Mitől alakul ki a ciszta a szerveinkben? Tudd meg, mi az a ciszta, hogyan távolítják el!

Cikkünkben eláruljuk, mi az a ciszta, milyen gyakori ciszta fajták alakulnak ki a szervezetünkben. Amellett, hogy mi a ciszta, eláruljuk azt is, hogy mitől alakul ki a ciszta, milyen betegségekre vezethető vissza a ciszta! A nőket érintő petefészek ciszta tünetei mellett megtudhatod, mi a Bartholin ciszta és hogyan távolítják el. Az egyik leggyakoribb ciszta fajta, a Baker ciszta kialakulására és gyógyítására is érdemes odafigyelnünk!

Mi az a ciszta?

A ciszta daganatszerű kóros elváltozás, számtalan formában létrejöhet a test különböző részein. A „ciszta” kifejezés a görög „kystis” szóból ered, ami hólyagot, tömlőt jelent, mindez az elváltozás felépítésére utal – a ciszta egy zsákszerű testüreg, ami kötőszövetes burokból áll (a ciszta fala lehet vastagabb és vékonyabb is), belsejében gáz vagy folyadék található. A ciszta beltartalma lehet tiszta, vízszerű folyadék, vér, vizelet, testváladék, emésztőnedv és bármilyen más, felgyülemlett folyadék, sűrűsége, állaga változó.

A jóindulatú ciszta, másnéven „benignus” gyakori, a rosszindulatú ciszta, avagy a „malignus” azonban ritkább. A ciszta kialakulása jellemző a mirigyekkel teli szervekre, kifejezetten gyakoriak a nemi szervek környékén, de gyakorlatilag bárhol képződhet ciszta a szervezetben. A ciszta mérete és megjelenése változatos, ám a ciszta minél nagyobb (jellemzően 5+ cm), annál több gondot okoz – amennyiben a ciszta fájdalmas tünetekkel és más szervi problémákkal jár, illetve, ha nem egy, hanem több osztatú, szükséges lehet a ciszta műtét útján történő eltávolítására.

Mitől alakul ki a ciszta?

A ciszta jellemzően a szervezetünkben található mirigyek elzáródásakor alakul ki: a mirigyek váladékot termelnek, ám ha eltömődnek, a váladék nem tud szabadon elfolyni, felgyülemlik a belsejében. Ahogy a mirigy fala tágul, két forgatókönyv játszódhat le: az egyik esetben a mirigy a növekvő nyomás hatására megnyílik és kiürül (ám az elzáródás a későbbiekben újra létrejöhet), a másik esetben a mirigy működése leáll, a ciszta nem ürül ki, hanem fennmarad a szervezetben, eseteként növekedésnek indulhat, rosszindulatúvá válhat – ilyenkor szükséges a ciszta műtét.

A ciszták jelentős része tünetmentes, észrevétlen jelenlévője a szervezetünknek (pl. a petefészek ciszta tünetei a nőknél sokszor egyáltalán nem mutatkoznak), vannak azonban, melyek szemmel láthatóak, tapinthatóak – pl. Bartholin ciszta. Gyakoriak például a bőrciszták, amelyek a faggyúmirigyek eltömődése miatt alakulnak ki: a bőrciszta eredendően egy fájdalommentes faggyúcsomó, azonban, ha túl nagyra nő, zavaróvá válik, elfertőződhet.

A női és a férfi szervezetre sajátos ciszta típusok jellemzők: míg a nőknél a petefészek ciszta tünetei okozhatnak problémát (csak a petefészek ciszta kategóriáján belül számos különféle képletet különböztetünk meg a ciszta kialakulásától függően), addig a férfiaknál a hereciszta okozhat gondot. A herében lévő ciszta valójában nem a heregolyóban található, hanem a mellékherében – csak akkor távolítják el, ha zavaróvá válik.

