerepe lehet. Súlyos esetben maguk a sejtek is károsodhatnak.

Az oxidatív stressz leginkább helyes táplálkozással lehet kezelni. Ügyelni kell a megfelelő vitamin, illetve egyéb antioxiodáns tartalmú ételek fogyasztására. 

Kiégés, szorongás, depresszió és stressz

A kiégés, szorongás, depresszió korunk nagy problémája, rengeteg embert érint világszerte és Magyarországon is. Nemcsak az egyéni egészségre, hanem a társadalomra, valamint a gazdaságra is óriási hatást gyakorol. GDP-ben mérhető a kiesés, amelyet a kiégéstől, depressziótól szenvedő munkavállalók munkaképtelensége okoz. A nagymértékű, valamint tartós stressz pedig mindenképp összefügg ezekkel a betegségekkel.

A kiégés, szorongás, depresszió tüneteit nehéz megkülönböztetni, ugyanúgy társulhat hozzájuk számos tünet, mely a stresszre is jellemző: alvászavar, kimerültség, az étvágy változása, fejfájás, emésztési problémák, emésztési problémák, stb. Több szakértő inkább egy skálaként, mint különböző betegségekként kezeli a kiégést, szorongást és depressziót - a kiváltó okok is nagyon hasonlók lehetnek. Ezért ahhoz, hogy megtudjuk, mindössze stresszről, vagy már kiégésről, esetleg szorongásról, depresszióról van-e szó, rendkívül fontos az önvizsgálat, illetve a segítségkérés. Szakember segítségével lehet ugyanis megállapítani, pontosan milyen súlyos a helyzet. 

Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

A fent említett betegségektől szintén különbözik a poszttraumás stressz szindróma (vagy zavar). Ezalatt azt az állapotot értjük, amikor egy átélt trauma, mely nagyfokú stresszt váltott ki, később más helyzetekben újra jelentkezhet. Ilyen trauma lehet baleset, erőszakos tett, egy szerettünk halála, katasztrófa, szemtanúként átélt tragédia, vagy súlyos betegség, stb. Nem mindenkinél alakul ki PTSD annál, aki ilyesmit átél, viszont sokan hosszú évekig sem tudnak szabadulni a betegségtől. 

Ahhoz, hogy kezelni lehessen a PTSD-t mindenképpen pszichológus, pszichiáter segítsége szüksége. A tüneti kezelés ugyanis nem fogja elmulasztani a kiváltó okot, a feldolgozatlan trauma pedig bármikor újra a felszínre törhet.