Mi az alagút szindróma, mitől alakul ki a betegség? Hogyan történik az alagút szindróma kezelése?

Cikkünkben minden fontos tudnivalót elárulunk az alagút szindróma kapcsán: mi az alagút szindróma, milyen fajtái vannak, mi jellemző a carpalis alagút szindróma tüneteire? Hogyan történik az alagút szindróma kezelése: elegendő az alagút szindróma krém használata vagy elkerülhetetlen az alagút szindróma műtét? Az alagút szindróma milyen orvos szakterületéhez tartozik, mit tehetünk az alagút szindróma ellen?

Mi az alagút szindróma?

Testünket behálózzák az idegek, melyeknek feladata, hogy információkat szállítsanak a központi idegrendszer és a szervezet különböző szervei, részei között, ezek a reakciók és ellenreakciók biztosítják az egész rendszer működését. Az ún. perifériás idegek az izmaink, ereink, ínjaink, csontjaink között futnak végig, melyek körül ezek a szervek gyakran alagutat képeznek. Ezekben az alagutakban sajnos nem mindig működnek zavartalanul az idegek, ugyanis az alagút belsejében gyakran nyomás alá kerülnek, ami csökkenti az ingerületátvitel minőségét, ez pedig hosszú távon az idegek károsodásával jár.

Az alagút szindróma tehát egy olyan állapot, amikor az ízületi idegek, leggyakrabban csuklótájékon, könyéknél fokozott nyomásás terhelés hatására károsodnak, mindez zsibbadással, fájdalommal, az érzékelés tompulásával jár, az izmok pedig elgyengülnek; súlyosabb esetekben az alagút szindróma szövődményei közé tartozik az izomsorvadás is. Az alagút szindróma tünetei igen jellegzetesek, ám a betegség diagnosztizálása nem egyszerű, mert sokszor más idegrendszeri betegség tüneteként próbálják felderíteni a problémák okát.

Mitől alakul ki az alagút szindróma?

Annak, hogy az alagút szindróma mitől alakul ki, számos oka lehet: okozhatja azt bármilyen ödémával járó betegség, gyakran a cukorbetegség velejárójaként alakul ki, de a terhesség és az elhízás is okozhatja, sőt, sérülések következményében is kialakulhat az alagút szindróma. Az alagút szindróma olyan embereknél gyakori még, aki valamilyen, az ízületeket túlterhelő munkát végeznek, fokozott terhelésnek van kitéve csuklójuk, könyökük – tipikus terhelő munka például a burkolás.

Mik az alagút szindróma tünetei?

Az alagút szindróma tünetei változatosak, ám általánosságban elárulhatjuk, hogy a következő tünetek fennállása esetén lehet arra gyanakodni, hogy alagút szindróma áll fenn a betegnél: zsibbadás + fájdalom, melyek első sorban éjszaka jelentkeznek, majd egyre gyakrabban fordulnak elő napközben is, az érintett terület nagysága növekedhet. Azon a területen, ahol el van nyomva az ideg, a testrészek – tipikusan ujjak, lábujjak, de az egész kar vagy láb is lehet – eltompulnak, esetlenné válnak, az izmok elerőtlenedhetnek, elsorvadhatnak. Az alagút szindróma tünetei járhatnak a testrész hűvös tapintásával, elfehéredésével is.

Az alagút szindróma milyen orvos hatáskörébe tartozik?

Az alagút szindróma a neurológia hatáskörébe tartozik, éppen ezért alagút szindróma gyanúja vagy bármilyen hasonló zsibbadással, fájdalommal járó komplikációk esetén mindenképpen szükséges felkeresnünk egy neurológus szakorvost. Az alagút szindróma diagnosztizálása ENG (elektroneurographiás) vizsgálattal történik, aminek az a lényege, hogy a problémás tagban az idegek vezetési sebességét vizsgálják, a válasz amplitúdójának nagysága alapján határozzák meg az idegi károsodás mértékét. Az ENG mellett fontos az ultrahangos vizsgálat is, ami kizárja más betegségek meglétét, de röntgenezni is szokták.

Az alagút szindróma típusai

Az alagút szindróma több típusát is megkülönböztetjük, annak függvényében, hogy milyen testrészen jelentkezik a probléma. A leggyakoribb alagút szindróma típus a kéztő alagút szindróma, más néven a carpalis alagút szindróma, de a cubitalis és a peroneus alagút szindróma is sokaknál jelentkezik. Nézzük, mit érdemes tudnunk e betegségek kapcsán!

