Kiderült a D-vitamin titok: rengeteg a tévhit, ezt rontják el a legtöbben a drága tabletták szedésénél

Dr. med. habil. Valkusz Zsuzsanna egyetemi docens, SZTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
I. Sz. Belgyógyászati Klinika, A hazai D-vitamin konszenzusajánlás társszerzője a D-vitaminról szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy az életkor emelkedésével egyre kevesebb D-vitamin szintetizál a szervezet, nyáron a napvédő krémek gátolják a képződését, télen pedig a napsütéses órák alacsony száma. Prof. Dr. Lakatos Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, aki szintén A hazai D-vitamin konszenzusajánlás társszerzője, elmondta, hogy egy 10 perces séta a napon akár boltba menet már elegendő a napi D-vitamin termeléshez, és ezalatt az idő alatt senki sem fog bőrrákot kapni. 

Valkusz Zsuzsanna kifejtette, hogy korábbi mérések alapján a magyar egy D-vitamin hiányos nemzet volt. Most, hogy divatba jött a D-vitamin szedés - különösen a világjárvány óta - már előfordul a túl magas D-vitamin szint is. Ezért lényeges, hogy betartsuk az ajánlást, hiszen mind a hiány, mind a túladagolás káros lehet a csontozatra. Lakatos Péter hozzátette, hogy ha a magyar lakosság megfelelő mennyiségű D-vitamint szedne tavasztól őszig, 250 milliárd forintot lehetne megspórolni évente azokon a betegségeken, amelyek nem alakulnának ki.

A D-vitamin mérgezés extrém ritka, azonban az előfordulhat, hogy valaki folyamatosan túl nagy adagot visz be a szervezetébe. A páciensek gyakran nem is tudják, hogy mennyi formában fogyasztanak napi szinten D-vitamint, ételekkel, étrendkiegészítőkkel, D-vitaminnal dúsított élelmiszerek útján. Erre érdemes odafigyelni.

Azonban általánosságban a hiány nagyobb egészségügyi problémákat okoz, főként a csontrendszer összefüggésében. A csöntrendszer gyengül, ha nem megfelelő a D-vitamin bevitel. Lakatos Péter elmondta, hogy éves szinten 15-17 ezer combnyaktörés történik Magyarországon, melynek több mint 30%-a egy éven belüli halálozáshoz vezet a szövődmények következtében. Ez rendkívül magas arány, és a betegek 100%-ról elmondható, hogy súlyosan D-vitamin hiányos. Amint ágynak esnek, még kevesebbet mozdulnak ki, így még inkább súlyosbodik a D-vitamin hiány. 

Valkusz Zsuzsanna arról is beszélt, hogy a D-vitaminnak fontos szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és az autoimmun betegek kezelésében, valamint a daganatos betegek kezelésében is. Az is bizonyított, hogy a nőgyógyászati hormonproblémáknak is köze van a D-vitamin hiányhoz, kezdve a meddőséggel, a policisztás ovárium szindrómán át - mely a nők 6-8 százalékát érinti - a menopauzáig. A terhesség az egyetlen olyan állapot, hogy ajánlott napi dózisban az ajánlásnak megfelelően szedni a D-vitamint.

Az 1-es típusú diabétesszel élő betegek, más endokrin betegséggel, autoimmun betegséggel élők kezelésében is fontos szerepe van ennek a vegyületnek. A D-vitamin hiány általánosságban rontja az anyagcsere betegségeket. 

Lakatos Péter arról is beszélt, hogy a nemzetközi ajánlásokat nem lehet általános érvényűnek venni, hiszen országonként eltérő lehet az ajánlott D-vitamin bevitel alsó és felső értéke. Hiszen a napsütéses órák száma, fogyasztott ételek D-vitamin szintje, illetve az étrendkiegészítők fogyasztási szokásai jelentősen eltérhetnek. Így Finnországban logikusan eltér a normál napi beviteli szint, mint az Egyesült Államokban, vagy éppen Magyarországon.