Arra a kérdésre, hogy mitől alakul ki a ciszta, azonban nem ilyen egyszerű válaszolni: más okai is lehetnek a ciszta kialakulásának, például a policisztás szervi megbetegedéseknek (nem csak petefészek, hanem vese, máj esetében is) a genetika is jelentős szerepet játszik. Fizikális sérülések, gyulladásos folyamatok is állhatnak a ciszta hátterében – ide sorolható például a jellegzetes Baker ciszta is, ami a térdhajlatban alakul ki porcsérülés vagy ízületi gyulladás miatt.

Ciszták a belső szervekben

Joggal kérdezhetjük, hogy milyen bajokat okoz a májban lévő ciszta, mi a következménye egy vese vagy például egy ízületi ciszta kialakulásának, növekedésének. Ahogy fentebb is írtuk, a ciszta kialakulása bármilyen szervünkben megtörténhet, ahol valamilyen folyadék gyülemlik fel. A ciszták mindaddig nem okoznak semmilyen problémát – sokukat észre sem veszik, míg egy rutinvizsgálaton ki nem derülnek -, azonban, ha rossz helyen vannak vagy túl nagyra nőnek, mindenképpen ki kell venni őket.

Májciszta esetén például akkor van probléma, ha a ciszta elnyomja, elzárja az epeutakat, ami akár sárgasághoz is vezethet, veseciszta esetén szintén a kiválasztott folyadék ürülésének útját állhatja a képződmény. Amennyiben valamelyik belső szervünk környékén vagy bármely testrészünkön feszítő érzést, megmagyarázhatatlan fájdalmat, görcsöt érzékelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy a problémát mihamarabb kivizsgálják.

Hogy a ciszta milyen orvos hatáskörébe tartozik, az a ciszta elhelyezkedésétől függ. Petefészek ciszta, Bartholin ciszta esetén a nőgyógyászatra kell mennünk, belső szervi ciszta esetén a belgyógyászatra, a herét érintő ciszta pedig az urológus szakorvos hatáskörébe tartozik. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy például a Baker ciszta milyen orvoshoz tartozik, forduljunk bizalommal a háziorvoshoz.

A Baker-ciszta

A Baker ciszta egy fájdalommal és duzzanattal járó térdhajlati ciszta típus. Az ízületek helyes működéséhez, fenntartásához a synovia nevű ízületi folyadék termelődése szükséges, ami gyakorlatilag ízületi kenőanyagként működik, azonban bizonyos esetekben több termelődik belőle, mint kellene. A Baker ciszta okai közé a térdízületi gyulladást és a porcleválást soroljuk (tipikus példája a térdsérülés) – bármelyik elváltozásról legyen szó, az a térdízület túlzott folyadéktermelését eredményezi, ami a Baker ciszta kialakulásához vezet.

A Baker ciszta többnyire térdfájdalommal és duzzanattal jár együtt, a beteg a térdhajlatában feszülő érzést észlel, ha a térd hajlik, terhelésnek van kitéve (másoknál tünetmentes ciszta áll fenn). A Baker ciszta tünetei közé tartozik továbbá az ízületi merevség, a térd mozgásának nehézsége, ezek hosszú ideig történű állástól, fizikai aktivitástó fokozódnak. A Baker ciszta kellemetlen tünetei enyhülnek, ha sikerrel kezelik az alapproblémát, éppen ezért Baker ciszta gyanúja esetén mindenképpen érdemes ellátogatnunk egy szakorvoshoz.

A Baker ciszta általában beavatkozás nélkül, magától elmúlik, azonban a szokványosnál nagyobb méretű, fájdalmas ciszták mindenképpen kezelésre szorulnak. A Baker ciszta kezelése kortikoszteroid injekcióval történik, ami lehúzza a gyulladást. A ciszta kezelése nem magára a cisztára, hanem annak a kiváltó okára fókuszál: ha a Baker ciszta oka porcleválás, szükséges a porcdarabka eltávolítására, ám ha a ciszta oka az arthritis, a gyulladáscsökkentés áll a fókuszban.

