Küszöbön a kullancsinvázió: idén is rengeteg parazita lesz a magyar erdőkben

A karantén idején a szabadidő eltöltésének egyik legkedveltebb módja lett a kutyasétáltatás és a kirándulás. A kellemes idő miatt, egyre többen keresik fel a lakóhelyükhöz legközelebb eső erdős területet. A koronavírus-járvány harmadik hullámában a vendéglátóipar mellett a szolgáltatóipar is elesett, az embereknek így a kiránduláson kívül nem igazán maradt más lehetőségük a szabadidős tevékenységre. És habár ezen a hétvégén a 4 millió beoltott magyar elérése után megnyíltak a szolgáltatások és az éttermek is, de egyelőre csak azok számára, akik megkapták már a vakcinát, és rendelkeznek védettségi igazolvánnyal.

A felnőtt lakosság fele azonban még nem oltakozott, így számukra marad a természet: az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak a kirándulók. A járvány ideje alatt az erdők látogatottsága nagyon megemelkedett, ami természetes, hiszen az erdők egészséges kikapcsolódási helyszínt jelentenek. Országosan 25-30 százalékkal többen kirándulnak, de egyes ismert helyszíneken akár kétszer-háromszor annyi is lehet a kiránduló, mint a korábbi években. Az erdőkben mindenki számára van hely, de egészségünk és a természet védelme érdekében fontos a szabályok betartása - hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium egy tavaszi közleményében.

Az erdőjárás azonban nem veszélyteln tevékenység, hiszen számos alig látható veszély fenyegeti a családokat, például a kullancsok -  főleg mióta melegebbek a telek. Az éghajlatváltozás egyik jelentős hatása a paraziták, különösen a kullancsok számának növekedésében jelentkezik, hiszen a melegebb éghajlat hatására hosszabb ideig képesek életben maradni. „Az éghajlatváltozás hatására új kullancsfajok is megjelennek olyan területeken, ahol korábban nem voltak, másfelől aktivitásuk időtartama is meghosszabbodik.” – állítja Prof. Farkas Róbert Az MSD Animal Health által készített felmérés kapcsán.

Nem veszélytelenek

A kullancsokra már csak azért is érdemes odafigyelni, mert veszélyes betegségeket terjesztenek. Hivatalos adatok szerint agyvelőgyulladást körülbelül minden ezredik kullancs terjeszt – annak tehát viszonylag kicsi az esélye, hogy egy ilyen egyeddel találkozzunk. További jó hír, hogy az agyvelőgyulladás ellen az emberiség már rendelkezik védőoltással, amit már 1 éves kortól is be lehet adni, ugyanakkor nem olcsó, ráadásul egy oltás egyáltalán nem is elég a védettséghez. A Nemzeti Oltóközpont hivatalos árlistája szerint a Nimenrix (Meningococcus ACYW) agyhártyagyulladás elleni védőoltás darabjának ára beadással együtt 15 100 forint. Ez egy ember esetében 60 400 forint kiadást jelent, de mondjuk egy 4 tagú, sokat kiránduló család esetében az összköltség máris 242 000 forintra rúg, csak az első három évben. 

A másik hírhedt, kullancsok által terjesztett betegség, a Lyme-kór, mely ellen nincsen védőoltás. Így ezt a megbetegedést csak úgy előzhetjük meg, hogyha hatékonyan védekezünk a kullancsok ellen, vagy hogy ha már megcsípett minket a parazita, nagyon gyorsan észrevesszük azt, és eltávolítjuk. A hazai kullancs populáció igencsak fertőzött a Lyme-kórral, a Lyme-kór mentes Magyarországot Alapítvány elnöke szerint

a hazai kullancspopuláció mintegy 10 százaléka hordozhatja ezt a betegséget.

Nem csoda tehát, hogy Magyarországon a hivatalos adatok szerint 2014 és 2018 között több, mint duplájára emelkedett a bejelentett Lyme-kór megbetegedések száma.

Szedd ki azonnal! 

Fontos, ha “kullancsos” helyen járunk minden este meg kell néznünk, nézetnünk magunkat főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat stb.) gyermekeknél pedig még a fül környéki hajas fejbőrt is tüzetesen át kell vizsgálni. A Heim Pál Kórház az alábbi ajánlásokat tette közzé:

• Ha felfedeztünk egyet (vagy többet) minél hamarabb távolítsuk el bőrünkből, de nem mindegy hogy hogyan! A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, vietnami kenőcsöt, alkoholt vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe.
• Nem szabad a kullancs potrohát semmivel sem bekenni, sőt megfogni sem, megnyomni, mert lehet, hogy ekkor “köpi” a kórokozót szervezetünkbe! Legjobb, ha kullancskiszedő-csipesszel közvetlenül a bőrfelszínen fogva kivesszük, de ha ez nem áll rendelkezésre meg lehet próbálni hosszabb körmű hüvelyk és középső ujjal.
• A kullancsot lehetőleg egészen elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Egyes vélemények szerint csavaró mozdulattal kell kihúzni, mások szerint kerüljük a csavaró mozdulatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pár órán belül kapott kullancs körömmel, csavaró mozdulat nélkül enyhe húzással többnyire kijön fej beszakadás nélkül.
• A fej nem baj, ha bent marad a bőrben az nem okoz különösebb problémát, mint bármely idegen test – kis reakciót kelt majd kilökődik (ez valójában nem is a feje, hanem az állkapcsa). Sőt egyesek szerint jó megoldás az is ha éles késsel levágjuk, lefejezzük a kullancsot közvetlenül a bőr felszínén. Ha pár napon belül mégsem lökődik ki, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat (viszont fertőzést már nem terjeszt).
• Ezután jód oldattal (Betadine) kenjük be a kullancs helyét. Általában 7-10 nap alatt eltűnik a kis vörös csomó nyomtalanul. Fertőzést jelez, ha néhány hét múlva a kullancscsípés helye körül kör alakban halvány pír jelentkezik, amely gyakran nem igazán feltűnő, nem viszket és nem fáj. Ez a bőrtünet csak a fertőzöttek kb. 2/3-ában jelenik meg.
• Kb. 20-30  százalékbanban a fertőzésnek semmi tünete nincs – csak később jelennek meg, esetleg az izületi, idegi vagy szívtünetek. Ezért tanácsos minden ilyen esetben orvoshoz fordulni. Korai stádiumban a fertőzés jól gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel. A fertőzött kullancsokból a kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot (Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek).