Pénzcentrum • 2021. május 7. 16:49
Az Eurobarometer új kutatása megmutatja, hogy mennyire viselte meg az európai lakosságot a lezárások időszaka az egyes országokban. Amióta a koronavírus világjárvány megjelent Európában is, az országok különféle korlátozó intézkedéseket vezettek be a fertőzés terjedésének meggátlása érdekében. Ez így volt Magyarországon is: a mindennapokat utazási korlátozások, karantén, boltbezárás, kijárási tilalom, megszorítások a szolgáltatások terén, és más intézkedések is nehezítették. Ez pedig hatással volt a lakosság mentális állapotára.
A magyar kormány a beoltottak számának növekedésétől függően oldja fel sorra azokat a korlátozásokat, amelyekkel november óta kénytelen együtt élni a lakosság. Először április 7-én jelentettek be lazító intézkedéseket, szabályváltozást, a vásárlók számának korlátozásával a boltokban, és a kijárási korlátozás este 10 órára történő módosításával. Azóta visszatérhettek az iskolába az alsósok, megnyithattak a szolgáltatók, a vendéglátóhelyek teraszai, és múlt héten már védettségi igazolvány felmutatásával rengeteg lehetőség nyílt. A lazító intézkedéseknek pedig minden bizonnyal a magyar lakosság mentális egészségére is jó hatással lesznek.
A friss kutatásból az derült ki ugyanis, hogy a lezárások hosszú időszaka a magyarok 10 százalékat igencsak megviselte: a felmérésben azt a választ adták, hogy nehéz volt megbirkózni a korlátozó intézkedések hatásaival, azok már mentális, valamint fizikai egészségüket veszélyeztették. Európa többi országában sem volt jobb a helyzet, sőt: a hazánkkal szomszédos országokban még nagyobb volt azok aránya, akiket különösen rosszul érintett a járvány:
A horvátok 12, a szlovákok és románok 13, az osztrákok 17 százaléka érezte mentális, illetve fizikai egészségére nézve eléggé romblónak a lezárások időszakát, Szlovéniában pedig a válaszadók ötöde (20%-a) nyilatkozott így. A szlovéneknél csak a portugálok (21%) és görögök (24%) érezték nagyobb tehernek a korlátozó intézkedéseket.
A magyaroknál jobban megbirkóztak ennek az időszaknak a viszontagságaival például a németek (9%), csehek (8%), dánok (8%). Egyes helyeken még az 5%-ot sem haladta meg azoknak az aránya, akiknek nagy mentális és fizikai kihívás volt a korlátozások időszaka, mint Svédországban, Finnországban, Észtországban, vagy Belgiumban.
Hatalmas kárt szenvedett a magyarok mentális egészsége
Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta korábban arról beszélt lapunknak, hogy egy évvel a pandémia után törvényszerűen jelenik meg a "Covid-fásultság", vagyis az akaraterőnk és az erőfeszítésekre vonatkozó ambícióink jelentősen csökkenhetnek. Ezt tetézi a fizikai fáradtság és új jelenség a "zoom fáradtság" is, amely mindazokat érinti, akik - bár szerencsések, mert megmaradt a munkájuk - a folyamatos, egész napos képernyő előtt ülés okán tapasztalnak érzelmi reakciókat.
A szakértő szerint tömegek érzelmi tapasztalata jelenleg is az enyhébb vagy erősebb szorongás. A munkanélkülivé válás, a cég megszűnésétől való félelem, a megfertőződés, vagy valakinek az elvesztése mind olyan törvényszerű kiváltó tényező, mely sokakat sújt - magyarázta.
Már az első hullámban is tanácsolták a szakemberek, hogy egymás megsegítésének legjobb módja az együttérzés, és az őszinte elfogadás. Ha elmondhatjuk valakinek: "már alig bírom", az valójában önreflexió, mely segít abban, hogy saját érzelmi eszközeinket mozgósíthassuk. Tehát nem a gyengeség jele, hanem épp ellenkezőleg a mentális erőfeszítésekre való törekvést mutatja
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- mondta el lapunknak Tari Annamária. A szakértő elmondta, hogy az első hullám alatt tapasztalt empátiának, összefogásnak miért nem látjuk most nyomát (pl. már nem álltak ki tapsolni az emberek az ablakokba). Mostanra ugyanis mindenki elfáradt, és az érzelmi fáradtság mindig az empátia csökkenésével jár.
Az érzelmi maradékot kotorjuk össze magunknak.
"Pedig tudnunk kell, hogy nagy szükség van rá, rengeteg ember van rászorulva a segítségünkre. És ez nekünk is jó, hiszen a segítségnyújtás annak is nagy érzelmi támasz, aki adja. Komoly szorongáscsökkentő hatása van az altruizmusnak" - mondta el a szakértő. Vagyis a saját mentális állapotunkon, szorongásainkon, kimerültségünkön úgy tudunk segíteni, ha észrevesszük mások problémáit, nyitottak vagyunk a környezetünkre, és segítünk ha kell. Támaszt nyújtunk, így mi is támaszt kapunk.
Az első lépés pedig mindig az, hogy be merjük vallani - akár magunknak, de legfőképp másoknak - hogy nem vagyunk jól. Ez után már könnyebb megtenni a következőt abba a irányba, hogy jobban legyünk.