Valkusz Zsuzsanna felhívta a figyelmek, hogy a gyermekek D-vitamin pótlása különösen fontos, hiszen ők vannak a bölcsődés, óvodás korban leginkább kitéve a fertőzéseknek. Vannak továbbá olyan betegségek, amelyek D-vitamin hiányt okozhatnak a szervezetben és a túlsúlyosaknak is fokozottan oda kell figyelniük a bevitelre.

Mindenkinek javasolt a téli D-vitamin-pótlás

Kivétel nélkül mindenkinek javasolt a téli D-vitamin-pótlás, mert a magyar lakosság nagy többségét érintő és mérhető egészségkockázatot jelentő D-vitamin-hiányról szóló hírek nem túloznak – hívták fel a figyelmet a D-vitamin konszenzusajánlás elkészítésében közreműködő orvosok a sajtókonferencián. A szakértők rámutattak: a széles körű orvosszakmai konszenzuson alapuló hazai ajánlás nem csupán azt részletezi, hogy milyen szerteágazók a D-vitamin-hiánnyal összefüggő kóros állapotok és betegségek, illetve milyen előnyei vannak a vitamin folyamatos pótlásának, de számos tévhitet is eloszlat, és a legfrissebb tudományos eredmények alapján a korosztályonként eltérő javasolt adagolást is pontosítja.

Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő egészségkockázat a D-vitamin-hiány, amely a téli időszak végére szinte minden magyart érint, de korábbi mérések szerint még a nyári időszakban is minden második magyar D-vitamin-szintje alacsonyabb az ajánlott értéknél. Több mint tíz éve, elsők között a világon, Magyarországon született olyan D-vitamin-beviteli ajánlás, amely az összes érintett orvosi szakterület hivatalos konszenzusán alapul.

Nincs vita: szükséges a vitamin

Ez az ajánlás 2022-ben a negyedik alkalommal frissült a legújabb tudományos eredmények alapján, a munkában kilenc hazai orvostársaság vett részt. Az új ajánlás egyik legfontosabb megállapítása – amellett, hogy a lakosság túlnyomó többsége D-vitamin-hiányban szenved a téli időszak végére –, hogy Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15–30 perces időtartamban.

Az idő azért fontos tényező – miközben azt természetesen senki nem javasolja, hogy hosszabb időt töltsünk a tűző nyári napon védelem nélkül –, mert a napvédő készítmények és naptejek gátolják az UV-B sugárzás bejutását a bőrbe, és így a D-vitamin termelést is  

– emelték ki a sajtókonferencián az ajánlás társszerzői. Az októbertől márciusig tartó időszakban ugyanakkor mindenkinek ajánlott a D3-vitamin-készítmények fogyasztása. Az ajánlásban a felnőttek számára leírt napi 2000 NE-mennyiség élelmiszerből még kiegyensúlyozott táplálkozási szokásokkal sem biztosítható, mivel a szokásos magyarországi étrend alig tartalmaz D-vitamint, az ezzel reálisan bevihető mennyiség pedig mindössze napi 80 NE.

Miért pont a D-vitamin?

A D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, mert a többi vitamintól eltérően az emberi szervezet termeli meg. Ehhez elegendő, ha a bőrt megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri. Önmagában a napsugárzással D-vitamin-túltermelés nem váltható ki, mert ahogy barnul a bőrünk, a fokozódó pigmenttartalom gátolja a D-vitamin-képzést. A D3-készítmények valójában nem a vitamint, hanem annak szteroidhormon-előanyagát (kolikalciferol) tartalmazzák, illetve létezik még a főként gombákban és növényekben termelődő D2 (ergokalciferol), amely azonban rosszabbul hasznosul, így kevésbé alkalmas a D-vitamin-pótlásra.

