Pénzcentrum • 2022. szeptember 16. 13:02
Magyarországon európai viszonylatban magas a szülőképes korú nőkre, illetve megszületett gyermekekre jutó abortuszok aránya. Ugyanakkor a 90-es évek közepétől folyamatos csökkenő tendenciát mutat a legálisan végrehajtott abortuszok száma, miközben a születésszámok viszonylag egyenletesen alakultak. Amíg tíz éve még sokkal gyakoribb volt az első gyermek születése előtt végrehajtott abortusz, mostanra csökkent az arány. A magyarok 70 százaléka pedig támogatja a legális abortuszt.
Amíg az 1953-as Ratkó-féle egészségügyi miniszteri utasítás szigorúan büntette az illegális terhességmegszakítást, egy év múlva már enyhítettek a szabályozáson és 1956 júniusától gyakorlatilag legalizálták az abortuszt Magyarországon: az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték a beavatkozást. A rendelkezésre álló adatok alapján az 1960-as években folyamatosan nőtt az abortuszok száma, egészen 1969-ig: ebben az évben csaknem 207 ezer abortuszt végeztek el. Ezt követően fokozatos csökkenés mutatkozott, amíg el nem értünk a magyar abortusz történetének következő nagy mérföldkövéhez.
1974. január 1-jén vezették be Magyarországon azt az abortusztörvényt, amely a beavatkozások magas számát igyekezett csökkenteni. A törvény korlátozta, kiknek engedélyezhető az abortusz: nem házas, három vagy több gyermekes, 35 év feletti nőknek, illetve a súlyos lakhatási problémákkal küzdő vagy szegénységben élő nőknek, vagy ha az anya életét fenyegeti veszély. Ráadásul, ha nem egészségügyi okból történt az abortusz, jelentős díjat is felszámoltak. A korlátozó abortusztörvény megtette hatását: 1973-ról 1974-re 40 százalékkal esett vissza az abortuszok száma, mindeközben az élveszületések száma 19 százalékkal nőtt. Ebből feltételezhető, hogy a korlátozás nem csak a megszületett gyermekek, hanem az illegálisan végzett abortuszok számát is növelte.
Ezt követően a nyolcvanas évek közepéig enyhén esett a legális abortuszok száma, az élveszületéseké viszont meredeken. A 90-es évek közepéig hullámzó tendencia figyelhető meg, melynek többféle oka lehet. A 90-es években a rendszerváltást követően alakultak meg a Családvédelmi Szolgálatok, ahol az abortuszkérelmek szociális jellegű indoklásait vizsgálták. Fontos szerepet játszott továbbá az 1992. évi magzatvédelmi törvény is, amely újraszabályozta az engedélyezések indítékait, de lényegét tekintve nem jelentett szigorítást a korábbi gyakorlathoz képest a KSH elemzése szerint.
A korábbi részletes engedélyezési indokokat felváltotta a nő súlyos válsághelyzetével való indoklás, ami ezt követően az összes engedélyezés döntő többségét tette ki. Viszont inkább a társadalmi és politikai viták lélektani hatását lehet sejteni az abortuszok számának csökkenése mögött, mint az új törvényi keretet. Ezután a születésszámok viszonylag egyenletesen alakulnak, főként ha figyelembe vesszük a szülőképes korú nők számának csökkenését, a népességfogyást is. Az abortuszok száma pedig egyenletes csökkent, melyben feltételezhetően nem kis szerep jut a korszerűbb fogamzásgátlási lehetőségek elterjedésének, bővülésének is.
Az Alkotmánybíróság később 2000. június 30-ai hatállyal határozatban semmisítette meg a jogszabály azon részét, amely a várandós nő súlyos válsághelyzetének fogalmát határozta meg, így szükségessé vált a magzatvédelmi törvény módosítása. Bővítették a Családvédelmi Szolgálatok feladatkörét, valamint a várandós nőnek nyújtandó tanácsadás tartalmát is, valamit meghatározták a súlyos válsághelyzet fogalmát, amely addig nem volt definiálva. Így a korábbi jogszabály alapján bárki érvelhetett az abortuszkérelem során válsághelyzettel, később már csak az olyan helyzetet tekinthették súlyos válsághelyzetnek, mely "testi, vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz".
Az amerikai Reprodukciós Jogok Központja (Center for Reproductive Rights) 2014-es tanulmánya úgy ítéli meg, hogy 2000-ben a várandósok számára megterhelő tanácsadási követelményeket írt elő a magyar törvénykezés, és szűkítették a központi finanszírozás lehetőségeit. Kiemeli, hogy a 2012-ben hatályba lépett új alkotmány úgy fogalmaz: "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg". Az elemzés szerint ugyan önmagában ez a kitétel nem érinti közvetlenül az abortusz jogszerűségét, viszont alapja lehet a jövőbeli abortusz-korlátozásoknak.
