Pénzcentrum • 2022. december 29. 17:27
40 éve fedezték fel a kórokozót, ami ma minden ötödik embert érint Közép-Európában: Willy Burgdorfer kutató, aki korábban a (szintén kullancscsípés által okozott) Sziklás-hegységi foltos lázat tanulmányozta, az 1970-es évek végén kezdte el vizsgálatait a gyerekek között terjedő súlyos ízületi gyulladások miatt az USA-beli kisváros, Lyme területén. A Lyme borreliosis, azaz a Lyme-kór később erről a településről kapta nevét.
Dr. Burgdorfer hamarosan megtalálta a kapcsolatot a szarvas-kullancs és a betegség között: felismerte, hogy a Lyme-kórt egy spirochéta baktérium okozza, amelyet a kullancsok hordoznak. A felfedezést először 40 éve, 1982-ben publikálta munkatársaival, az orvosi közösség pedig azzal tisztelgett Dr. Burgdorfer előtt, hogy a baktériumot Borrelia burgdorferinek nevezték el.
40 évvel később, a BMJ Global Health folyóiratban idén megjelent kutatás szerint a világon Közép-Európában a legmagasabb a fertőzési arány, közel 21%. A legnagyobb kockázatnak a vidéki területeken élő 50 év feletti férfiak vannak kitéve.
Az 1980-as évek óta a Lyme-kórral fertőződöttek száma egyre nő a világ minden tájékán. Az amerikai járványügyi központ, a CDC már 2012-ben a 10 legfontosabb bejelentés köteles betegség közé sorolta. A korábbiaktól eltérő módszerekkel végzett, 2022-es becslésük szerint az Egyesült Államokban évente körülbelül 476 ezer ember kaphatja el a Lyme-kórt. Európában még ennél is több, egyes becslések szerint akár 2,5 millió új fertőzött lehet évente.
Lyme-kór Magyarországon
Hazánkban a kullancs által terjesztett két legfontosabb emberi betegség a vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór. Ezeknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia.
A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály adatai szerint tavaly 1213 beteget diagnosztizáltak Lyme-kórral, és 6-ot kullancsencephalitisszel. Az agyvelőgyulladás feltehetően azért ilyen kis számban adatolható, mert az esetek nagy részében enyhe, megfázást idéző tünetek mutatkoznak csak. 2020-hoz képest, amikor a Lyme-kór előfordulása 1522, a kullancsencephalitisé 18 volt, tehát az esetszámok csökkentek, számuk évről-évre hullámzó. A legtöbb beteget májustól augusztusig regisztrálják, amelynek hátterében a kullancsok elterjedtsége, illetve az állhat, hogy többet megy az ember a természetbe, ahol találkozhat a rovarral. Tavaly az összes Lyme-kóros eset 47,3 százalékát június-július hónapokban találták, azonban ettől függetlenül még augusztusban és ősszel is érdemes óvatosnak lenni a természetben:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Nehéz a diagnózis
A Lyme-kór diagnózisa még a gyakorlott orvos számára is nehézségekkel teli. A diagnózist nehezíti, hogy nincs egyértelmű laboratóriumi módszer a szakorvos döntésének megalapozására, és a tünetek sem mindig egyértelműek. A fertőzés kimutatására ma többféle tesztet is találhatunk, és az eddigi, immunválaszon alapuló laborvizsgálatok mellett már megjelentek a kórokozót közvetlenül kimutató, úgynevezett direkt tesztek.
A Lyme-fertőzés folyamata során a baktérium a szervezet védekezését aktívan gátolja. A hatékony immunreakció így az esetek nagy részében nem is tud kialakulni, vagy nem mérhető. Ennek következtében az immunreakción alapuló tesztek az esetek felében nem adnak pozitív eredményt, a fennálló fertőzés ellenére. A fertőzés kimutatása ilyenkor leginkább egy direkt teszt alkalmazásával igazolható, aminek eredménye csak a kórokozó jelenlététől függ. Ilyen a magyar fejlesztésű DualDur teszt is. A fertőzés tényének megállapítása után pedig a kezelés menetét a szakorvos határozza meg.