Koós Anna • 2022. február 19. 07:02
Nagy arányban romlott a magyar nyugdíjasok egészségi állapota a koronavírus magyarországi megjelenése óta - derült ki a Pénzcentrum legfrissebb kutatásából. Minden nyolcadik nyugdíjasnak napi gondot jelent a fizikai egészségének állapota, és a mentális egészség terén sem mondható jónak a helyzet. A gyógyszerszedési szokásokat is átrajzolta a pandémia: a nyugdíjasok 34,5 százaléka több gyógyszert szed a járvány óta. Az általános közérzet is jelentősen romlott: sokan érzik úgy, hogy kimerültebbek, fásultabbak, többször szomorúak, magányosak, és hogy gyakran szoronganak.
A magyar nyugdíjasok helyzetéről szóló cikksorozatunk első részében a Pénzcentrum legfrissebb kutatásának legfontosabb, általánosabb megállapításait közöltük, a sorozat második részében pedig azzal foglalkoztunk, milyen eltérések mutatkoznak megyénként. Most kifejezetten a nyugdíjasok egészségi állapotát, és annak változását vettük górcső alá.
Lapunk főként az idősödő korosztályt célzó online kutatásának adataiból kiderült, hogy kevés magyar nyugdíjas ítéli jónak az egészségét. Fizikai egészségét mindössze a nyugdíjas válaszadóink 5,2 százaléka értékelte tökéletesnek, és 30,4 százalékuk nyilatkozott úgy: "Elég jó az egészségem, csak néha okoz gondot". Ezzel szemben 16,4 százalékuk azt jelölte, hogy a rossz egészségi állapota mindennapi nehézségeket okoz számára.
Nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészség megítélése is inkább negatív képet fest. Bár minden második nyugdíjasnak csak ritkán, vagy egyáltalán nem jelent gondot megbirkóznia lelkileg az őt érő nehézségekkel, több mint 20 százalékuknak gyakran, vagy minden nap problémát jelent az érzésekkel, és napi feladatokkal való megbirkózás. Ez nagyon nagy arány.
A kérdőívben külön kitértünk rá, hogy az elmúlt időszakban, amióta a járvány megjelent Magyarországon, tapasztaltak-e változást az egészségükben válaszadóink. Bár 51,1 százalékuknak saját bevallása szerint nem változott az egészsége, riasztó, hogy mindössze 1,6 százalékuk tapasztalt javulást, 46,4 százaléknak pedig egyenesen romlott az egészsége.
Magány, szorongás, fásultság
Az csak egy dolog, hogy a fizikai, és mentális állapot terén elég súlyos helyzet rajzolódik ki a magyar nyugdíjasok válaszaiból. Az általános közérzet is inkább negatív, mint pozitív irányba tolódott. A legtöbb válaszadó azt jelölte, hogy változó hangulat jellemzi a járvány óta. Sokan érzik úgy, hogy kimerültebbek, fásultabbak, többször szomorúak, magányosak, és hogy gyakran szoronganak.
Javulásról - legyen az fizika, vagy lelki egészség - nagyon kevesen számoltak be. Ilyen közérzet, és egészségi állapot, nagyarányú negatív változás tükrében nem csoda, hogy a magyar nyugdíjasok a jövőt illetően is pesszimisták.
2022-ben tovább romolhat a nyugdíjasok egészsége
A felmérésünk kitért arra, hogy mit remélnek az idősek, 2022-ben fog-e javulni az egészségi állapotuk. Úgy tűnik, kevesen bizakodók: mindössze 8,5 százalékuk vár javulást az idei évtől. Azt, hogy az egészségi állapotuk romlani fog háromszor ennyien válaszolták. A nyugdíjasok nagytöbbsége szerint viszont nem lesz változás.
Azt is érdemes látni az adatokból, hogy nagy arányú a nem válaszolók, bizonytalanok aránya. Akár csak a 2022-es pénzügyi kilátások esetében, sok nyugdíjas feltehetően nem tudja, mit hozhat számára ez az év.
Több gyógyszer fogy, magasabb a gyógyszerkiadás
10-ből 6 nyugdíjas válaszadó gyógyszerfogyasztási szokásaira nem volt hatással az elmúlt két év, 3,6 százalékuk pedig arról számolt be: kevesebb gyógyszert szedett az elmúlt időszakban. Igen magas viszont azoknak az aránya, akik több gyógyszert szedtek. Ennek sokféle oka lehet, kezdve azzal, hogy a megelőzésként szedett vitaminok egy része is gyógyszernek minősül. Mivel sokan számoltak be romló fizikai és mentális egészségükről, új panaszaikra is feltehetően sokan kaptak gyógyszeres kezelést.