A petefészek ciszta

A petefészek ciszta termékeny korban egy többnyire egy jóindulatú daganat, azonban a változókortól kezdve már jóval kockázatosabb az elváltozás, nagyobb a valószínűsége a rosszindulatú sejtburjánzásnak is. A petefészek ciszta az esetek jelentős részében önmagától felszívódik, vagy tünetmentes jelenlétet mutat, azonban az is előfordul, hogy a petefészek ciszta problémákat okoz – ilyenkor petefészek ciszta műtét válhat szükségessé.

A petefészek ciszta normál mérete maximum 5 cm-ig terjed, az ennél nagyobb ciszták túlméretesnek számítanak, nagyobb az esélye a komplikációknak is. A petefészek ciszta belsejében lévő folyadék lehet tiszta, vízszerű, azonban előfordulnak sötét, sűrű, már-már folyékony csokoládéra emlékeztető beltartalmak is, emellett a burok fala is változó vastagságú, lehet egy- vagy több osztatú is. Az eltávolított cisztát a kórházban szövettani vizsgálatra küldik, amely során kiderítik, jóindulatú volt-e az elváltozás, van-e szükség további kezelésre.

A „petefészek ciszta” kifejezés maga is egy gyűjtőfogalom, hiszen számtalan típust különböztetnek meg a nőgyógyászaton belül is, mindezek nagyban összefüggenek a petefészek ciszta kialakulásának okaival. A petefészek ciszták nagyrésze gyulladásos eredetű, gyakran nehezen elkülöníthetők a petefészek tömlőitől. A petefészek ciszta sokszor tünetmentes, ám utalhatnak rá rendszertelen menstruációs vérzések és alhasi fájdalmak - utóbbit okozhatja egy hirtelen növő petefészek ciszta, aminek megcsavarodik, bevérzik a tömlője.

Termékeny korú nőkre jellemző a „folliculáris ciszta”, ami a petefészekben megrepedés előtt álló tüszőkből alakul ki: nem reped meg a tüsző ovulációkor, helyette a burokban tovább gyűlik a folyadék és cisztát képez. Okozhatnak cisztát a már megrepedt tüszőkből visszamaradt sárgatestek is, melyekben szintén felszaporodik a folyadék. Gyakori még az endometriózisos eredetű ciszta és a policisztás ovárium szindróma is.

A Bartholin-ciszta

A nőket érintő másik gyakori ciszta típus a Bartholin ciszta nevű hüvelyciszta, ami a Bartholin mirigy eltömődése következtében alakul ki. A Bartholin mirigy biztosítja a hüvelynyák termelődését, a nagyajkak alsó harmadában, a hüvelybemenetnél helyezkedik el. Mindkét oldalt két darab milyen mirigy található, méretük 1 cm, a kb. 2 centiméteres kivezető csövükből származik a hüvelyt síkosító váladék. Ha a Bartholin mirigy eltömődik, tapinthatóvá, gyulladttá válik, járás és ülés esetén erősödő fájdalom utalhat rá.

Maga a Bartholin ciszta akkor alakul ki, amikor gennykeltő baktériumok jutnak be a mirigybe – a mirigy eltömődik, a hüvelyváladék nem tud kiürülni, felhalmozódásával cisztát képez. A ciszta jellemzően az egyik oldalon jön létre, gyakran panaszmentes. A Bartholin ciszta diagnosztizálása egy egyszerű nőgyógyászati szemrevételezés során megtörténhet, a kórkép jellegzetes és könnyen orvosolható. A ciszta műtét során a mirigyet felnyitják és kitisztítják, majd rögzítik néhány öltéssel a falát, nehogy visszazáródjon.

A ciszta kialakulása ellen nem tudunk házi módszerrel védekezni, azonban mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy a hüvely pH-értéke és mikroflórája ne boruljon fel (intim higiénia, védekezés, uszodák kerülése). A Bartholin ciszta kézzel is kitapintható, ha túl nagyra nő, mindenképpen meg kell nyitni. Ne feledkezzünk meg a rutin nőgyógyászati vizsgálatokról sem, évente legalább egyszer vegyünk részt szűrésen!