Ezeket az elővitaminokat a szervezetünk alakítja többféle D-vitamin-molekulává, amelyek közül a hazai ajánlás az úgynevezett 25OHD-szérum-szintjét tartja a vitaminellátottságot legjobban tükröző összetevőnek. Ez a molekula 3 hetes felezési idővel marad fenn a keringési rendszerben, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkbe bevitt D3-vitamin-készítmények legfeljebb ennyi ideig segítenek fenntartani a D-vitamin-szintet a téli időszakban. A testben kimutatható 25OHD-szérum-szint úgynevezett normál értéke 75 és 125 nmol/liter közötti. Ez alatt D-vitamin-hiányról beszélhetünk, míg a felső érték felett a többletbevitelnek tudományosan már nincs kimutatható előnye a csontokra, a daganatkockázatok csökkentésére és a szénhidrát-anyagcserére sem. A frissített ajánlás ezért a téli D-vitamin-pótlás elsődleges céljaként az alsó 75 nmol/literes szérumszinthatár elérését jelöli meg.

A D-vitaminnal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. Ezek közül az egyik leggyakoribb a vitamin túladagolásával kapcsolatos. A tény azonban az, hogy az ajánlásnál nagyobb mennyiség bevitele csak nagyon hosszú távon okozhat mérhető problémákat a szervezet szabad kalciumszintjében (hiperkalcémia), másrészt az úgynevezett D-vitamin-intoxikáció rendkívül ritka, mert a testünkben működnek azok a mechanizmusok, amelyek a túl sok D-vitamin hatásai ellen alakultak ki.

Mit okoz a D-vitamin-hiány?

A D-vitamin rendkívül sokoldalú. Ahogy Dr. Lakatos Péter professzor fogalmazott, „a D-vitamin minden sejtünkre hatással van, és bár a D-vitamin nem gyógyít meg, a hiánya számos betegségben szerepet játszik”. Régóta bizonyítottak a D-vitamin-hiány és az osteomalacia (csontlágyulás), gyermekkorban a rachitis (angolkór) összefüggései. A csípőtáji törést szenvedő betegek 90 százalékánál mutatható ki jelentős D-vitamin-hiány. Ráadásul ezek meglepően gyakran előforduló következmények, mert a magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a csontlágyulás gyakorisága 25-30 százalékos.

Bár tévhitnek minősíthető, hogy a D-vitamin az időskori csontritkulás gyógyszere, az igazolt, hogy a klinikai csontritkulás elleni kezelések leginkább D-vitamin-pótlás mellett hatékonyak.

Az immunrendszerünk sem működhet megfelelően D-vitamin nélkül. Hiányában csökken a fertőzések elleni védekezési képesség. Bizonyított a D-vitamin gyulladáscsökkentő hatása, és a Covid–19-járvány idején kialakított klinikai eljárások során igazolódott az is, hogy a vírusfertőzéshez társuló, veszélyt jelentő citokinvihar kivédésében milyen fontos szerep jut a D-vitaminnak. Az alacsony 25OHD-szint emellett összefüggésben áll az autoimmun betegségek kialakulásának kockázataival, mint az 1-es típusú diabétesz, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis.

Dr. Valkusz Zsuzsanna arra is rámutatott, hogy az anyagcserében és a hormonháztartásban a D-vitamin szerepet játszik a glükóz feldolgozásában, az inzulinkiválasztásban, és hiánya összefügg az immuneredetű pajzsmirigybetegségekkel. A konszenzusajánlás ugyancsak megerősíti: tudományos tény, hogy a D-vitamin képes lassítani a daganatok fejlődését, immunmodulánsként működik, és bizonyos ráktípusok esetén gátolja az áttétképződést. Végbélrák esetén több vizsgálat mutatta ki nemcsak a D-vitamin kockázatcsökkentő hatását, de azt is, hogy annak szerepe van a betegségekhez kapcsolódó halálozások csökkentésében.

