Pénzcentrum • 2022. február 22. 15:04
Több millió ember szenved a koronavírus okozta pandémia egyik velejárójától, a mentális betegségektől. Egy új tanulmány kimutatta, hogy bár ez a világon mindenkit érint mégis azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik át is esetek a betegségen. A veszély komoly, hiszen már hazánkban is napvilágot látott olyan bűncselekmény, ahol a koronavírus okozta mentális zavart jelölték meg a vádlott mentális egészségének megromlása okának.
Most már két éve tart a pandémia, a koronavírus okozta krízis pedig a mentális egészségünket se kíméli. Az elmúlt pár év több szempontból is terhelő volt mindenki számára. A hosszú hónapokig tartó bezártság, miközben a COVID-19 Damoklész kardjaként lebeg a fejünk fölött, ráadásul szinte minden nap jelennek meg új adatok, információk a koronavírusról, aminek a folyamatos követése miatt is megromolhat az egészségi állapotunk.
Ráadásul most, egy amerikai tanulmány szerint azok, akik átestek a betegségen 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel küzdenek mentális betegséggel a gyógyulást követő egy évben, mint azok, akik soha nem fertőződtek meg, írja a huffpost.com.
Az agyunkat se kíméli a vírus
A tudósok 150 ezer, a koronavíruson átesett embert vizsgált meg 2020 márciusa és 2021 januárja között. A kutatásból kiderült, hogy azoknál, akik megfertőződtek a vírussal 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki szorongásos zavarok, és megközelítőleg 40 százalékkal nőtt a depresszió és az alvászavar kialakulása az elkövetkezendő egy évben.
Ez pedig még csak a kezdet, hiszen ebből kifolyólag kiugróan megnőtt a gyógyultak között azoknak a száma, akik a fenti tünetek tompítása végett alkoholhoz vagy kábítószerekhez nyúltak.
Bár mindannyian szenvedünk a világjárvány miatt, a COVID-19-et túlélő embereket lelkileg sokkal rosszabbul érintette a helyzet. Most kell felismernünk a problémát és haladéktalanul el kell kezdeni foglalkozni vele, mielőtt egy sokkal hatalmasabb mentális egészségügyi válságba torkollik
– vélekedett Dr. Ziyad Al-Aly, a Washington Egyetem egyik klinikai epidemiológusa.
Azok a kutatások, amik a koronavírus és a mentális egészség közti összefüggéseket vizsgálják természetesen nem újkeletűek, már a pandémia kezdete óta foglalkoznak vele. Egy 2020 őszén megjelent tanulmány azt mutatta ki, hogy a fertőzötteknél kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy depresszió, szorongás vagy demencia alakul ki a betegséget követő három hónapban. Természetesen ez a kapcsolat összetettebb, hiszen azoknál, akik alapvetően küzdenek ilyen, vagy hasonló zavarokkal nagyobb az esélye annak, hogy ezek felerősödjenek.
A válasz bonyolultabb, mint hinnénk
A miértekre a válasz sokkal többrétűbb, mint azt elsőre gondolnánk. Az biztos, hogy jelentős szerepet játszik a járvány okozta pszichés stressz, valamint a fertőzéssel való megküzdés érzelmi zűrzavara, illetve az azt követő tünetek, amik akár hosszú hónapokig, vagy akár évekig is elhúzódhatnak. De egyre több szakértő vélekedik úgy, hogy maga a COVID is közevetlen hatással lehet az agyunkra.
A kutatások eredményei egyértelmű kapcsolatot mutatnak a SARS-COV-2, azaz a megbetegedéseket okozó vírus, és a mentális rendellenességek kialakulása között. Abban viszont nem vagyunk biztosak, hogy ez miért van így, de az egyik vezető elmélet az, hogy a vírus bejuthat az agyba és ezáltal megzavarhatja a sejt- és neuronpályákat, amik mentális problémákhoz vezethetnek
– nyilatkozta Dr. Al-Aly. Erre az elméletre az is bizonyíték, hogy a BMJ új tanulmánya kimutatta, hogy a megfertőződött embereknél közel 80 százalékkal több esetben tapasztaltak feledékenységet, mint azoknál, akik soha nem kapták el.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem beszélhetünk a koronavírus hosszútávú hatásairól a mentális egészségünkre anélkül, hogy az alvászavart is megemlítsük, hiszen az alvás minőségének romlása a világjárvány egyik jellemző következménye. A hazai és nemzetközi kutatások is hasonló eredményre jutottak: minden vizsgált felnőtt korú emberből közel a fele szenved alvászavartól.
A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató pandémia alatti vizsgálatai, valamint az Alvásszövetség alvásorvosi rendelései arról számolnak be, ha romlik az alvás minősége, azok mind a fizikai, mind a mentális egészségre negatív hatással vannak. Az alvászavar leggyakrabban alvatlanságot jelent, magában foglalhatja az elalvási vagy átalvási nehézségeket, a korai vagy éjszakai felébredést, vagy a rossz alvásminőséget, a fáradt hajnali-reggeli ébredéseket.
Mentális zavara miatt támadt
A napokban született meg az ítélet annak a gyöngyösi férfinak az ügyében, aki nem sokkal korábban pisztollyal és késsel támadt rá a polgármesteri hivatal dolgozóira. A vádlottnál, aki még 2020-ban esett át a betegségen mentális zavarok léptek elő, aminek következtében poszttaraumás stresszzavar alakult ki, ami odáig fajult, hogy a megélhetése okozta gondokat felnnagyította, végül pedig erőszakkal szeretett volna segélyt szerezni a hivatalban. A bíróság végül mentális állapotára hivatkozva enyhébb büntetést szabott ki, tájékoztatott a Kékfény.
Covid fertőzésen esett át, amelynek kapcsán a post-covid szindróma, mint poszttraumás stresszzavar tünetei léptek fel nála. A vélt és valós egzisztenciális nehézségeit felnagyította, túlértékelte, helyzetét kilátástalannak ítélte meg, katasztrófizált
– hangzott el a tárgyaláson.
Magyar kutatások
Hazánkban is születtek hasonló tanulmányok, amik azt vizsgálták, hogy az elmúlt évek változásai, mint az óvodák, iskolák bezárása, az otthoni munkavégzés, a mozgásterünk beszűkülése, vagy a személyes kapcsolatok mellőzése hogyan hatottak az életünkre, az anyagi helyzetükre. Ami szoros összefüggésben áll a mentális stabilitással, egészséggel, hiszen egy állandó stresszfaktort eredményez.
Tavaly augusztusban a Pénzcentrum, a Médiaunió és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közös online, nem reprezentatív kutatást készített a témában. A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők között többségben vannak azok, akik okos beosztással jól kijönnek a jövedelmükből (37,5%), 16,1 százalék pedig egyenesen azt mondta, hogy gond nélkül megél. Ugyanakkor egy jelentős tábor épphogy kijön a pénzéből (23,2%), vagy hónapról-hónapra él (14,4%). 5,8 százalék válaszolta azt, hogy nélkülözésben él. Arra is rákérdeztünk, hogy a kitöltőknek hogyan alakult a jövedelme az egy évvel korábbihoz képest.
A társadalom járványügyi reakcióiról is kérdeztük akkor az olvasóinkat, amiből kiderült, hogy a kitöltők több mint felének az a véleménye, hogy a vészhelyzet alatt nem lettek együttérzőbbek az emberek és a vártnál jóval kisebb mértékben alakult ki társadalmi összefogás hazánkban.