A 2022. szeptember 15-én érvénybe lépett módosítás szerint most a terhességmegszakítási kérelemhez szükséges nyomtatvány változott. Eszerint csatolni kell a kérelemhez egy olyan leletet, amely igazolja, hogy a várandós számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta, vagyis meghallgatta a magzat szívhangját. A Magyar Orvosi Kamara állásfoglalása szerint az új szabály a meglévő protokollt érdemben csak adminisztratívan módosítja: eddig is szükséges volt a magzat életjeleiről meggyőződni, arról a terhes anyát tájékoztatni. Azt viszont kiemelték:
Az abortusz és a magzati élet védelme, a női méltóság és önrendelkezés fontossága összetett, bonyolult társadalmi, filozófiai kérdés, melynek leegyszerűsítése és politikai térbe emelése csak árt minden érintettnek.
Még mindig magas az abortuszok aránya?
Bár a legális terhességmegszakítások száma jelentős mértékben csökkent az utóbbi évtizedekben, Magyarországon az Eurostat friss adatai szerint arányaiban továbbra is magas az abortuszok száma, Európa más országaihoz mérten. 2020-ban ezer szülőképes korú (vagyis 15-49 év közötti) nőre 9,8 abortusz jutott és ezer élveszületésre 254,8 terhességmegszakítás.
Bár ez a szám magasnak tűnhet, érdemes figyelembe venni, hogy az 1974-es szabályozásig az abortuszok száma meghaladta az élveszületések számát és több évtizedre volt szükség mire a terhességmegszakítások száma csak a születések számának negyedét tette ki. Európa más országaihoz viszonyítva mégis magas aránynak tűnhet:
Amit viszont fontos szem előtt tartani, hogy az egyes országokban nem ugyanolyan szabályozások vonatkoznak az abortuszra. Lengyelországban szinte teljes tilalom van, ennek megfelelően ott nagyon csekély az abortuszráta, viszont akár Szlovákiában, Lettországban, Németországban is köze lehet a 2010-es években történt szigorításoknak a számok alakulásához. Mi több, a terhességmegszakítások számának alakulását még számtalan tényező befolyásolhatja a fogamzásgátlási lehetőségekhez való hozzáférés könnyűségétől kezdve, az iskolázottságon át, a szegénységi mutatókon keresztül egészen a vallási meggyőződésig. Nem érdemes tehát elhamarkodottan ítélni a puszta arányokból, főként hogy az illegális abortuszokról nincsen statisztika.
Az viszont biztos, hogy Magyarországon évek óta javulnak az arányszámok, ha a csökkenést javulásnak tekintjük. 2020-ban történt egy minimális törés: ezer szülőképes korú nőre több abortusz jutott, mint 2019-ben. Ennek hátterében szintén számos tényező állhat, a koronavírus világjárvánnyal az élen:
Ugyancsak kedvező tendenciának látható, hogy csökkent az első gyermek születését megelőző terhességmegszakítások aránya. Az viszont érdekes, hogy 2018-tól több abortuszt végeztek el azoknál a nőknél, akik már legalább három szülésen voltak túl, mint akik a második szülésük után végeztettek abortuszt.
Jelentősebb mértékben - 10% felett - a 19 év alatti korosztályban, illetve a 40-44 év közöttiek körében csökkent 2019-ről 2020-ra az abortuszok száma. A legtöbb abortuszt még mindig 20-29 éves kor között végzik Magyarországon a statisztikák szerint, a terhességmegszakítások inkább a többi korosztályban mutattak nagyobb visszaesést 2016 óta:
10-ből 7 magyar támogatja a legális abortuszt
A témában a legfrissebb felmérés 2022. augusztus 2-án jelent meg, az Ipsos mérte fel az abortusz megítélését. A kutatásból kiderült, hogy a vizsgált 27 országban a felnőtt válaszadók 59 százaléka támogatja a legális abortuszt. Hazánkban ennél magasabb az arány: 70 százalékos.
Érdemes megfigyelni a korábbi adatok tükrében, hogy ahol kevesebb az abortusz, mivel jobban is korlátozott, mint például Németország vagy Lengyelország esetén, nem sokkal jobban vagy kevésbé támogatott a legalizálás, mint hazánkban. A németeknek szintén 70, a lengyeleknek 60 százaléka legalább az esetek többségében engedélyezné az abortuszt.
A kutatásból az is kiderült, hogy közel 10 százalékponttal csökkent a világban 2021-es adatokhoz képest az abortusz legalitásának támogatottsága, Magyarországon is hasonló mértékű a csökkenés. Azonban, ha a nő életét veszélyeztetné a terhesség, ha a gyermek komoly egészségügyi problémákkal születne, vagy a terhesség nemi erőszak következménye, akkor a magyar válaszadók 81-82 százaléka a legalitás mellett van.
A terhességmegszakítást az első 6 hétben 75 százalék, az első 14 hétben 47 százalék, az első 20 hétben pedig 21 százalék támogatná. Míg az első két esetben a világ átlagánál (62 és 45 százalék) többen, a harmadik esetben a 27 ország átlagánál (27%) kevesebben támogatnák a magyarok a legális abortuszt. A magyarok 44 százaléka illegális abortusz végrehajtása esetén büntetné a terhességmegszakítás megszervezőjét és a végrehajtó orvost, 24 százalék pedig a várandóst is.