Pénzcentrum • 2022. november 7. 21:02
Az önkormányzatok többsége súlyos problémának ítéli a klímaváltozást, a jelenlegi energiaválság pedig szinte minden önkormányzatnak problémát okoz. Saját energiaköltségeik megugrását és a lakosság nehézségeit egyaránt aggasztónak tartják - ez derült ki az Energiaklub legújabb felméréséből.
Az energiaválság kapcsán az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívást az önkormányzati fenntartású épületek energiaköltsége és ennek fedezethiánya jelenti. Tízből nyolc településen súlyos vagy nagyon súlyos gondot okoz az energiaköltségek kigazdálkodása. Emellett az átlagosnál komolyabb problémának látják a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeinek hiányát, a megnövekedett lakossági megkeresések kezelését valamint a szociális tűzifa beszerzését és elosztását is.
A megkérdezett önkormányzatok 92%-át a közepesnél súlyosabban érinti a fenti problémák legalább egyike. Az energiaválsághoz kapcsolódó lakossági megkeresések kezelése különösen az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban jelent nehézséget. E két régióban a válaszadók közel 60%-a jelezte, hogy súlyos vagy nagyon súlyos teher a megnövekedett lakossági megkeresések kezelése.
Hol vannak a tervek?
Némileg talán meglepő, de a települések közel kétharmada nem tervezett vagy tett lépéseket az energiaválság kezelésére az év eleje és szeptember között. Akik igen, jellemzően télre intézményeket zárnak be, vonnak össze, korlátozzák nyitvatartásukat, lejjebb tekerik a fűtést, és takarékoskodnak a közvilágítással. Egyelőre csak az önkormányzatok tizede próbál megújuló energiaforrásokat telepíteni a helyzet enyhítése érdekében, szintén mintegy egytizedük pedig fatüzelésre vagy vegyes tüzelésre áll át.
A klímaváltozás súlyosságát legutóbb 2015-ben mértük fel önkormányzatok körében. Továbbra is globális szinten tartják legtöbben (79%) súlyosnak a jelenséget, de növekedett azok aránya, akik országos, illetve helyi léptékben is súlyosnak ítélik a problémát. Enyhén, 70%-ról 76%-ra növekedett azok aránya, akik Magyarország szempontjából is súlyos vagy nagyon súlyos gondnak tartják. Leginkább abban látható elmozdulás, hogy egyre többen úgy ítélik meg: az éghajlatváltozás saját településükön is súlyos vagy nagyon súlyos problémát jelent. Ez az arány 53%-ról 61%-ra emelkedett.
Nem népszerű annyira az energiahatékonyság
További baj, hogy még mindig nagyon alacsony azon települések aránya, amelyek rendelkeznek kifejezetten klímaváltozással kapcsolatos stratégiával, illetve Fenntartható Energia és Klíma Akctiótervvel (SECAP). Ez utóbbival a megkérdezett települések 9%-a rendelkezik, de regionális átlagban kiugróan magas, 38%-os arány mutatkozott a Dél-Alföldi régióban, ami a mért adatok és a modellek szerint is legerősebben érintett a felmelegedéssel és a hőhullámokkal. A településeknek fenntartható működésükhöz további információkra van szüksége, a felmérés szerint elsősorban a következő területeken: energiahatékony önkormányzati működés, a megújuló energia hasznosításának lehetőségei és a lakossági energiamegtakarítások ösztönzése.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az energiaválság és a klímaválság egyaránt nehéz helyzetet teremt a magyar önkormányzatok számára. Ezért fontosnak tartjuk, hogy olyan eszközök és információk legyenek a kezükben, amelyekkel megfelelően tudnak reagálni a válsághelyzetekre. Javasoljuk, hogy aki még nem tette, készítsen klímastratégiát vagy Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet. Fontos az önkormányzati épületállomány részletes felmérése és az energia-fogyasztási adatok legalább havi szintű gyűjtése és nyomon követése is
– mutatott rá Pej Zsófia, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet klíma program vezetője.