Pénzcentrum • 2022. november 18. 13:45
A magánegészségügyi szolgáltatói piac az elmúlt években óriási változáson ment keresztül. A szektorban a Covid előtt egyáltalán nem jellemző folyamatok zajlanak, jóval több a magánellátó intézmény, exponenciálisan emelkednek a bevételek, viszont a nyereségesség nem mindig tud ezzel lépést tartani. A Pénzcentrum-nak a hazai magánegészségügy aktualitásairól és változásairól Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója beszélt.
Korábban az organikus fejlődés volt a jellemző a magánegészségügyi piacra, azonban már a világjárvány előtt elindult a szolgáltatók konszolidációja, megkezdődtek a felvásárlások, az előrevetítések alapján pedig várható volt a szektor kifehéredése és a nagyobb szolgáltatók térnyerése. A piaci változásokat ezt követően a járvány alakította, hatására az állami ellátórendszerben a hangsúly a járvány kezelésére helyeződött, sok ellátásra szoruló nem jutott időben szakellátáshoz, gyakorlatilag kiszorultak a közfinanszírozotti rendszerből. Mindeközben általánosságban jelentősen szűkült a kereslet, hiszen az emberek sokkal kevesebbet jártak bármilyen egészségügyi szolgáltatóhoz.
Mivel nem kellett a járványellátásban részt vennie, a magánegészségügy sokkal hamarabb visszaállt a normál működésre és nyitotta meg a kapacitásait
- mondta el a Pénzcentrumnak Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója. A magyar lakosság körében megnőtt az egészségtudatosság, és a Covid visszaszorulásával, valamint a fekvőbeteg-ellátások tiltásának feloldásával a kereslet elkezdett visszaépülni, majd az állami ellátórendszer az elhalasztott vizsgálatokból kifolyólag egy idő után túlterheltté vált.
A kereslet nagymértékű emelkedése felgyorsította a magánszolgáltatók fejlődését. “Jelenleg az állami kapacitás a járvány előtti szintek 70-80 százalékán áll, emiatt fokozódott az igény a magánellátásra: megjelentek azok a páciensek, akik kiszorultak az állami egészségügyből, és meg tudják fizetni a magánellátást” - emelte ki Papik Kornél.
Az állami ellátás hiányosságai miatt kimagasló bevételt értek el a Covid-laborszolgáltatók és PCR-tesztelők, de továbbra is nagyon aktívak a piacon a konszolidátorok, mint amely kezdetben az Affidea is volt, mára ez a Doktor24 és a TritonLife. A kisebb praxisközösségek is egyre kompaktabbak, de a lakásrendelők száma továbbra is magas. A magánegészségügyben az árbevételek az elmúlt években exponenciálisan emelkedtek, a profitabilitás azonban sajnos nem tart ezzel lépést. A szektorba újonnan belépő szereplők hiába nőttek váratlanul nagyra, még nem tudták elérni, hogy nyereségesen működjenek.
Egy-egy induló szolgáltatónál olyan ugrásszerű növekedést látunk, amit egy normál piacon nem lehetne tapasztalni. Úgy látjuk, hogy azok tudnak hosszú távon is profitábilisan működni, akik organikusan növekednek
- hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
A Dr. Rose Magánkórház idén először lesz nyereséges, a 2018-tól új tulajdonosok által működtetett intézmény forgalom- és egyúttal hatékonyságnövekedése a transzaprens működésnek, a megerősített menedzsmentnek, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhető. A szolgáltatások minőségének hosszú távú fenntartása érdekében a nyereséget a kórház jellemzően fejlesztésre fordítja. “Jelentős beruházásokat hajtottunk végre, korszerűsítettük a diagnosztikai eszközparkot, optimalizáltuk és ahol kellett, bővítettük a kapacitásainkat, átszerveztük a fekvő osztályt 7/24-es üzemre és már szombaton is működnek a műtőink. A 2018-2020-as időszakban körülbelül 3 milliárd forint volt az árbevételünk, ez idén közel a duplájára nő” - mondta Papik Kornél.
További hatékonyságjavító lépésként a nagyobb erőforrásigényű szolgáltatásokat olyan szakrendelésekkel váltják ki, amelyek a fókuszált tevékenységükből fakadóan gyorsabban és magasabb színvonalon képesek a pácienseket ellátni.
Amivel a magánegészségügy versenyezni tud az államival szemben, az a kiszolgálás minősége és sebessége, annak a biztosítása, hogy a beteg jó helyen és jó kezekben van. Tehát ez igazából egy szolgáltatási verseny
- mutatott rá Papik Kornél.
A sokak által a magánegészségügyben vélt legalább 30 százalékos profitráta valójában 10 százalék körül mozog, ami egy állami szabályváltoztatás hatására, vagy például az euró-forint árfolyam ingadozása miatt gyorsan elillanhat. A keresletet a költségek növekedése és a háztartásokat érintő jövedelemsokk még könnyen átrendezheti, így 2023-ban a magánegészségügyben is a profitabilitás csökkenésére számítanak.
“Egy-egy szolgáltatás valós költsége legalább a duplája annak, amennyit a NEAK az állami egészségügynek fizet, sőt, járóbeteg-ellátás esetében ez még több. Jelen pillanatban a NEAK-finanszírozás nem tartalmaz minden költségelemet ami az ellátás során felmerül. Ezeknek a finanszírozási anomáliáknak a rendbetétele az alapja annak, hogy az állam a jelenleginél magasabb szinten vonja be a magánszolgáltatókat az ellátásba”- mondta el Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója.
Az állami szektorban januárban folytatódó orvosbéremelést az ápolók bérének emelése követheti, amit a magánszolgáltatóknak is kompenzálniuk kell, de az általános infláció okozta reálbércsökkenés miatt a többi dolgozó bérkorrekciója is szükségessé vált.
Úgy látjuk, hogy a működési költségek emelkedését csak részben lehet az ügyfelekre terhelni, de mindenki árat fog emelni, csak a mértéke kérdés. Azt gondolom, hogy piaci szempontból jelenleg a helyükön vannak az áraink, de a páciensek ezt is magasnak élhetik meg, mi azonban nem szeretnénk a színvonalon csökkenteni
- vélekedett Papik Kornél. Az új kihívásoknak való megfelelés a magánegészségügyi szektort is az IT- és folyamatfejlesztések, az automatizáció irányába tereli, amiből az ügyfelek annyit észlelhetnek, hogy egyre jobb szolgáltatást vehetnek majd igénybe.
Képek: Gombkötő Emma, Portfolio