Koós Anna • 2023. január 3. 13:01
A bárányhimlő elleni védőoltás 2019 szeptemberétől kötelező kisbabák számára. Amióta a gyermekek immunizálása megkezdődött, drasztikusan csökkent a megbetegedés előfordulása a teljes lakosság körében. Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, milyen hatással lehetett az oltás a bárányhimlő visszaszorításában: 2013-tól 2019-ig átlagosan 33 ezer megbetegedés történt egy évben, 2020-ra az esetszámok 13 600-ra, 2021-ben 10 ezerre estek vissza.
A bárányhimlő elleni kötelező védőoltás 2019. szeptembertől került bevezetésre a Nemzeti immunizációs program keretében. A 13 hónapos kort betöltött gyermekek oltását ekkor kezdték meg, amely nagy hatással volt a megbetegedés előfordulására az egész országban, a teljes lakosság körében. A 2019-es számokra még nem volt valószínűleg hatással az oltás megkezdése az év utolsó 4 hónapjában, a további években viszont tagadhatatlan a hatása.
A bárányhimlő (varicella) egy igen fertőző betegség, melyet az alfa-herpeszvírusok alcsaládjába sorolt Varicella-zoster vírus (egyéb megnevezése: Humán herpeszvírus 8, HHV-8) okoz. Az esetek többségében a betegség gyermekkorban lezajlik, de felnőttek is elkaphatják a fertőzést - írja tájékoztatójában a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Legjellemzőbb tünete az igen viszkető bőrkiütés, mely pörkösödésig fertőzőképes. Az esetek jelentős részében spontán gyógyul, főként a gyermekek általában szövődménymentesen, probléma nélkül felépülnek a bárányhimlőből. Azonban az esetek 10 százalékában kialakulhatnak szövődmények, ráadásul a vírus viszont általában egy életre a szervezetben marad egyes idegdúcokban. Így a korábban bárányhimlőt okozó vírus legyengült immunrendszer esetén újra aktiválódhat, mely övsömört okozhat. A bárányhimlő elleni védőoltással megelőzhetők a bárányhimlő fentebb részletezett súlyos szövődményei és a későbbi életszakaszban jelentkező övsömört is - írják.
Az NNK tájékoztatói 2013-ig mennek vissza arra vonatkozóan, hány megbetegedés történt az adott évben. Az adatok alapján 2013 és 2019 között nagyjából átlagosan 33 ezer bárányhimlő megbetegedést jelentettek. 2020-ra és 2021-re ez a szám lényegesen csökken, amely feltehetően a kötelező gyerekkori oltás bevezetésével is összefüggésben áll:
Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a koronavírus világjárvány hatására hozott egészségügyi és egyéb intézkedések is szerepet játszhatnak a betegség visszaszorításában. A covid-fertőzés megelőzése érdekében szigorúbb higiénés szabályos, nagyobb elővigyázatosság a bárányhimlő vírus terjedését is gátolhatta, ezen felül a kisgyermekek is kevesebbet voltak közösségben, ahol a leggyakrabban fordul elő és legkönnyebben terjed tovább a bárányhimlő. A covid-hatás viszont valószínűleg önmagában, a védőoltás kötelezővé tétele nélkül, nem hozott volna ilyen visszaesést. A következő években, évtizedben feltehetően tovább csökken majd a bejelentett megbetegedések száma.
Az adatokból látható, hogy a bárányhimlő szezonális előfordulása is jóval mérsékeltebb volt, mint a védőoltás bevezetése előtt. 2017-ben tavasszal magasan tetőzött az esetszám, és hónapokig a csúcson volt, 2021-ben a téli/tavaszi időszak nem emelkedett ki ilyen meredeken:
Az NNK az előfordulásokat megyei bontásban is közli. Amíg 2017-ben még nyolc megyében is 400 felett volt a 100 ezer lakosra jutó előfordulás, a 200 főt pedig mindenhol meghaladta, 2021-re mindössze két megyében volt 200 fő felett a 100 ezer lakosra jutó esetszám.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az oltással visszaszorítható a megbetegedés
A legelső, és egyben utolsó adat a varicella oltásról pedig 2021-ből való: összesen 87 129 fő volt oltásra kötelezett, az átoltottság pedig 99,6%-os volt a kijelölt korosztályban. Ez azért is nagyon fontos, mert nem csak abban a korosztályban nőhet az oltottság, ahol kötelezővé tették: magas arány esetén a nagyobb gyermekek oltatása is elterjedhet. Ezért viszont fizetni kell: az oltóközpontban a bárányhimlő elleni oltásért jelenleg 11 ezer forintot.
A bárányhimlő oltás még csak pár éve kötelező, hatását majd hosszú távon lesz érdemes megvizsgálni. Viszont a hosszú ideje kötelező gyermekkori oltások - mint pl. a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás, a tuberkulózis, a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő elleni vakcinák - esetében már megfigyelhető: sikeresen szorították vissza a komoly, súlyos szövődményeket okozó fertőző betegségeket.
A jelenlegi oltási ajánlás szerint a varicella oltást 13 hónaposan kapják meg a gyermekek, majd 16 hónapos korukban az emlékeztető oltást. Idővel a bárányhimlő éppúgy visszaszorulhat az egész lakosság körében, nemcsak a gyerekeknél, mint akár a szamárköhögés vagy a kanyaró.