Pénzcentrum • 2022. május 31. 07:02
Május 30-án rendezték meg a Digital Health Essential digitális egészségügyi konferenciát a közegészségügy, a magánegészségügy, a pharma digitál és a digitális egészségügyi cégek részvételével. Az előadásokon és kerekasztalbeszélgetéseken olyan témák kerültek napirendre, mint az adatvezérelt kórházirányítás, a digitalizáció hatása a gyógyszer-nagykereskedelemre, az értékalapú egészségügy magyarországi megteremhetőségének lehetősége, az elmúlt évek egészséginformatikai fejlesztései, a betegutak menedzselése és a digitális betegadatok szerepe a kutatásokban, a patikák digitalizációja, a telemedicina és e-orvoslás lehetőségei és a mesterséges intelligencia lehetséges használati módjai a gyógyászat terén.
Általánosságban megállapítható, hogy a magyar egészségügy digitalizációját számos területen felgyorsította a covid-19 járvány, rávilágított az addigi hiányosságokra, bizonyította milyen nagy szükség lenne átjárható rendszerekre, és mekkora értéket jelentenek a digitális betegadatok. Ma már a jelenleg is használt, elérhető digitális megoldások mérhetően emberéleteket menthetnek meg. Nem utolsó szempont az egészségügy szereplői számára a költséghatékonyság sem, mely ma mér szintén nagyban függ a cégek, ágazatok digitalizáltságának szintjétől. A digitalizáció olyan eszköz, amely által a magyar magán- és állami egészségügy hatékonyabb, gazdaságosabb, sikeresebb lehet.
A konferencián Kertész Balázs a Szinapszis innovációs és ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy mára Magyarországon kialakult az állami egészségüggyel párhuzamosan a magánellátói szektor, mely jelentős szereplővé vált. A magyar lakosság a magánegészségügyi ellátást a közfinanszírozott mellett/helyett veszi igénybe, a kereslet folyamatosan bővül. Ebből a szempontból meghatározó volt az elmúlt két év, többek között mivel a járvány során korlátozott volt a hozzáférés az állami ellátáshoz. A szakember elmondta, hogy a magyar magánegészségügy legnagyobb szereplői körében az alkalmazotti létszám meghaladta a 6000 főt, mely nagy mérföldkő és a bővülés folyamatos.
Szó esett arról is, hogy 2022-ben a magánellátás még mindig erősen Budapest-központú, azonban a jelenlegi trendek alapján az országos lefedettség az irány és a cél. A Szinapszis folyamatosan méri a lakosság attitűdjét, preferenciáját és saját tapasztalatát az állami- és magánfinanszírozású egészségüggyel kapcsolatban, így összevethető adatokkal rendezik. A legfrissebb, 2022. első negyedévi adatok alapján az ellátások igénybevevői a legnagyobb bizalmat a magánkórházak és -orvosok iránt táplálják, szemben a közellátás intézményeivel, szereplőivel. A megkérdezettek 36 százaléka vett igénybe az elmúlt években és terveznek is igénybe venni magánegyészségügyi szolgáltatásokat, 31 százalék viszont nem vett, és nem is tervez igénybe venni ilyen ellátást. Ez utóbbi rétegnél az ár döntő tényező abban, hogy nem választják a magánszolgáltatókat.
A konferencián több előadás, beszélgetés is érintette az értékalapú egészségügy kérdését, mely nagyjából egyet jelent az ellátás betegközpontú megközelítésével. Lars Dahl Allerup a dániai Rethink Value társalapítója és vezérigaugatója előadásában kiemelte, hogy az érték ('value') fogalma mást és mást jelent a beteg, az egészségügyi ellátást végzők és a hátteret biztosító intézmények, cégek számára. Ahhoz hogy betegközpontú egészségügyet hozzunk létre, először a fogalmakat kell egyeztetni - és nem csak érték fogalmát. Ki kell alakítani egy "közös nyelvet", amelyen az egészségügy résztvevői megértik egymást.
Az értékalapú egészségügy a betegutat helyezné a középpontba, ennek (digitális) feltérképezésével hatékonyabb ellátást lehetne biztosítani. (Magyarországon jelentős problémát jelentenek a megszakadó betegutak, amikor a páciens kiesik a rendszerből, ellátása megszakad, melynek egészségügyi kockázata magas. - a szerk.) A betegközpontúság nemcsak az életminőség javításában, hatékonyabb ellátásban jelentene előrelépést, hanem a teljes ellátási ciklus lekövetésével optimalizálhatná az egészségügyi erőforrások felhasználását, így a finanszírozást is.