Szintén fontos területe a D-vitaminnal kapcsolatos kutatásoknak a női termékenység. Számos nőgyógyászati kórképben és a meddőséggel összefüggésben is kimutatható az alacsony D-vitamin-szint káros hatása. De szerepe van a fogantatás sikerességében is kortól, etnikumtól, testtömegtől függetlenül. A D-vitamin pótlás a terhesség idején eleve kiemelt szempont, mert a várandós anyák és a fejlődő gyermek egészsége érdekében is elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-mennyiség. Az úgynevezett kismamavitaminok általában nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű D3-vitamint, ezért a terhesség és a szoptatási időszak során is ajánlott a napi adagolás szerinti vitaminpótlás, az orvos ajánlása alapján.

Miből és mennyit?

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a csukamájolaj fogyasztására ösztönöztek az orvosok, ma a gyógyszertárakban, drogériákban megvásárolható D3-vitamin-készítmények sokféle változatban, többféle hatóanyag-mennyiséggel készülnek. A tabletták, lágyzselatin kapszulák, cseppek, folyadékok mellett már olyan innovatív készítmény is elérhető Magyarországon, mint a nyelven olvadó, ízesített lapka vitamin, amely nemcsak a kényelmet szolgálja a vitaminpótlásban, de azok számára is lehetővé teszi az adekvát D-vitamin-bevitelt és pontos adagolást, akik nyelési nehézségek, felszívódási problémák, laktóz intolerancia vagy az orális gyógyszerszedést megnehezítő betegségek miatt a hagyományos termékek bevételére nem képesek.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a D-vitamin előírásszerű pótlására mindenképpen javasolt megbízható forrásból származó, termékeket választani. Mérések bizonyítják ugyanis, hogy az internetről rendelhető, ellenőrizhetetlen külföldi gyártótól származó készítmények gyakran nem a feltüntetett vitaminmennyiséget tartalmazzák. A szakértők hozzátették: formátumtól függetlenül fontos, hogy a D-vitaminból az életkornak és egészségi állapotnak megfelelő dózisokat fogyasszunk. Az idén frissített magyar konszenzusajánlás szerint az októbertől márciusig tartó időszakban az ajánlott napi mennyiség Nemzetközi Egységben kifejezve:

• Gyermekeknek 6 éves korig: 400-500 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 1000 NE
• Gyermekeknek 6 éves kor felett: 1000 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 2000 NE
• Felnőtteknek: 2000 NE, a biztonságosan bevehető napi mennyiség 4000 NE
• Terhesség és szoptatás idején a kismamák számára mindenképpen a napi adagolás ajánlott legfeljebb 4000 NE mennyiségben.

Ezek a mennyiségek arra az esetre vonatkoznak, ha a vitaminpótlás célja a D-vitamin-hiány megelőzése, mert felnőtteknél a napi 2000 NE-mennyiségű D3-vitamin elegendő a normális tartomány fenntartásához, vagyis rendszeresen, napi gyakorisággal szedett vitamin esetén nem indokolt nagyobb, 3-4000 NE tartalmú D3-készítmény szedése. Ha már kimutatható a vitaminhiány, orvosi ajánlásra szükség lehet telítő dózisra, mely néhány hétig az ajánlásnál jelentősen magasabb adagolást jelent.

A felsorolt ajánlási értékeknél több vagy kevesebb D-vitaminra lehet szükség bizonyos egészségi állapotok, betegségek, illetve gyógyszerszedés következményeként is. Erre azonban minden esetben szakorvos hívja fel az érintettek figyelmét. Amit a koronként eltérő adagolásról érdemes tudni, hogy a gyermekeknél mért D-vitamin-hiány a felnőttekéhez képest kisebb ugyan, de így is jelentős[10]. Tehát a napfényben szegény hónapokban számukra is javasolt a D-vitamin rendszeres pótlása. Emellett ismert, hogy a szervezet D-vitamin-képzése az életkorral jelentősen csökkenhet, ezért az idősek esetén különösen érdemes figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű D-vitamin-bevitelre.

D-vitamin és a Covid

Lakatos Péter elmondta, hogy a D-vitamin hiányos állapotban a koronavírus-fertőzést könnyebb elkapni, súlyosabb lehet a lefolyása, illetve a halálozási esély is magasabb. 

