Biró Attila • 2021. július 29. 14:02
Magyarországon több millió olyan ember van, akik csupán két másik vércsoporttól kaphatnak vért, miközben vannak 800 ezren olyanok is, akik az összes vércsoportú embertől kaphatnak vért. Probléma azonban, hogy a legtöbben voltaképpen azt sem tudják, milyen a saját vagy családtagjaik vércsoportja, ami vészhelyzetben akár probléma is lehet. Rossz hírünk van azoknak is, akik pénzt keresnének a véradással, hiszen nekik be kell érniük nemtől függetlenül 4-5 ezer forinttal évente, igaz ugyanakkor, hogy vérplazmaadással ennek az összegnek akár a százszorosát is be lehet zsebelni 365 nap alatt.
A koronavírus-járvány idején elég súlyosan, de már azt megelőzően is gyakran kongatták a vészharangot a szakember, hogy kevés a donálásra felhasználható vér Magyarországon. Tették mindezt azért, hogy a lehető legtöbb embert bíztassák véradásra. A véradás ugyanis életeket menthet, éppen ezért a rendszernek nagy szüksége van rá.
A legtöbben azonban azt sem tudják, hogy saját maguknak vagy közeli hozzátartozójuknak milyen vércsoportja van, ahogy azzal is kevesen vannak tisztában, mennyire kompatibilis a vértípusuk másokéval, ha vészhelyzetre kerülne sor.
Véradás: vércsoport megoszlás Magyarországon
Bár az egyéni vércsoportjáról mindenki csak önmaga szerezhet biztos tudást, azért elérhetők olyan statisztikák, amik jó támpontot tudnak szolgáltatni az egyes országokban tapasztalható vércsoportmegoszlásról. Összességében azonban az kijelenthető, hogy kivétel nélkül a világ összes országában túlnyomó részben az emberek RH+ vércsoportba tartoznak. Az AB0-megoszlás azonban már igencsak nagy variációt mutat az egyes országokban. Lássuk, mi a helyzet Magyarországon:
Ahogy a hazai statisztikából látszik, Magyarországon legtöbben, a lakosság 33 százaléka A+ vércsoportba tartozik, ez összesen 3,2 millió embert jelent. Őket követik a 0+ vércsoporttal rendelkezők, összességében 27 százalékos népességi aránnyal, ez 2,6 millió ember. Azt lehet tehát mondani, hogy
Magyarország lakosságának a 60 százaléka, azaz 5,8 millió ember gyakorlatilag két vércsoportba tartozik.
Ezen kívül 10 százalék feletti részesedéssel még a B+ csoport tartozik, a maga 16 százalékával. Ez összesen 1,5 embert jelent. Rajtuk kívül 5 százaléknál nagyobb részesedéssel még az AB+ vércsoport, illetve az A- van jelen Magyarországon. AB+ vércsoportja a lakosság 8 százalékának van, ez összességében kb. 780 embert takar. Míg az A- vércsoporttal rendelkezők aránya 7 százalékos, ez kb. 680 ezer ember.
Ennél valamivel kevesebb az arányuk a 0- vércsoportosoknak (5%), ami azt is jelenti, hogy ez a harmadik legritkább vércsoport hazánkban. A mások legritkább a B-, a lakosság csupán 3 százalékának van ilyen, míg a legritkább vércsoport Magyarországon az AB-, ilyen vére csupán a lakosság 1 százalékának van,
azaz kb. 97 ezer honfitársunknak.
Véradás: ki adhat vért kinek?
A vércsoportunk pontos tudása azért nagyon kritikus, mert vészhelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy ki kaphat vért kitől. Vannak persze szerencsések, a legnagyobb luxusban az AB+ vércsoporttal rendelkezők vannak például, hiszen ők bármelyik másik vértípustól kaphatnak vért. Magyarországon azonban csupán a lakosság 8 százalékának, azaz majd 800 ezer embernek van ilyen szerencséje.
Akiknek viszont 0- negatív a vérük, ők csupán a 0- vércsoporttal rendelkező emberektől kaphatnak vért. Magyarországon a lakosság 5 százaléka számít ilyen szempontból kifejezetten szerencsétlennek, ez összesen kb. 485 ezer embert jelent. A legnépesebb vércsoportúak táborába tartozó magyarok, azaz az A pozitívok (3,2 millió ember) összesen 4 másik vércsoporttól kaphatnak vért, ez a 0-, 0+, illetve az A+, és az A-. A második legnépesebb táborba tartozó 0+ vércsoportosok (2,6 millió ember) viszont sokkal nehezebb helyzetben vannak, hiszen ők csak és kizárólag 0- vagy 0+ vért kaphatnak. A következő ábrán azonban mindenki megnézheti, pontosan mely vércsoportok, mely más vércsoportoknak adhatnak vért:
Lehet a véradással pénzt keresni?