Sőt, az is rásegíthetett, hogy a lakosság több gyógyszert szed, hogy a járványhullámok alatt nem volt javallott személyesen felkeresni a háziorvost, e-receptért elég volt telefonálni. Így előállhatott egy "diktál a beteg, írja a doktor" helyzet. A rengeteg egyéb teendő mellett, amelyet a járvány rájuk rótt, pedig a patikáknak és a háziorvosi szolgálatoknak is kevesebb alkalma jutott felülvizsgálni egy-egy beteg gyógyszeres terápiáját, mit lehetne elhagyni a folyamatosan alkalmazott szerek közül. Főként hogy a betegek sem jelentek meg a rendelőkben, csak amikor nem volt más megoldás.
Mindeközben hivatalos adatok szerint a támogatott vényköteles gyógyszereladás Magyarországon 568 milliárd forintot tett ki tavaly, egy év alatt 1,7 százalékos volt a bővülés, míg a korábbi években 5 százalékos növekedés volt a jellemző. Viszont az árbevétel bővülése ellenére kevesebb gyógyszer fogyott tavaly: 177 millió doboz gyógyszert adtak el a patikákban, egy évvel korábban még közel 185 millió fogyott, ami 3,9 százalékos csökkenés. A tavalyihoz hasonló dobozszámcsökkenés 2007 óta nem fordult elő.
Fontos azonban, hogy ez pusztán a vényköteles gyógyszerforgalom. A gyógyszertárak gyengébb évének hátterében az állhat, hogy tavaly többen választhattak nem vényköteles szereket, ezzel is csökkentve a háziorvossal való találkozást és a megfertőződés lehetőségét. A Hiflylabs Zrt. elemzői szerint az adatokban már érezhetően megjelenik a koronavírus 40 ezer, többnyire krónikus beteg áldozata is, aki nem váltotta ki a gyógyszereit. A fertőzés elleni szereket leszámítva minden termékcsoportban csökkent az eladott dobozszám - írták.
A Pénzcentrum legújabb felmérése a pénzügyi helyzetre, annak változásaira is kiterjedt. Rákérdeztünk mely termékkategóriák esetében hogyan változtak a nyugdíjasok kiadásai. A válaszadók 53 százaléka költ többet gyógyszerre jelenleg, mint a járvány előtt, arányuk tehát nagyobb, mint a több gyógyszert fogyasztóké. Ennek magyarázata az árak növekedése.
Itt élnek a legegészségesebb nyugdíjasok
Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megyékben értékelték a legnagyobb arányban úgy, romlott az utóbbi két évben az egészségük. Bár a Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Zala és Somogy megyékben élő nyugdíjasok sokkal kisebb arányban érezték, hogy romlott az egészségük, még a somogyiak közül is minden harmadik nyugdíjas ezt a választ adta:
Az alábbi térképen pedig azoknak a válaszoknak az aránya látható, amelyeket nyugdíjasok adtak arról, hogy mindennapi gondot okoz számukra a rossz egészségük. Fizikai egészség tekintetében Borsodban, Szabolcsban és Baranyában vannak a legtöbben, akiknek súlyos az állapota, a mentális egészség pedig Borsod, Szabolcs megyék mellett Nógrádban a legrosszabb.
A nyugdíjasok helyzetével foglalkozó kutatás eredményeit megyékre vetítve ebben a cikkben elemeztük részletesen.
Elmaradt műtétekre, elérhetetlen orvosokra panaszkodnak a legtöbben
A kérdőívben arra is lehetőséget adtunk, hogy szövegesen kifejtsék a válaszadóink, hogyan és miért változott az egészségük a járvány óta. Rengeteg válaszban említik a műtéti várólisták meghosszabbodását, az elmaradt, halasztott beavatkozásoknak tudva be az egészségromlásukat. A kilométeres várólistákról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Mivel két év alatt háromszor halasztották el a szürkehályog műtétemet, már olvasni és tv-t nézni sem tudok és a pajzsmirigy és a diabetológiai szakrendelésre az időpontra féléve várok, sokat romlott az állapotom
- írta egy 75 év feletti debreceni olvasónk. Több válaszadó saját bevallása szerint nem is fordul szakorvoshoz a bajával, pedig feltehetően műtétre, kezelésre lenne szüksége, annyira hosszú a várakozási idő.