A ciszta felszívódása VS a ciszta kiszakadása

A ciszták gyakran bármiféle beavatkozás nélkül, maguktól felszívódnak - például, ahogy korábban említettük, az eltömődött mirigy mégis megnyílik, a folyadék a neki szánt úton zavartalanul kiürül. Gyakori kérdés, hogy mennyi idő alatt szívódik fel a petefészek ciszta, mi a teendő más szervi ciszta esetén. A petefészek ciszta kapcsán az általános álláspont szerint 1-2 hónapot érdemes várni, ennyi idő alatt a legtöbb betegnél a ciszta felszívódik – ha mégsem, mindenképp érdemes a cisztát rendszeresen ellenőriztetni, hogy növekedett-e.

Aggodalomra semmi ok: a legtöbb ciszta esetében egyáltalán nincs szükség műtétre, akkor sem, ha a ciszta nem múlik el magától! A tünetmentes ciszták olyan gyakoriak, hogy sokan nem is tudják, hogy van a szervezetükben – csak akkor kell orvosilag beavatkozni, ha a ciszta görcsöl, fájdalmas (pl. a petefészek ciszta vagy a Bartholin ciszta következményeképp fájdalmas lehet a szexuális együttlét), vagy ha elzárja valaminek az útját, nyom egy ideget stb.

A ciszta megszűnése történhet a ciszta felszívódása és a ciszta kiszakadása útján is – mondanunk sem kell, a felszívódás a jobbik alternatíva, mert ilyenkor természetes úton távozik a szervezetből a felgyülemlett folyadék. A ciszta kiszakadása (pl. fizikai sérülés következtében) esetén a ciszta belsejében lévő folyadék a szövetekbe szivárog (kiszakadásra hajlamos típus például a Baker ciszta) és gyulladást okozhat, ritkán belső vérzés is kialakulhat. Fontos, hogy amennyiben kiszakadt ciszta gyanúja áll fönn, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy megkapjuk a szükséges kezelést és hogy más kórképek kizárhatóak legyenek!

A ciszta eltávolítása műtét útján

A ciszta kivizsgálása a ciszta elhelyezkedésétől függően történhet fizikális vizsgálattal és ultrahanggal is – utóbbi esetben a szakorvos egyértelműen meg tudja mondani, mekkora a ciszta, indokolt-e egyéb vizsgálat (pl. MRI), illetve, hogy szükséges-e a ciszta műtéti úton történő eltávolítása vagy elegendő a ciszta leszívása. A ciszta leszívása (tipikus beavatkozás pl. Baker ciszta esetén) nem jelent mindig végleges megoldást: ha a ciszta burkolata benn marad a szervezetben, előfordulhat, hogy újra megtelik folyadékkal.

A ciszta műtét – habár attól függ, hogy hol van a ciszta, hiszen vannak jóval nehezebben hozzáférhető helyek, ilyen például a tüdő vagy az agy (viszont a petefészek ciszta eltávolítása rutinműtétnek számít) – történhet laporoszkóp segítségével és hagyományos úton is. A laporoszkópos műtét kíméletesebb, mindössze néhány apró heg marad az érintett testrészen (pl. petefészek ciszta kivétele esetén), gyorsan gyógyul, hamar munkába állhatunk utána.

Sajnos nem minden esetben megoldható a laporoszkóp használata – pl. extrém megjelenésű, méretű ciszták -, ilyenkor hagyományos műtétre lehet szükség a ciszta kivételéhez (mindkét megoldásnál leszívják a ciszta beltartalmát és a ciszta burkát is kiveszik, nehogy újra megteljen). A hagyományos ciszta műtét után nagyobb heg maradhat a beavatkozáson átesett testrészen, körülményesebb a munkába való visszaállás, fizikai munkát orvosi szakvélemény nélkül nem lehet végezni.