Ennyibe kerülhet a magánoltás a magyaroknak: megnyílik a választás lehetősége?

Minden Magyarországon alkalmazott vakcina hatásos és biztonságos, és védelmet ad a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyása ellen - írja a kormányzati tájékoztató portál. Azonban érzékelhető a bizonytalanság a lakosság részéről: egyesek kisebb mértékű hatékonyságuk miatt nem kérnek egyes vakcinákból, mások félnek a mellékhatásoktól, például az AstraZeneca oltást ért vádak miatt. Mint azt a szakértők az oltási kampány kezdete óta hangsúlyozzák, nem érdemes megkülönböztetni a vakcinákat, hiszen azt a szerepet, hogy a betegséget súlyos tünetek nélkül vészeljük át, és sokkal-sokkal kisebb eséllyel kerüljünk kórházba, mindegyik vakcina betölti. Ez viszont úgy tűnik még nem győzte meg a lakosságot, továbbra is inkább várnak a nekik szimpatikus vakcinára.

A Pénzcentrum legfrissebb szavazásában arra volt kíváncsi, hogy ha lehetőség lenne rá, hogy magánúton választhasson a lakosság a vakcinát közül, mennyit lenne ezért hajlandó fizetni. Meglepő eredmények születtek. Egyrészt azok közül, akik még nincsenek beoltva, és akarnának oltatni, a válaszadók egyharmada megvárná az ingyenes állami oltást, amíg olyan vakcinát kap, ami tetszik neki.

Az összes válaszadónk közül 32,6 százalék már be van oltva, és 30,4 százalék pedig sem ingyen, sem pénzért nem oltatna. 37 százalék azonban még várakozik az oltásra, be is adatná és nekik is kétharmaduk még fizetni is hajlandó lenne ezért. Azok közül pedig, akik fizetnének 22,7 százalék vagy maximum 2000 forintot, vagy 2000-5000 ezer forintot kifizetne azért, hogy kiválaszthassa, melyik vakcinát kéri.

5-9 ezer forintban 8,9 százalékuk határozta meg a maximumot, viszont 23 százalékuk 9-12 ezer vagy 12-25 ezer forintot is hajlandó lenne rááldozni, ha azonnal beoltathatná magát egy olyan vakcinával, ami szimpatikus a számára. Érdekes, hogy még 5,5 százalék 100 ezer forintnál többet is hajlandó lenne kifizetni, ha lehetősége lenne magánúton választani.

Ha mindegyik vakcina jó, miért mondják, hogy valamelyik jobb?

Legtöbbször a hatékonysági ráta alapján rangsorolják, melyik vakcina "jobb" mint a másik. Azt azonban már kevesen tudják, mit is jelent pontosan ez a szám, hogyan és milyen körülmények között számították ki, hogyan működik a vakcinák tesztelése.

Az oltásokat az utolsó tesztelési fázisban több tízezer emberen tesztelik a gyártók, melynek során a tesztalanyok egyik felének valódi hatóanyaggal rendelkező vakcinát adnak be, a másik felének pedig placebo szert, majd megvizsgálják hetek múlva, hányan lettek betegek. Ezekből az adatokból számolják ki a hatékonysági rátát. Hogy miért nem érdemes ez alapján összevetni az oltóanyagokat, és nem kérni egyes vakcinákat?

• nem mindegy, mikor történt a tesztelés - a Pfizert és a Modernát például egy olyan időszakban tesztelték, amikor még nem voltak vírusmutánsok, és nem tombolt egyik járványhullám sem.
• nem mindegy, hol történt a tesztelés, míg az előbb említett oltóanyagokat az USA-ban tesztelték, a Janssen vakcináját leginkább Brazíliában és Dél-Afrikában, (ahol a vakcina már az új mutánsokkal vette fel a küzdelmet).
• nem mindegy kiken, milyen alapvető egészségügyi állapotú személyeken tesztelték.

Még lehetne példákat hozni, mely körülmények játszhattak még közre, hogy az egyik vakcina 95, a másik csak 66 százalékos hatékonyságúnak lett kikiáltva. A lényeg viszont, hogy akkor lehetne ezeket a számokat összehasonlítani, ha egyidőben, ugyanolyan mintán végeznék el a tesztelést, de erre nyilvánvalóan nem volt (még) lehetőség.