Sürgető lenne egy jobb oldali lágyéksérv műtétem, de nem is megyek orvoshoz, annyi a várakozási idő. Elvagyok vele még pár évig. A háziorvosom egy kiváló szakember, ő kordában tarja ez egyéb gondjaimat
- írta nekünk egy 65 év feletti Heves megyei faluban élő férfi.
Elmaradt egy műtétem. Nehezebben keresem fel az orvost a vírushelyzet miatt, együtt élek olyan eü. problémával, ami valószínűleg kezelhető lenne, de halogatom
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- írta egy 50-64 év közötti Jász-Nagykun-Szolnok megyei nő.
Mivel betegségem halasztható műtéttel orvosolható, a várólista felfüggesztése miatt évekkel tolódott, és tolódni fog feltételezhetően
- írta egy Győr-Moson-Sopron megyei városban élő válaszadónk.
Sokan kiemelték szöveges válaszukban azt is, hogy házi- és szakorvosokat nehéz elérni.
Sajnos a pandémia beköszönte óta az egészségügyi ellátás rengeteget romlott, a szakorvosi vizsgálatokra vagy hónapokat kell várni, vagy nem fogadnak. A háziorvos elbagatellizálja a panaszokat, ennek következtében fokozódnak a szervi problémák
- írta egy Csongrád-Csanád megyei községben élő 50-64 év közötti olvasónk. Ezek természetesen mind egyéni tapasztalatok, nem lehet őket általánosítani. Mindenesetre sokan osztották meg elégedetlenségüket az ellátással kapcsolatban.
A háziorvosoknál az ablakon keresztüli ellátás nem sok jóval kecsegtet. Szakrendelői ellátásról a hosszú várakozási idő miatt csak álmodozni lehet bejutás miatt! Az egészségügyi ellátás katasztrofális
- írta egy Békés megyei nyugdíjas.
Sokan említik az is, hogy ha tudnák, igénybe vennék a magánegészügyi ellátást műtét, kezelés céljából, erre viszont nincs pénzük.
Az állami egészségügyi szolgáltatás nagyon lelassult és leromlott. Átlagnyugdíjból nehéz finanszírozni a magánorvosi ellátást
- írta egy fővárosi nyugdíjas.
Az, hogy a háziorvos elhajt, mert csak az oltással, coviddal foglalkozik, az rossz. A szakorvosi rendelőbe 4-7 hónap az előjegyzés! Inzulin rezisztenciám van, sehova se tudok fordulni (csak fel). A magánorvos megfizethetetlen a nyugdíjból
- írta egy szintén budapesti nyugdíjas.
Van olyan is, aki még magánúton sem járt sikerrel. Egy 50-64 év közötti fővárosi válaszadónk azt írta:
Ízületi panaszaimmal, valamint egy kézsebészre váró problémámmal nem tudok orvoshoz jutni két éve. Ez, ha a mindennapokat nem is [nehezíti meg], de hosszú távon komoly gondokat okozhat az életemben. Egy elhanyagolt állapot, nem időben felismert és ezért kezeletlen betegség a későbbiekben akár komoly egészségromlást is okozhat. Hozzáteszem, hogy a magán-egészségügyben sem jutottam ellátáshoz, többszöri próbálkozásom ellenére.
Nem utolsó sorban a bezártság, korlátozások, és a járvány okozta szorongás, stressz is megviselte a nyugdíjasokat. Sokan panaszkodtak a mentális egészségük romlására is, a magányra és depresszióra. Azt viszont fontos kiemelnünk, hogy torzíthatja az összképet, hogy sokkal hajlamosabb az ember bármely felmérés során szöveges - nem kötelezően kitöltendő - választ adni, ha negatív tapasztalata van. A pozitív tapasztalatokat sokkal gyakrabban nem közlik a válaszadók. Akadnak azért jó példák is:
Ahogy lehetett, beoltattam magam, ezért, szerencsére nem kaptam el a vírust. Több éve mozgásszervi problémáim vannak, amit a járvány előtt gyógyfürdőkben töltött többhetes terápiákkal karban tudtam tartani. Ez a lehetőség a járvány alatt gyakorlatilag megszűnt! Így ilyen vonatkozásban romlott az állapotom. Mentálisan jól érzem magam mert szerető családom van, pozitívan gondolkodom és aktív nagymamaként sokat besegítek az unokám nevelésébe. De a férjemmel szeretünk, és ezért sokat is utazunk belföldre és külföldre, ami szintén feltölt érzelmileg
- írta egy az egészségügyi állapotával kapcsolatban bizakodó Pest megyei városban élő nyugdíjas.
A kutatás teljes anyaga elérhető lesz a cikksorozat megjelenése után a Pénzcentrum Kutatások aloldalán.