G7 • 2022. június 13. 08:31
A budapesti kórházak többségében az ápolóhiány miatt nem tudják kihasználni a műtőkapacitásokat, emiatt pedig tovább hosszabbodnak a már így is nagyon megnyúlt várólisták. Azzal, hogy június elsejével feloldották a felmondási moratóriumot, az ágazati szereplők további elvándorlásra számítanak.
Bár a szektorban az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt szinte végig felmondási tilalom volt érvényben, a magyar egészségügy egyik legszűkebb keresztmetszete a nővérhiány - írja a G7. Egy érdekképviseleti felmérés szerint az állami egészségügyben dolgozó ápolók közel negyven százaléka felmondást tervez: 9 százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, nem egész öt százalék külföldön vállalna munkát, negyedük pedig teljesen elhagyná az egészségügyet. Ahhoz, hogy kiderüljön, ezt hányan teszik meg, még várni kell egy-két hónapot: vélhetően nem mindenki időzítette a felmondását az első munkanapjára, és a felmondási idő miatt sem fognak kiderülni azonnal az adatok.
Az egészségügyi szakdolgozók (ide tartoznak az ápolókon, szakápolókon kívül többek között a gyógytornászok, mentősök, szülésznők, védőnők, gyógyszertári szakasszisztensek) körében lényegében minden újabb távozás érdemi veszteséget jelent, hiszen már idáig is jelentős volt a létszámhiány - írja a lap. Erről az utolsó ismert átfogóbb adat még a pandémia előtt keletkezett: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2019-es felmérése szerint a legtöbb intézményben 6 és 15 százalék között mozgott a munkaerőhiány, de több helyen a 20 százalékot is meghaladta.
Azóta csak romolhatott a helyzet a veszélyeztetett korúnak minősülő 65 év felettieket elküldésével, majd az egészségügyben bevezetett kötelező védőoltás miatt. A pályakezdők közül sem sokakat vonz az alulfizetett, túlórákkal teli, kizsigereltnek számító közeg. A kamara nyilvántartása szerint 53 ezer körül van az aktív ápolók száma, és a körükben az eleve tömeges szakmai kiégés a járványhelyzetben teljesen általánossá vált. 2021-ben a szférában dolgozóknak már a 70 százaléka érezte magát kiégettnek, míg 46 százalék súlyos, krízisszintű kiégettségről számolt be. Nem lehet véletlen, hogy a KSH egészségügyet is magában foglaló foglalkoztatási kategóriájában a járványidőszakban (2020 és 2022 első negyedéve között) 26 ezerrel csökkent a munkavállalók száma.
“Míg vidéken inkább az orvoshiány durva, a fővárosban sokkal inkább a nővérhiány a meghatározó. A budapesti klinikákon ez napi szintű nehézségeket jelent, effektíve korlátozza a betegellátást. A magyar egészségügy sokáig az orvoshiányra koncentrált, nem ismerték fel időben, hogy a szakdolgozói hiány még annál is nagyobb. És ezt pillanatnyilag nem is tudják kompenzálni” – mondta a G7-nek Sinkó Eszter egészségközgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programigazgatója.
Az ápolók a súlyos munkaerőhiány miatt több helyen ténylegesen heti 50-60 órát dolgoznak, és bár ezzel a korábbi szinthez képest ma már viszonylag jól lehet keresni, az ilyen mértékű túlmunka súlyosan kizsigerelő – egyes egészségügyi területeken pedig éppen az a baj, hogy nincs rá lehetőség. A fizetés nem is nő olyan dinamikusan az évek után, mint például az orvosoknál: 40 év munkaviszony után is csak nagyságrendileg 100 ezer forinttal lehet többet keresni a pályakezdőknél. A bérfeszültséget azonban leginkább az orvosi jövedelmek egyoldalú rendezése jelentette.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ma már a Magyar Orvosi Kamara (MOK) első számú javaslata is ez: “elengedhetetlen a szakdolgozók bérének – érdemi, arányaiban az orvosokéhoz illeszkedő – emelése, mely növeli a hivatásuk megbecsülését és biztosítja az utánpótlást”. Enélkül nem igazán javítható az ellátás minősége. Az állami kórházakban egyre inkább kénytelenek igénybe venni a bérnővérek szolgáltatását: ők olyan külsős humánerőforrás-cégek alkalmazottai, amelyekkel az intézmények saját ápolóhiányuk miatt kötnek szolgáltatásokat.
"A bérápolók aránya néhány kórházban már elérheti akár a 10 százalékot is, ez pedig a fluktuáció miatt már komolyan veszélyeztetheti a betegbiztonságot” – mondja Sinkó Eszter. De az egészségközgazdász szerint ez csak az egyik válságtünet, a háttérben pedig rendszerszintű problémák vannak. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség frissen megválasztott elnöke egy interjúban nemrég az ápolóhiányt az egész nyugati világ legnagyobb krízisének nevezte.
Címlapkép: Vajda János, MTI/MTVA