Tények és tévhitek

A mellékelt sajtóanyag alapján sokan rosszul tudják, hogy hogyan és mennyit érdemes szedni a patikákban, boltokban kapható D-vitamin készítményekből. Több tévhit is kering, amely meggátolja a D-vitamin megfelelő bevitelét Magyarországon.

Tévhit: "Minél több D-vitamint szedünk, annál jobb."

Tény: Bár a D-vitamin pótlása a téli hónapokban valóban naponta javasolt, az egészségügyi ajánlások nem véletlenül határoznak meg ajánlott értékeket korosztályonként. Az orvosi kutatások szerint a szervezetben kimutatható bizonyos határérték felett – 125 nmol/liter – ennek a fontos vitaminnak nincs további jótékony hatása. Egyénenként változik azonban, hogy kinek a szervezete mennyit állít elő a vitaminból. A napi 2000 Nemzetközi Egység (NE) egészséges felnőtteknél elégséges ahhoz, hogy a szükséges D-vitamin-szintjét fenn tudja tartani, illetve a téli hónapokban előforduló D-vitamin-hiányt megelőzze.

Tévhit: "A D-vitamin túladagolható, ezért rendszeres szedése veszélyes."

Tény: A D-vitamin-túladagolás, extrém esetben -mérgezés rendkívül ritka. Még ha valaki (egészséges felnőtt) a felső határt jelentő, biztonságosan szedhető, napi 4000 NE mennyiségű vitamint veszi be naponta, túladagolni akkor sem tudja a D3-készítményeket. A szervezetünkben működik ugyanis egy védelmi mechanizmus, amely a bevitt készítményekből csak annyi D-vitamint hasznosít, amennyire szüksége van. Fontos, hogy a bevitt D-vitamin-készítmények hatóanyagai néhány hét után lebomlanak és kiürülnek a szervezetből. Valóban veszélyes túladagolás, mérgezés a múltban jellemzően laboratóriumi, ipari balesetekben következett be.

Tévhit: "A D-vitamin-pótláshoz elég, ha egészségesen táplálkozunk."

Tény: A kutatások szerint egy átlagos magyar mindössze napi 80 NE D-vitamint visz be a szervezetébe táplálkozással. Ma­gyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartá­sához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő, napi 15–30 perces (az UV-B sugár­zás erősségétől függően), 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás. Érdemes figyelembe venni, hogy a napvédő krémek gátolják a D-vitamin termelést. Télen az alacsonyan beeső fény miatt a nap­sugárzás D-vitamin-képzésre alig (nem) hasznosítható; így csupán élelmiszerből nagyon nehéz megfelelő mennyiségű D3-vitamint a szervezetbe juttatni. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú országokban ezért is jellemző a lakosság jelentős százalékában kimutatható D-vitamin-hiány. Az aktuális orvosi ajánlás szerint napi 2000 NE (egészséges felnőttek esetén) D3-vitamin bevitele tekinthető optimálisnak.

Tévhit: "A túl sok D-vitamin meszesedést okoz a testünkben."

Tény: A D-vitamin-fogyasztás egyik legismertebb előnye, hogy szabályozza a szervezet kalciumháztartását és a kalcium beépülését a csontokba. Korábban léteztek olyan elméletek, hogy a magas dózisú D-vitamin-pótlás úgynevezett hiperkalcémiát okozhat. Ilyenkor a vérben keringő kalcium szintje károsan magas lehet, és ez hosszú távon akár az érfalak meszesedésével is járhat. Azonban az érvényben lévő ajánlás szerinti, biztonságosan bevihető napi 4000 NE D-vitamin (egészséges felnőtt esetén) nem okozhat ilyen anyagcserezavart. A vér kalciumszintjének kóros megemeléséhez napi 10.000 NE D3-vitamin rendszeres bevitele felett számíthatunk, de ez mintegy ötszöröse a felnőttek számára ajánlott D-vitamin-pótlásnak.

Tévhit: "A fényterápiák vagy akár a szolárium pótolják a természetes napfényt, és segítik a D-vitamin-termelést."

Tény: A bizonyos fényterápiák hasznosak lehetnek bőrünk egészségének fenntartásában. A D-vitamin-pótláshoz szükséges UV-B sugárzást azonban nem pótolják. Ugyanígy nem ajánlott a szolárium használat, ha a cél a testünk D-vitamin-termelésének serkentése. A szoláriumok UV-B fénymennyisége ehhez eleve nem elegendő, a túlzásba vitt szoláriumhasználatnak ugyanakkor lehetnek más jellegű kockázatai.

Tévhit: "A D-vitamin valójában hormon, és túl nagy mennyiségben káros a szervezetre."

Tény: Sokak számára lehet ijesztő, ha mesterséges hormonbevitelről hallanak. Márpedig a D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, hanem egy olyan hormon, amelyet a szervezetünk termel. Amit mi D-vitaminként vagy D3-készítményként szedünk, az ennek a D-hormonnak az úgynevezett előanyaga, ami éppen a már jelzett módon, vagy napsugárzás hatására alakul hasznos vegyületté a bőrünkben. A szervezetünk pedig felkészült arra, hogy mindig annyit hasznosítson belőle, amennyire szüksége van.

Tévhit: "A D-vitamin hiánya rákot okozhat."

Tény: A D-vitamin-hiánynak számos negatív következménye lehet, főként az immunrendszer működésére és a csontjaink egészségére. Mára ismert tény, hogy a vitaminpótlásnak olyan, a sejtek differenciálódását is szabályozó hatása van, amely lassíthatja a daganatképződést, gátolhatja rákos betegségek esetén az áttétképződést. Bizonyos betegségekben pedig igazoltan csökkentheti a halálozási arányt.

Tévhit: "Mindenkinek rendszeresen érdemes méretnie a D-vitamin-szintjét."

Tény: Egyre több helyen láthatunk olyan hirdetéseket, amelyek testünk vitaminszintjének mérésére, speciális laborvizsgálatokra szeretnének rávenni. Igaz, hogy ezek a vizsgálatok pontos képet adhatnak a D-vitamin-ellátottságunkról is, ugyanakkor ilyen tesztekre valójában nincs mindenkinek szüksége. Ha betartjuk a vitaminpótlásról szóló adagolási ajánlást, biztosak lehetünk abban, hogy nem alakul ki D-vitamin-hiány. Bizonyos betegségek, állapotok esetén orvosi ajánlásra érdemes ilyen vizsgálatokon részt vennünk.

Tévhit: "Mindenkinek ugyanannyi D-vitaminra van szüksége."

Tény: A D-vitamin-szükséglet valójában függ a szervezetünk általános állapotától, a táplálkozási szokásainktól és az életkorunktól. Ezért is lehetséges, hogy az adagolási ajánlás korosztályonként eltérő mennyiségekről ír. Ez 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetén 400-500 NE (1000 NE-maximummal), 6 év feletti gyermekeknél 1000 NE (2000 NE-maximummal), míg felnőttek esetén 2000 NE (4000 NE-maximummal). Lehetséges, hogy kimutatható D-vitamin-hiány esetén szakorvos javasolja az úgynevezett feltöltést. Ilyenkor rövid ideig az általánosan ajánlott mennyiségeknél magasabb D-vitamin-dózis is indokolt lehet, de csak addig, míg a szervezet a szükséges D-vitamin-szintet előállítja.

A D-vitamin adagolásában különleges esetnek számítanak az autoimmun betegségben szenvedők, és az általános ajánlástól eltérő mennyiséget javasolhat az orvos a várandós nőknek vagy – egyes gyógyszerek szedése esetén – a rizikócsoportba tartozó betegeknek (mint például a fokozottan pigmentált bőr, obesitas, krónikus be­tegségek, gyakori infekciók, izomgyengeség, egyes gyógyszerek szedé­se [például antiepileptikumok]).