Megvalósult fejlesztések, innovációk, jövőbeli tervek
Szabó Bálint az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ igazgatója beszélt arról, hogy a jelenleg is létező egészségügyi informatikai szolgáltatások - mint pl. az EESZT - alapot teremtenek az egészségügy további fejlesztéséhez, digitalizációhoz. A covid-19 járvány miatt szükségessé vált a digitális védettségi igazolvány létrehozása telefonos applikációval, azonban itt nem állnak meg. Az EESZT Alkalmazást folyamatosan új funkciókkal bővítik majd, ezen keresztül elérhetővé válik majd a jelenleg csak PC-n használható felület. A következő időszak célkitűzése, hogy a meglévő digitális szolgáltatásokat továbbfejlesszék, kiterjesszék, átjárhatóvá tegyék, könnyítve ezzel a betegek, és az egészségügyi szereplők munkáját is.
Prof. Dr. Vályi-Nagy István a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója és dr. Máté Attila az eHealth Software Solutions ügyvezetője és alapítója beszámoltak a Transzlációs Medicina Kutató Központ (TMKK) létrehozásáról, eredményeiről. A TMKK összefogja a Centrumkórház összes kutatási projektjét egészen a Phd. kutatásoktól a gyógyszeripari és biotech klinikai kutatásokon keresztül a több intézményt érintő nemzeti kutatási programokig. A folyamatalapú és digitalizált kutatási protokollok menedzselik a betegutakat és a szereplők közötti kutatási feladatmegosztást, kommunikációt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Központ folyamatosan bővülő adatbázisát a betegségregiszterek és „real world data” alapú kutatási adatgyűjtések adják. Fejlett adatszervezési, analitikai és adatelemző platformjának segítségével az egyedi kutatási igények alapján változó bonyolultságú elemzéseket képes végezni, ezért a TMKK döntéselőkészítő és -támogató elemzéseket készít többek között a kormányzati szervek számára is. Vagyis a digitális betegadatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése történik, mely képes kutatások támogatására, és statisztikai alapú döntések meghozásának támogatására is.
Digitalizáció a patikákban, e-beteg, e-orvos
Egy kerekasztalbeszélgetés keretében a konferencián érintették a gyógyszertárak, lakossági gyógyszerellátás digitalizációját is, melyet jelentős mértékben visszavetett a 2022. január 1-jétől érvénybe lépő szabálymódosítás, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette az online gyógyszerrendelést.
Arról is esett szó, hogy a betegek internethasználati szokásai hogyan jelennek meg az egészségügy terén, hogyan alakítják át a személyes egészséghez való viszonyt, és akár az orvos-beteg kapcsolatot is. Bizonyított tény, hogy a lakosság nagy része rengetegféleképpen használja az internetet egészségügyi problémáinak megoldásához. Nemcsak időpontot foglalnak online, a beteg kezdve azzal, hogy a tünetekre rákeres, az egészségügyi szakemberekkel való kapcsolatfelvételen át, a különböző appokon keresztül, egészen az online konzultációig számos területen használhatja az online csatornát. Ez rengeteg előnnyel jár, azonban hátulütői is ugyanúgy vannak, ezért a jövőben megoldandó feladat a digitális csatornák kiaknázása, és a rossz attítűdök felülírása.
Nemcsak a betegek, az egészségügyi szakemberek is egyre inkább használják munkájuk során a digitális csatornákat, viszont még nem beszélhetünk általános elterjedtségről, felkészültségről - az orvosok közel harmada még mindig csak a személyes, tradícionális csatornákban és eszközökben hisz. Az orvostársadalom a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, big data hozzáférés és alkalmazása terén is megosztott. Egyes szakterületeken felismerték az orvosok, hogy a jövőbeli sikeres praxis szerves részét képezik majd az új eszközök, az MI és a folyamatos tanulás, azonban az orvosok nagy része inkább úgy gondol ezekre a területekre, mint olyan változások, amik csak jóval az ő nyugdíjba vonulásuk után nyernek teret.
Rengeteg lehetőség rejlik tehát még a hazai egészségügy digitalizációjában minden szinten, minden területen akadnak kihívások, hatékonyabbá tehető folyamatok. A digitalizációt egyértelműen felgyorsította a koronavírus világjárvány Magyarországon is, az igény is folyamatosan nő a digitális csatornák használatára az egészségügy minden szereplője részéről, azonban akadnak még gátak mind a jogszabályi környezetet tekintve, mind finanszírozásban, illetve a lakosság és a szakemberek fogékonysága tekintetében az innovációra. Mindenesetre a fejlesztések folyamatosan zajlanak, a magyar egészségügy már közel jár ahhoz is, hogy az ágazat hatékonyságát AI, azaz mesterséges intelligencia is támogassa.