Carpalis alagút szindróma

Az esetek felében kéztő alagút szindróma áll fenn, nem is csoda, hiszen a csuklókörnyéki ízületek a leggyakrabban igénybe vett testrészeink közé tartoznak; többnyire 40-60 éves kor között jelentkezik, nőknél gyakoribb, kifejezetten a domináns kézen. A carpalis alagút szindróma oka a kéztő alagútban a nervus medianus károsodása, ami a csukló tenyér felé néző oldalán van. A carpalais alagút szindróma tünetei kifejezetten jellegzetesek: zsibbadás és égő fájdalom jelentkezik az első három ujjban, a fájdalom kisugározhat a kar felsőbb részébe, súlyosabb esetben elsorvadhat a hüvelykujj alatti izompárna is.

Cubitalis alagút szindróma

A kéztő alagút szindróma után a könyök alagút szindróma a leggyakoribb. Arra a kérdésre, hogy mitől alakul ki az alagút szindróma ezen a részen, számos választ adhatunk: előidézheti bármilyen ízületi bántalom, sérülés, a könyök tartós nyomódása, akár könyöklés miatt. Itt a nervus ulinaris nyomódik el, ami a könyök kisujj felőli oldalán található – éppen ezért a carpalis alagút szindrómával ellenben itt a fájdalom a kisujj és a gyűrűs ujj irányából sugárzik, innen indul a zsibbadás; a kisujj alatti izompárna hajlamos a sorvadásra is.

Peroneus alagút szindróma

A lábszár és a láb egy része sérül, a nervus proneus kerül nyomás alá, melynek következtében a fájdalom és a zsibbadás a lábszár külső oldalán, a lábháton, a külső lábujjaknál jelentkezik. Az alagút szindróma okai közé tartozik a gyakori keresztbe tett lábbal való ülés, a szoros zokni, a tartós gipsz, vagy például a helytelen fektetés egy műtét során. Nagyon fontos az alagút szindróma korai felismerése, ugyanis ez a típus szteppelő járást, láblógást okozhat.

Thoracic outlet szindróma (TOS)

Habár számos fajtája van még az alagút szindrómának, érdemes a fentiek mellett megemlítenünk azt az esetet, mikor a kar beidegződését biztosító karfonat kerül nyomás alá. Ennek okai közé tartozik a rossz testtartás, a feles nyaki borda vagy a sport okozta izomduzzadás is – ez egy komplexebb tünetekkel járó alagút szindróma, nem csak az ideg, hanem a körülötte futó erek is nyomás alá kerülhetnek. A betegségre a fájdalom és zsibbadás mellett a kar gyengesége, a kezek ügyetlensége, azok elfehéredése, hideg tapintása engednek következtetni.

Az alagút szindróma kezelése

Az alagút szindróma gyógyíthatósága részben összefügg azzal, hogy az alagút szindróma tüneteinek észlelése után milyen hamar fordulunk szakorvoshoz: érdemes már a korai szakaszban, az első tartósan fennálló zsibbadással, fájdalommal járó tünetek esetében kivizsgáltatnunk magunkat, mert a betegség kései szakaszaiban az alagút szindróma kezelése már nem kivitelezhető tökéletesen, izomsorvadás esetén gyakran maradványtünetekkel kell számolni.

Az alagút szindróma kezelése során fontos az érintett terület éjszakai – bizonyos esetekben nappali – nyugalomba helyezése, mégpedig rögzítősínnel, emellett fizikoterápia is szükséges. Amennyiben az alagút szindróma súlyosabb tüneteket is produkál, kiegészítő kezelésként a szakorvos előírhatja nemszteroidtartalmú alagút szindróma krém használatát, ami helyi kezelésként csökkenti a gyulladást. Ha az alagút szindróma krém használata nem elegendő, akkor szteroid-injekció adása is megtörténhet, végső esetben viszont alagút szindróma műtét szükséges. Az alagút szindróma műtét célja az elnyomott ideg felszabadítása lehetőleg még azelőtt, hogy az károsodna, sorvadás vagy tartós érzéketlenség alakulna ki.