Horváth Zsolt Benjámin • 2021. július 23. 11:03
2019-ben a Magyarország volt az Európai Unió egyik legelhízottabb állama. A most publikált adatok szerint csak három európai országban volt aggasztóbb a helyzet, mint hazánkban. A túlsúllyal küzdők aránya egyébként EU-s szinten is magas, 51,3 százalékos volt, de még ez is 8 százalékkal elmarad a brutális, magyarországi számoktól. Arányosan a legkevésbé elhízva a két évvel ezelőtti állás szerint Olaszország, Franciaország és Luxemburg lakói voltak.
2019-ben az Európai Unión belül a felnőttek több mint fele, 51, 3 százaléka volt túlsúlyos a BMI testtömegindex szerint, derült ki az Eurostat által publikált legfrissebb felmérésből. Ráadásul a most nyilvánosságra hozott számok még a járvány előtti állapotokat tükrözik, azóta pedig a helyzet sokat romlott. A digitális oktatás és a „home office” ugyanis sokaknál együtt járt a testsúly növekedéssel. Mi, magyarok a szakértők szerint átlagosan mintegy 3-5 kilogrammal lettünk súlyosabbak.
A statisztikai adatok és az eddigi tudományos kutatások alapján pedig egyértelműen kimutatható, hogy komoly kockázatot rejt az elhízás a koronavírusos megbetegedések kimenetelét illetően is. Egy 400 ezer beteg adatait összegző tanulmány szerint az elhízott betegek 113 százalékkal nagyobb eséllyel kerültek kórházba, 74 százalékkal nagyobb eséllyel kellett intenzív osztályra küldeni őket, és 48 százalékkal nőtt a halálozási esélyük.
Az Elhízás Világszervezet adatai szerint a koronavírussal összefüggő halálozás tízszer magasabb volt azokban az országokban, ahol a népesség több mint a fele túlsúlyos vagy elhízott volt. A koronavírussal összefüggésben, a világon a legnagyobb adatbázissal rendelkező amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói egyenesen arányos összefüggést igazoltak a túlsúly és a koronavírus miatti halálozások között.
A most publikált adatok pedig ennek fényében még aggasztóbbak. A két évvel ezelőtti számok szerint ugyanis magyarok csupán 38,9 százaléka számít normál testsúlyúnak, 58,3 százalékuk a BMI szerint túlsúlyos, 23,9 százalékuk pedig a testtömegindex alapján elhízottnak számít.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, az Európai Unió tagállamai között nagy az eltérés abban a tekintetben, hol mekkora problémának számít a túlsúly. A legmagasabb arányt 2019-re vonatkozóan Máltán (63,9 százalék), Horvátországban (63,8 százalék) és Csehországban (58,4 százalék) mérték. A magyar túlsúlyosak aránya pedig csupán 0,1 százalékponttal marad el a csehekétől.
Hazánk így a negyedik legelhízottabb nemzet az Unión belül.
Durva a kontraszt, ha összevetjük a számokat az arányosan legkevésbé túlsúlyos Olaszországgal. Náluk ugyanis mindössze a népesség 44,7 százalékát érinti a túlsúly, a még nagyobb egészségügyi kockázattal járó, konkrét elhízással pedig mindössze Itália népének 11,4 százaléka küzd. De hozzájuk hasonlóan, bőven az EU-s átlag alatti számot mértek Franciaországban (45,54% túlsúlyos, 14,4% elhízott) és Luxemburgban (47.1%, illetve 16,1%) is.
Érdekesség, hogy Írországban, bár a túlsúlyos emberek százalékos aránya alig haladja meg az EU-s átlagot (54 százalék), a normál testsúlyúaké 28,6 százalékkal messze itt a legalacsonyabb. Ez a kórosan soványak extrémen magas, 17,4 százalékos arányának köszönhető. Összehasonlításképpen ez a csoport hazánkban a népesség mindössze 2,7 százalékát, Uniós átlagban a 2,9 százalékát teszi ki.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Életkori, iskolázottsági és nemi alapú eltérések
Az európai szintű tendenciákhoz visszatérve, érdekes megfigyelni a túlsúlyosak és az elhízottak életkori eloszlását is. A tendencia azt mutatja, hogy a 75 év felettiek kivételével, minél idősebbekből áll egy korcsoportok, arányosan annál több benne az túlsúlyos ember. Ennek megfelelően a túlsúlyosak aránya a 18-24 éves korosztályban mindössze 25 százalékos, az elhízottaké pedig 6 százalékos. A 65 és 74 év közöttieknél az előbbiek aránya már 66 százalék, az elhízottaké pedig 22 százalék.
Fontos tényező még az iskolázottság is: a megfigyelések alapján minél magasabb iskolai végzettségű valaki, annál kisebb eséllyel tartozik a túlsúlyosak közé - állapítja meg a kutatás.
Az alacsony iskolázottságúak körében ugyanis az túlsúlyosak aránya 59 százalékos, éles kontrasztban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 44 százalékos arányával. A középfokú tanulmányokkal rendelkezők körében pedig ez a szám a két másik csoport közé esik, 54%-al. Az elhízottaknál is ugyanez a megfigyelhető. Az alapfokú iskolai végzettségűek egyötöde elhízott, amíg a középfokú végzettséggel rendelkezőknél már csak 17 százalékos, a főiskolásoknál és diplomásoknál pedig 11 százalékra rúg az arányuk.
A European Health Service által mért számokra hivatkozó Eurostat a nemek arányban is komoly eltéréseket tárt fel.
A túlsúlyos emberek aránya az EU összes tagállamában magasabb a férfiak, mint a nők körében. A legnagyobb különbséget Luxemburgban mérték, ahol a férfiak 59, míg a hölgyek csupán 38 százaléka volt túlsúlyos, de hasonló, közel 20 százalékos mértékű az eltérés Csehországban (70% az 51%-al szemben), valamint Cipruson (59%, szemben a 41%-al) is. Magyarországon a túlsúlyosak aránya a férfiaknál 65,3, míg a nők körében mindössze 52,1 százalékos. Tehát elsősorban előbbiek húzzák fel hazánk számait az európai átlag fölé.