A kormány által hétvégén közzétett táblázat alapján szintén azt lehetne gondolni, a Pfizer oltás után kétszer annyi az esély a halálos végkimentelre, mint a Sinopharm oltás esetén, mert előbbi esetében 100 ezer főre vetítve 32, míg utóbbinál 16 haláleset fordult elő. Viszont ahogy erre Karikó Katalin, a Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar származású tudós rávilágított: sehol sem írják az oltottak életkorát, egészségügyi állapotát, vagy hogy mennyi idő telt el az oltást követően. Ráadásul a Pfizer-BioNTech oltóanyagával oltanak a legrégebben Magyarországon, 2020. december vége óta, melyet jellemzően idősek, krónikus betegségben szenvedők kaptak. A kínai vakcinát viszont alapbetegségben nem szenvedők kapták, akik nemcsak egészségesebbek voltak, de fiatalabbak is.

Még kutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki realizálja, megfelelő kontrollal lehet csak összehasonlítani valamit

- írta a Facebook oldalán Karikó Katalin.

Ha nem lehet összehasonlítani a vakcinákat, mégis hogyan döntsünk?

Egyrészt, beszéljünk a háziorvosunkkal arról, hogy egészségügyi állapotunk, korunk szerint melyik vakcina javallott számunkra. Másrészt, ha bizonytalanok vagyunk, elfogadjuk-e a felkínált vakcinát, hagyatkozzunk hiteles, tudományos források véleményére, amelyekben megbízunk. Harmadrészt fontoljuk meg, mennyire vagyunk veszélyeztetettek, nem vállalunk-e túl nagy kockázatot az oltás elutasításával.

Másfelől viszont, az aki bizonytalan, és az egy éve tartó bizonytalanság kimerítette mentálisan, és nem igazodik el az információ áradatban, az nagyon nehezen hoz döntést. Nemcsak a vakcina, hanem más kérdésekben is. Fontos lenne, hogy most ne a negatívumok, hibázás lehetősége, környezet nyomása vezesse az embert a döntésben.

A vakcinairigység, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők iránti ellenszenv, vagy éppen a "válogatók" lenézése, oltásfóbiások megvetése, és számos más negatív jelenség nehezíti most a döntést, és szakértők szerint csak mélyíti a társadalmi ellentéteket. Ha a munkahelyen nem divat oltatni, akkor az, aki szíve szerint beadatná, szégyellné ezt, és nem regisztrál. Ahol pedig a családból már mindenki volt oltáson, hajlamosak kiszekálni, aki még vonakodik - és más példákat is lehetne említeni.

Ez az amire jelenleg nincs szükség, ehelyett, amire nagy szükség lenne: hogy az emberek megértéssel forduljanak egymás felé, és képesek legyen elfogadni mások döntését. Arra, hogy ki tudjanak állni a döntésünkért, akkor is, ha az ellenkezik a környezetük véleményével.

A bizonytalanságot - így pedig a napi stresszt - azzal lehet csökkenteni, ha végre döntést hoz az ember, bármilyet is. Ha kivár egy bizonyos vakcinát, akkor azt, ha elfogadja amit kínálnak, akkor azt. Számol ezeknek a következményeivel, és ezzel együtt is nyugodt lehet, a döntéssel elégedett. Mert minden jobb, mint minden nap mást gondolni, folyamatosan hezitálni.

Mikor lehet majd magánban oltatni?

Erről még nincs konkrét információnk. Azt tudjuk, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterkét hónapja, még február 25-én kizártnak nevezte, hogy magánszolgáltatók pénzért koronavírus elleni vakcinával oltsanak. "Jelen pillanatban csak a magyar államnak van joga koronavírus elleni oltóanyag-beszerzésre, és nem is fognak ilyen engedélyt magáncégeknek kiadni. Ha bárki más Covid-vakcinát hozna be az országba, azt az állam azonnal lefoglalná, ahogyan másutt is" – mondta.

Akkor a gyártók is hasonlóképpen nyilatkoztak az Indexnek: a Pfizer és AstraZeneca gyártója szerint egyelőre kereskedelmi forgalomba nem fog kerülni vakcina, dátumot sem tudtak mondani, ez mikor várható. Bár a magánszolgáltatók még az országos kampányok beindítása előtt pozitívak voltak, egyre kevéssé tűnik úgy, hogy a közeljövőben elérhető lesz náluk az oltás. A Nemzetközi Oltóközpont is minden előregisztrálónak visszautalta a foglalási díjat. Így még megközelítőleg sem lehet megtippelni, mikorra lesz elérhető széles körben magánúton az oltást.