Pénzcentrum • 2021. szeptember 27. 10:30
A demencia– amelynek az Alzheimer-kór az leggyakoribb fajtája – a világ hetedik vezető haláloka, a szakértők pedig a helyzet további romlására számítanak. A betegek mintegy 75 százaléka nincs diagnosztizálva.
Az Alzheimer-kór, és a demencia mielőbbi felismerése fontos, mert bár az Alzheimer-kór valóban gyógyíthatatlan, ha időben észlelik, jelentősen lassítható a lefolyása. Magyarországon becslések szerint alsó hangon 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett, ám a megfelelő intézkedési terv kidolgozatlan.
A szeptember 21-i Alzheimer-világnap alkalmával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) által közzétett 300 oldalas jelentésben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mint minden más betegségnél, úgy a demenciánál is a diagnosztikának kellene középpontban lennie. Ehhez képest a tendencia világszerte az, hogy sokszor még az egészségügyi dolgozók sem beszélnek őszintén a kórról a betegekkel, holott a betegség a világ hetedik vezető haláloka, a helyzet romlása pedig a fejlett országok jelenlegi egészségügyi rendszereit is rosszul érintheti.
Az ADI becslései szerint a világon jelenleg 55 millió ember él demenciával, de 75 százalékuk esetében nincs diagnosztizálva a betegség, ez az arány az alacsony jövedelmű, értsd szegény országokban akár a 90 százalékot is elérheti.
2030-ra, tehát tíz éven belül 78 millióra emelkedhet a betegek száma.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is tisztában van a helyzet súlyosságával, akciótervükben pedig azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2025-től globálisan az országok legalább 50 százalékában diagnosztizálják a demens betegek legkevesebb 50 százalékát.
A diagnózis három fő gátja a megfelelően képzett szakember hiánya, a kórmeghatározástól való félelem valamint a kevés anyagi ráfordítás. Az elmúlt bő másfél év is rontott a helyzeten, hiszen a végleges, pontos diagnózist csak személyesen lehet megállapítani, és mivel a betegség az idősebb korosztályt érinti, a korlátozások alatt ők jobban tartottak a koronavírustól, nem fordultak orvoshoz.
Általános tévhit az, hogy semmit nem lehet tenni a betegség ellen, holott ez nem igaz. A megelőzés, valamint a megfelelő időben történő diagnosztizálás, kezelés sokat segíthet a páciens életminőségén, így bár az Alzheimer-kór valóban gyógyíthatatlan, ha időben észlelik, akkor annak lefolyása jelentősen lelassítható. Az amerikai élelmiszer-és gyógyszerfelügyelet (FDA) pedig 18 év után először hagyott jóvá egy, a kor előrehaladását lassító gyógyszert, ami szintén reményt adhat a betegeknek, hozzátartozóknak. Azonban gyógyítani a kórt addig nem tudják, amíg pontosan meg nem értik az orvosok, hogy mi okozza magát a betegséget, amely még mindig nem világos.
A korai felismerés azonban nagyon fontos, emelik ki a kutatók, hiszen a megfelelő kezeléssel évekkel kitolható a páciens aktív éveinek száma.
Az ADI jelentésében több javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a már most is egyre égetőbb társadalmi katasztrófa. A szakértők szerint minden ország egészségügyi rendszerét fel kellene arra készíteni, hogy éves szinten megvizsgálják az 50 évnél idősebbek agyműködését, és emellett más kockázatcsökkentő stratégiákat is be kellene vezetni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Felszólítanak, hogy a kormányoknak muszáj felturbózniuk a diagnosztikai hálózatot, valamint hogy el kell kezdeni kiképezni a megfelelő mennyiségű szakembert is a területre. Mindent elárul a társaság által megkérdezett több ezer orvos véleménye: 75 százalékukat a jövővel kapcsolatban az aggasztja a legjobban, hogy robbanásszerűen nő majd a diagnózist akaró emberek száma. Mint Paola Barbarino, az ADI vezérigazgatója fogalmazott
a demenciával élő embereknek joga van a diagnózishoz, így megtudhatják, mi a következő lépés. Ez egy progresszív betegség és a számok évről évre növekednek. Gyűlnek a viharfelhők felettünk, a kormányoknak pedig a világ minden táján meg kell birkóznia ezzel a feladattal.
Az ADI szerint mindenütt országos szintű tájékoztató kampányokat kellene indítani, részben azért, hogy a betegek időben felismerhessék a problémát, részben pedig azért, hogy egy életre megszűnjön a demenciával élők megbélyegzése.
Hazánkban is súlyos a helyzet
Magyarországon becslések szerint alsó hangon 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett a betegséggel, de mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse is lehet.
Hazánkban a diagnosztika, és a betegek ellátása is hagy kivetnivalót maga után, ennek javítására készült el tavaly a kormány Demencia Akcióterve, amiből azonban sok konkrétum nem derül ki.
A Népszava egy évvel ezelőtt idézett a dokumentumból, amelyben többek közt az áll: az igényekhez képest kevés a férőhely az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, ezek számát fokozatosan emelni kell. Azt is rögzítette az anyag, hogy a demens betegek kezelését végző háziorvosok, neurológusok, pszichiáterek és gerontológusok túl kevesen vannak, és a jelenlegi intézményrendszer nem képes kielégíteni az ellátási igényeket. A feladatok között megemlítik még, hogy orvosszakmai irányelveket kell kidolgozni a betegség megállapítására és kezelésére, a 65 év feletti lakosság körében pedig rendszeres szűréseket kell bevezetni.
A Pénzcentrumon korábban írtunk az időseket érintő problémákról, itt olvashattuk, hogy a betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára. A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék.