Pénzcentrum • 2022. május 9. 08:16
Nemzetközi összehasonlításban is jó mutatókkal rendelkeznek a magyarországi települések a közműves ivóvízellátása. A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének biztosítása, valamint a közületek, közintézmények és a kisebb ipari üzemek ivóvíz minőségű vízzel való ellátása. A vízellátás történhet az üzemek vagy intézmények saját vízműveivel, magán- és közkutakból és közüzemi vízvezetékkel tekintetében, ugyanis az ellátott lakások aránya 2019 végén 95% volt.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 2000 és 2019 között a termelt és szolgáltatott vízmennyiség, ezen belül a háztartások részére szolgáltatott éves ivóvízmennyiség kisebb ingadozásokkal (38-ról 36 m3/főre) csökkent, az emelkedő vízdíjak, illetve részben a saját kutas ellátásra történő átállás és a környezettudatosabb fogyasztás miatt.
2000 és 2019 között az ivóvízvezeték-hálózat 4622 kilométerrel, a közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma pedig több mint 495 ezerrel nőtt. 2019 végén az ivóvízvezeték-hálózat hossza 66 907 kilométer volt. A közműves ivóvízellátás extenzív fejlesztési szakasza lezárult, azonban az esetlegesen már több évtizede üzemelő vízműrendszerek ivóvízminőséggel és üzemeltetéssel (pl. csőtörések) kapcsolatos karbantartási, felújítási munkákat igényelhetnek.
Még mindig van olyan település, ahol határérték felett van az arzén.Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt - írta a vízminőséget vizsgáló tanulmány. A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett. Átmeneti engedély alapján 2012. december végéig 343 település térhetett el a határértéktől arzén, 38 bór, és 3 fluorid vonatkozásában (a többszörösen érintett települések miatt ez összesen 365 települést jelentett), ezeken a településeken átmeneti határérték volt érvényben. 2013-tól már mindenhol egységes a határérték.
A NNK szerint az Ivóvízminőség-javító Program jelentős előrelépést eredményezett a szolgáltatott ivóvíz minőségében. 2020 végére arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett települések száma 10-re csökkent. Azon a 10 településen és településrészen, ahol még folytak a munkálatok, átmeneti vízellátást biztosítottak, amelynek minőségét ugyancsak rendszeresen ellenőrizte a népegészségügyi hatóság.Arról, hogy mi okoz még kockázatot a magyar ívóvízeknél, mi történik a szennyvízzel és egyáltalán milyen minőségű a hazai víz, a Hello Vidék írt bővebben.