700 ezer magyar él ilyen tünetekkel: sem az idősek, sem a fiatalok nincsenek biztonságban

Koós Anna2021. november 11. 16:47

A pandémia közvetve és közvetlenül hozzájárult a halálozások várható számának 16%-os növekedéséhez 2020-ban és 2021 első felében az OECD-országokban. A várható élettartam 30 országból 24-ben csökkent, és a járvány mentális egészségre gyakorolt hatása is óriási: a szorongás, depresszió nagyarányban érinti a lakosságot. A járvány az egészségügyi kiadások meredek növekedéséhez is vezetett a vizsgált tagállamokban, köztük Magyarországon is.

A OECD friss jelentése szerint (Health at a Glance 2021) a járvány nagy hatást gyakorolt a mentális egészségre: a szorongás és a depresszió gyakorisága több mint kétszeresére nőtt a legtöbb vizsgált országban - különösen Mexikóban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ez nem csak azokat érinti, akiket megfertőzött a vírus, vagy a családjukban fordult elő: a válság közvetett hatása is rombolóan hatott a mentális egészségre.

A koronavírus járvány a fizikai egészség más területeire is jelentős hatással volt közvetetten: az OECD jelentése szerint pl. az emlőrákszűrésen résztvevők aránya átlagosan 5 százalékponttal csökkent 2020-ban 2019-hez képest. A műtéti várólistán töltött napok medián száma 2020-ban 2019-hez képest átlagosan 58 nappal nőtt csípőprotézisnél, 88 nappal pedig térdprotézisnél. Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt: szeptemberben átlagosan 590 napot kellett várni térprotézis és 488 napot csípőprotézis műtétre. A legújabb ajánlások szerint újra halasztani fogják az elektív műtéteket, így a várólisták tovább nőhetnek.

Loading...

A világjárvány hatására a jelentés szerint az egészségügyi kiadások meredek növekedtek: a gazdasági aktivitás csökkenésével párosulva az átlagos egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya a 2019-es 8,8%-ról 2020-ra 9,7%-ra ugrott a rendelkezésre álló adatok szerint. A járvány által súlyosan érintett országok példátlan növekedésről számoltak be: az Egyesült Királyság becslése szerint ez az arány a 2019-es 10,2%-ról 2020-ra 12,8%-ra nőtt, Szlovéniában pedig 8,5%-ról több mint 10%-ra emelkedett.

A jelentés kiemeli, hogy az állami egészségügyi kiadások továbbra is elsősorban a gyógyító ellátásra összpontosítanak, nem pedig a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre. Bár az orvosok és ápolók száma szinte az összes OECD-országban nőtt az elmúlt évtizedben, a hiány továbbra is fennáll: az egészségügyi és a hosszú távú gondozást végző személyzet hiánya pedig sokkal inkább korlátot jelent a megfelelő ellátásban, mint a kórházi ágyak és felszerelések hiánya.

Loading...

A világjárvány hatására az egészségtelen életmód is fókuszba került, ugyanis például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás növeli a koronavírus miatti halálozás kockázatát. A betegségek megelőzésére fordított kiadások azonban továbbra is viszonylag alacsonyak, átlagosan az összes egészségügyi kiadás 2,7%-át teszik ki. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a legtöbb OECD-országban csökkent a naponta dohányzók aránya, a lakosság 17%-a továbbra is rendszeresen dohányzik. Törökországban, Görögországban, Magyarországon, Chilében és Franciaországban az arány eléri vagy meghaladja a 25%-ot is.

Loading...

A népességnek 4-14 százaléka, aki túlzott, káros mértékben fogyaszt alkoholt a vizsgált országokban, Lettországban és Magyarországon pedig különösen magas a káros alkoholfogyasztás. Az elhízás aránya a legtöbb OECD-országban tovább növekszik, a felnőttek átlagosan 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás aránya Mexikóban, Chilében és az Egyesült Államokban a legmagasabb. 

Mentális válságot okozott a járvány

Bár a friss OECD-kutatásban Magyarországról nincs különálló adat, az megállapítható, hogy a járvány nagy hatást gyakorolt a mentális egészségre: a szorongás és a depresszió gyakorisága több mint kétszeresére nőtt a legtöbb vizsgált országban - különösen Mexikóban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Kivétel nélkül, mindenhol nőtt a mentális betegségekkel érintettek aránya 2020-ra, és egyes helyeken az arány tovább nőtt 2021-ben is.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A szorongás vagy a szorongásos tünetek előfordulásának országos becslései a COVID-19 előtt, 2020-ban és 2021-ben

Forrás: OECD

A depresszió magyarországi előfordulásáróla Magyar Pszichiátriai Társaság tett közzé egy tanulmányt idén nyáron, amelyből kiderült: más európai országokhoz hasonlóan, az unipoláris major depressziót hazánkban is a felnőtt lakosság 15%-a tapasztalja meg élete során. Egy év alatt 7,1%-a válik érintetté e betegségben, tehát

éves szinten közel 700 ezer magyar szembesül a depresszióval.

A depresszió számos területen nagyobb életminőség-romlást eredményez, mint sok más, súlyos és sokakat érintő krónikus betegség, így komoly gazdasági teherrel jár mind egyéni, mind össztársadalmi szinten. Az unipoláris major depresszió 2010-ben a világon a harmadik leggyakoribb oka volt a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének, de az előrejelzések alapján 2030-ra az unipoláris depresszió és a következményes öngyilkosság lesz az első számú ok. A mentális egészséget érintő kórképek napjainkban a munkaképesség-csökkenés 21,1 százalékáért felelősek.

Az Európai Unióban évente nagyjából 70 milliárd eurós veszteséget jelent a major depresszió okozta termelékenységcsökkenés. Magyarországnak is jelentős kiadást jelentenek a mentális betegségek, köztük a depresszió: az OECD 2018-as, Health at a Glance című kiadványa szerint 2015-ben a különböző mentális egészségügyi kiadások költsége Magyarországon elérte 3, 4 milliárd eurót, ami a GDP 3,12 százalékát jelenti.

Címkék:
egészség, dohányzás, alkohol, betegség, depresszió, oecd, halálozás, mentális egészség,