Ahogy a vércsoport-statisztikákból látjuk, igencsak fontos, hogy sokan adjanak vért Magyarországon, hiszen milliók élnek úgy Magyarországon, hogy csupán 1 vagy 2 másik vércsoportú embertől kaphatnak vért. Ezért, ha életmentő műtétről van szó, gyakorlatilag soha nem lehet elég vérmennyiségről beszélni.
Fontos tudni azonban, hogy a véradás teljesen önkéntes alapon történő folyamat. Pénzt pedig igazából már csak azért sem lehet keresni vele, mert a szervdonáció (a vér is ide tartozik) nem lehet kereskedelmi alap tárgya, azaz nem lehet érte pénzt kérni/fizetni. Magyarországon jelenleg, amit kapni lehet a véradásért az egy 1 000 forintos vásárlási utalvány. Azonban hangsúlyozottan ezt sem a véréért kapja az ember, hanem a véradás következtében bekövetkezett folyadék, kalória veszteség pótlására szolgáló élelmiszer beszerzése céljából.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez tehát azt is jelenti, hogy egy magyar nő, mivel a nők csak egy évben 4-szer adhatnak összesen vért, 4 000 forint vásárlási utalványt gyűjthet össze, míg a férfiaknak egy évben 5-ször van lehetőségük vért adni, ami összességében 5 000 forintos vásárlási utalványt jelent. Meggazdagodni ebből tehát nem lehet.
Vérplazma adás: ennyit lehet keresni a vérplazmával
Vérplazmát először is sokkal többször lehet adni, mint vért. Ráadásul a költségtérítése is nagyobb, mint a véradásnak. Ezt azonban törvény szabályozza, ami így szól:
vérkomponens gyűjtése esetén a donornak biztosított kalóriapótlás és a rendelkezésre állásának ellentételezéseként juttatott vagyoni érték adott év vonatkozásában egy donációra vetítve átlagosan legfeljebb a mindenkori hatályos jogszabályban megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) alapján alkalmazott órabér ötszörösének mértékéig terjedhet.
2021 februárja óta órabér alkalmazása esetén a minimális órabér mértéke 963 forint Magyarországon. Azaz egy vérplazma donációért járó költségtérítés mértéke maximum 4 815 forint lehet. Vérplazmát pedig az ajánlások szerint 5-10 naponta lehet adni, hivatalosan hazánkban 45-ször, azaz ha valaki ezt kimaxolja, akkor
216 675 forintot is kereshet csak a költségtérítésből magának egy évben.
Ezen felül azonban a gyűjtőpontok egyéb „szolgáltatások” fejében, amik legtöbbször valamilyen kérdőív kitöltését jelentik, további jelentős bónuszokat is fizetnek, amikkel még sokkal nagyobbra duzzasztható az alapösszeg. A gyakorlat szerint így egy évben a nagy plazmaadók kb. akár 400-500 ezer forintot is kereshetnek egy évben. És ehhez még hozzájönnek a plazmaadást megelőző ingyenes vizsgálatok is.
Nem csoda tehát, hogy a nagyobb összegek miatt alap esetben sokkal többen választhatják a plazmaadást, mint a véradást. Ez azonban nem mindenki szerint ennyire fekete vagy fehér. A Pénzcentrum korábban beszélgetett a témáról Nyíri László Ernő, nemzetközileg elismert vérplazmadonorral, aki szerint
sokan azt mondják a véradás oldaláról, hogy a vérplazmás cégek elviszik az embereket, és emiatt kevesebben adnak vért. Szerintem ez alapvetően nem igaz, ugyanis él egy olyan szabályozás, mely kötelezi a plazmadonorokat arra, hogy évente legalább egyszer adjanak vért. Ha utána számolunk ez elég sok véradót jelent egy évben, olyanokat is, akiknek esetleg eszük ágában sem lenne amúgy vért adniuk. Szóval ezt az ellenérvet érdemes ebből a nézőpontból is értelmezni.
Akárhogy is legyen, a hivatalos ajánlások szerint egyáltalán nem érdemes csak a pénz miatt donálni. Sokkal jobb, ha az embert a segítségnyújtás szándéka, és az egészségmegőrzés motiválja.