Buzás Borbála • 2022. december 21. 19:04
Ma már szinte mindenki használja az internetet nálunk is, a 2022-es adatok szerint a magyar háztartások 91%-nak volt hozzáférése a világhálóhoz. A Covid óriási lendületet adott nálunk is a digitalizációnak: csak az utóbbi három év alatt 10%-kal nőtt azoknak száma itthon, akik aktívak online. Az internetes keresés, az üzenetküldés és a vásárlás mellett az internethasználók közel 70%-a keresett rá idén valamilyen egészségügyi kérdésre vagy tünetre. Most megnéztük, mire is használtuk leginkább az internetet itthon 2022-ben.
Ma már az internet itthon is elengedhetetlen része rengeteg magyar életének: idén a magyar háztartások 91%-a rendelkezett internethozzáféréssel. A koronavírusjárvány óriási lendületet adott a digitalizációnak, hiszen rengeteg munkahelyen kellett átállni a home office-ra szó szerin egyik napról a másikra, a távmunkához pedig elengedhetetlen az internet. Másrészt a lezárások miatt sokan voltak kénytelenek elsajátítani az online ügyintézés, illetve vásárlás fortélyait. A járvány miatti korlátozások már rég nincsenek érvényben, azonban az internethasználat növekedése töretlen itthon. Most az Eurostat adatai alapján megnéztük, mire kerestek rá idén a legtöbben az EU-n belül, és milyen digitális szolgáltatások voltak népszerűek itthon 2022-ben.
Internet nélkül nincs élet
Idén az Európai Unión belül a 16 és 74 év közti korosztály 90%-a használta az internetet az előző negyedév során. A legtöbben Luxemburgban neteztek: itt a lakosság 98%-a volt aktív online, de még Bulgáriában is 79% volt ez az arány, ahol az EU 27 tagállama közül belül a legkevesebben használták az internetet. A 2021-es adatok alapján Magyarországon a 16-74 év közötti lakosság 89%-a százaléka internetezett. Itt egyébként jól látszik, mekkora lökést adott a Covid a digitalizációnak: 2019-ben még csak 80% volt ez az arány, vagyis 3 év alatt közel 10%-kal nőtt az online is aktív magyarok száma.
Így neteztünk idén
2022-ben a legtöbben az EU-n belül a legtöbben üzenetküldésre használtak a netet: az emberek 77%-a internetezett, 72%-uk valamilyen üzenetküldő szolgáltatást használt, míg 70% keresett rá termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információra. A lakosság 66%-a telefonálásra és videotelefonálásra használta az internetet, míg 65% videókat, illetve TV-műsorokat nézett online. Emellett szintén népszerű volt az internetes újságok olvasása (64%), a netes bankolás (60%), a közösségi média oldalak használata (58%) és a zenehallgatás (54%).
Internet és egészség
Bár valószínűleg bármilyen orvost őrültbe lehet kergetni azzal, ha valaki a Google segítségével kész diagnózist állít fel magának, ez idén sem tartott vissza senkit attól, hogy rákeressen, mi baja lehet. Persze ma már nem csak a tüneteinkre tudunk rákeresni, hanem egy sor egészségügyi szolgáltatás elérhető online, mint például az időpontfoglalás az orvoshoz, vagy a receptek kiváltása a felhőből.
Az EU-n belül 2022-ben a lakosság 52%-a válaszolta a felmérésben, hogy használta az internetet az egészséggel kapcsolatos információ keresésére.
Ezen belül 33% foglalt online időpontot valamilyen orvosi ellátásra, 24% ellenőrizte az egészségügyi dokumentumait a netet, míg 18% vett igénybe online orvosi ellátást elkerülve ezzel azt, hogy személyesen kelljen elmennie az orvosi rendelőbe vagy egy kórházba.
Az EU-s országok közül a legtöbben Finnországban voltak a legtöbben aktívak online az egészségükkel kapcsolatban: 81% keresett rá az egészségével kapcsolatos információra, míg 79% nézte meg a neten az orvosi dokumentumait. A finneket az egészségügyi tünetek online keresésében a második helyen Hollandia követte (78%), míg Ciprus a harmadik volt (73%).
Magyarország csak kevéssel maradt el tőlük, nálunk ugyanis idén az internethasználók 68,1%-a keresett rá egészségügyi kérdésekre, amivel az Unión belül ez ötödikek voltunk. Ehhez képest az EU-s arány 52,16% volt az idei évben az ilyen típusú internethasználatnál. A sereghajtók ezen a téren Bulgária (39%), Németország (37%) és Románia voltak (29%).
Online egészségügyi szolgáltatások
Az egészségügyi szolgáltatások online elérhetőségében viszont nem teljesítettünk olyan jól, mint az egészségügyi információkra való keresésben.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nálunk csak az internetezők 36.37%-a használta az internetet valamilyen orvosi időpont foglalásához, vagy az egészségügyi dokumentumainak online eléréséhez.
Ez egyébként nagyon közel volt a 33,3%-os EU-s átlaghoz. Az internet ilyen célból a legtöbben szintén Dániában használták idén (66%), ezt követte Finnország (64.5%), majd harmadik helyen Észtország (59%): Érdemes viszont megemlíteni, hogy Németországban összesen a netezők 2%-a nézte meg az egészségügyi információit online, míg Bulgáriában 11% felett volt ez az arány annak ellenére, hogy az EU-n belül itt interneteztek a legkevesebben lakosságarányosan.
Fontos különbségek
Az, hogy ilyen jelentősen nőtt itthon az internethozzáférés, valamint az aktív internethasználat itthon, mindenképpen pozitívnak tekinthető, hiszen ezzel nagyon sokan tudnak időt spórolni az ügyintézésben, vásárlásban, és alapvetően szinte bármilyen kérdéssel kapcsolatban másodpercek alatt választ kaphatunk.
Azt viszont fontos észrevenni, hogy itthon nagy a különbség azok között, akik csak rákeresnek az egészségükkel kapcsolatos kérdésekre, például a tüneteikre, ez az arány ugyanis 68,1%. Ehhez képest a tényleges egészségügyi szolgáltatásokat online igénybevevők aránya ennek majdnem a fele, 36%.
Ez viszont jelzésértékű arány azzal kapcsolatban, hogy itthon az egészségügyi szolgáltatások digitális elérhetősége alacsonyabb ahhoz képest, mint ahányan magukat próbálják meg diagnosztizálni az internet segítségével.
A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje 2022
Alig heverte ki a világ a pandémiát, februárban máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, emelkednek a vállalkozások és a háztartások energiaköltségei, nem mellesleg évtizedes rekordokat döntöget az infláció Magyarországon, egyes élelmiszerek pedig Európán belül nálunk emelkednek a legyorsabban. Egy ilyen mozgalmas, kiszámíthatatlan év végén kíváncsiak vagyunk hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki!