A pánikbetegség tünetei: Tudd meg, mi a pánikroham, mitől alakul ki a pánikbetegség, mit tegyünk pánikroham esetén?

Cikkünkben a pánikbetegség és a pánikroham témakörét járjuk körül: tudd meg, mi az a pánikroham, avagy mi a pánikroham jelentése, mi az a pánikbetegség és mi a pánikbetegség veszélye a hétköznapokban! Tudd meg, mik a pánikbetegség okai, mi a pánikbetegség tünetei, mit lehet tenni pánikroham ellen és hogyan történik a pánikroham kezelése szakszerűen. Amellett, hogy megtudhatod, mitől alakul ki a pánikbetegség és mi a teendő pánikroham esetén, ha mi magunk éljük át azt, vagy ha látjuk, hogy valaki épp egy pánikroham kellős közepén van, azt is eláruljuk, hogyan történik a pánikbetegség diagnosztizálása és milyen a pánikroham megélése külső szemlélőként. Segíthet önmagunkat megismerni egy pánikbetegség teszt? Hogyan vehetjük fel a küzdelmet a pánikroham ellen egy szakértő útmutatásaival?

Mi a pánikbetegség jelentése?

Mindenekelőtt tisztázzuk, mi az a pánikbetegség, avagy mi a pánikbetegség jelentése, mik lehetnek a pánikbetegség okai és milyen pánikbetegség tünetek formájában jelentkezhet a probléma! Pánikbetegségnek hívjuk azt az állapotot, amikor valaki ismétlődő jelleggel él át pánikrohamot, vagy folyamatosan szorong egy esetleges pánikroham bekövetkezése miatt. A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokonbetegségei a generalizált szorongás (GAD), a különféle fóbiák, a kényszerbetegségek (OCD) es a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD), amelyet a betegek valamilyen nagyobb megrázkódtatás, trauma következményeként élnek át. A pánikbetegség okai gyanánt korábban a rossz idegállapotot és a sok stresszt állapították meg, azonban jelenleg a pánikbetegség önálló pszichés zavarként kerül diagnosztizálásra.

Mik lehetnek a pánikbetegség okai?

A pánikbetegség okai többnyire még ma is tisztázatlanok, ám a pánikrohamok hátterében feltételezhetően a neurotranszmitterek (idegrendszeri ingerületátvivő anyagok) csökkent mennyisége áll. A pánikbetegség nem összekeverendő más szorongásos betegségekkel: az alapvető különbség a szorongás és a pánikbetegség között az, hogy míg a szorongás folyamatos, hosszan tartó kellemetlenséget okozhat a beteg életében, a pánikbetegség velejárója, hogy a pánikroham váratlanul, villámcsapásszerű hirtelenséggel jön el „áldozatáért”.

A pánikbetegség gyakran együtt jár más pszichés problémákkal is: ilyen lehet többek között a klinikai depresszió, de előidézheti a pszichoaktív szerek gyakori használata is. Más mentális problémákhoz hasonlóan a pánikbetegség tünetein is ronthat az alkoholizmus, illetve a gyógyszer- vagy drogfüggőség. Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a pánikbetegség és az öngyilkossági hajlam között, habár erre nincs szilárd bizonyíték. A pánikroham tünetei elsőre nagyon hasonlóak lehetnek egy szívrohamhoz, ezért sokan mentőt hívnak miatta.

Meddig tart a pánikbetegség?

A pánikbetegség természete rejtélyes: a pánikbetegség (avagy a nagy gyakorisággal ismétlődő pánikrohamok) hossza eltarthat hónapokig, sőt, évekig is. A pánikbetegség súlyosabb esetei mindenképpen kezelésre szorulnak, hiszen a pánikbetegség - és a velejáró folyamatos szorongás egy esetleges pánikroham bekövetkezésétől - rontja a beteg munkaképességét, élvezhetetlenné teszi a hétköznapokat, illetve káros hatással lehet a beteg emberi kapcsolataira is.

A hosszabban, például hónapok óta fennálló pánikbetegség véletlenszerűen is megszakadhat (ez a pánikbetegség spontán öngyógyulása), ám ez a ritkább eshetőség. A pánikbetegség megszűnése általában a célzottan a pánikbetegség kezelésére irányuló terápiának köszönhető (a pánikbetegség terápia szintén hosszas, több hónapig tartó munkát foglal magában). Mindemellett a pánikbetegség, a legtöbb mentális zavarra való hajlandósággal egyetemben, örökletes is lehet, ennek ellenére viszont sok mindenkinél bérmiféle családi előzmény nélkül alakul ki a pánikbetegség.

Mi a pánikroham jelentése? Milyen egy pánikroham?

Így, hogy tudjuk, mi a pánikbetegség, nézzünk rá konkrétabban a pánikroham jelenségére: mi az a pánikroham, milyen a pánikroham és hogyan jelentkezik? Nos, a pánikroham összességében egy olyan koncentrált szorongásos epizód, ami hirtelen csap le az áldozatára, kifejezetten intenzív testi és lelki tüneteket okozva. A pánikroham amilyen hirtelen jön, olyan gyorsan is távozik: a kritikus időintervallum eltarthat néhány percig, de maximum félóra alatt lezajlik.

A pánikroham átélői ez idő alatt megmagyarázhatatlan, elviselhetetlen mértékű halálfélelemről számolnak be, olyan súlyos fokú vegetatív idegrendszeri tünetekkel, mint az érzelmi és viselkedésbeli irányvesztés, a menekülési kényszer, a megőrüléstől és a haláltól való félelem. A pánikroham tünetei közé tartozik továbbá a mellkasi fájdalom és a lélegzet elakadása – ezek a fuldokláshoz hasonló élmények csak még inkább erősítik az elkerülhetetlen vég érzetét és növelik a kétségbeesést. A pánikroham tünetei változatosak lehetnek, amelyeket a következő listában összesítettünk:

• megmagyarázhatatlan félelem, rettegésérzet: halálfélelem, megőrüléstől való félelem, kontrollvesztéstől való félelem (akarata ellenéle ostobaságot tesz, öngyilkos lesz stb.)
• megrögzött, kényszeres gondolatok (pl. hétköznapi problémák felnagyítása);
• menekülési, segítségkérési vágy;
• felgyorsult, felerősödött szívverés, esetenként veszélyesen megemelkedett pulzus;
• zsibbadó végtagok, arc vagy nyelv;
• ájulásérzés, szédülés, émelygés, hányinger;
• nehézlégzés, belégzési problémák, fulladásérzés;
• mellkasi fájdalom, illetve nem fájdalom jellegű kellemetlen mellkasi érzés;
• fokozott izzadás;
• paresztézia (szurkáló, viszkető érzés a kezeken, a lábakon, gyakran a szájban és az arcon is);
• gyomorgyengeség, gyomorgörcs, hasfájás, hasmenés;
• reszketés, remegés;
• elpirulás, mellkasi bőrpír, csalánkiütés szerű bőrpír;
• derealizáció (érzékelési zavar, álomszerű érzés);
• disszociáció (időbeli és térbeli kontrollvesztés);
• deperszonalizáció (elszemélytelenedés, az önmagunkkal való kapcsolatvesztés érzése);
• az önmagunkba való bezáródás érzése, „üvegfal hatás”, a külvilágtól való elszigeteltség érzése;
• rövid zuhanásérzés.

Egy érdekesség a pánikbetegség tünetei kapcsán: a pánikroham tünetei minden elszenvedőnél más-más kombinációban jelentkeznek – van, akit a pánikroham tünetei közül inkább a zsibbadást, mást az émelygés és a hányinger kerítik hatalmukba, egyesek pedig leginkább a felnagyított kényszeres gondolatoktól rettegnek. Annak ellenére, hogy a hirtelen ránk törő félelemérzet és intenzív szorongás a legjellegzetesebb tünet, van, akinél éppen ez marad el, helyette inkább a pánikroham fizikai tünetei (magas pulzus, szédülés, rosszullét) okoznak problémát.

A pánikroham és a pánikbetegség előfordulása: milyen gyakori a pánikbetegség?

A pánikrohamok és a pánikbetegség kialakulása tipikusan a fejlett országokra jellemző probléma, a nők között pedig kétszer gyakoribb, mint a férfiak esetében. A pánikbetegség a fiatal felnőttekre jellemző, leggyakrabban már 24 éves kor előtt jelentkezik az első pánikroham. A pánikbetegség maradandó károsodások nélkül a korai stádiumban gyógyítható a leginkább: egyes statisztikák szerint a nők hajlamosabbak szakemberek segítségéért folyamodni, míg a férfiak inkább saját maguk próbálják orvosolni a helyzetet – gyakran öngyógyszerezés alkalmazásával vagy alkohollal.

Alkalmi pánikroham vagy pánikbetegség?

Megkülönböztetjük az elszeparált, alkalmi pánikrohamokat és a hosszantartó pánikbetegséget. Mindenképpen fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy egy-egy alkalmi pánikroham nem számít kóros eseménynek, sőt, az egészséges felnőtt lakosság 10%-a átél egyet évente, a lakosság nagy hányada pedig átélte életében legalább egyszer azt. Akkor számít a pánikroham már pánikbetegségnek, ha az gyakran és rendszeresen előfordul velünk, ezáltal rontja az életminőséget és tartós szorongást okoz. Utóbbi esetben mindenképpen kérjük pszichológus vagy pszichiáter szakorvos segítségét.

Mik a pánikbetegség okai, avagy mitől alakul ki a pánikbetegség?

A pánikbetegség okai az ingerületátvivő anyagok alacsonyabb szintjén kívül ismeretlenek, azonban későbbi pánikrohamot kiválthat az, ha a beteg felidézi, milyen a pánikroham érzése, milyen volt az első pánikroham. Érdekesség, hogy az első pánikroham minden beteg számára emlékezetes élmény: már az első pánikroham felidézése is olyan intenzív félelmet, szorongást válthat ki a betegből, ami újabb pánikrohamot idézhet elő – ezáltal egy öngeneráló folyamatot létrehozva (ebben rejlik a pánikbetegség lényege).

A pánikbetegség következményei és veszélyei

A pánikbetegség során az okozza a legnagyobb gondot, hogy a beteg állandóan stresszel egy esetleges pánikroham kitörésén, éppen ezért articipációs szorongás (állandósult szorongásos érzés) alakul ki benne. Habár a pánikbetegség önmagában sem kellemes, a szorongás miatt kialakulhat a pánikbetegség elszenvedőjében egy elkerülő, fóbiás magatartás, súlyosabb esetekben pedig depresszióba eshet. Mivel a pánikbeteg emberben mély nyomot hagyott az első pánikroham, sokan tudatosan kerülik az akkor kialakult szociális és magatartásbeli szituációkat, sőt a helyszíneket is, attól félve, hogy azonos helyszínen azonos érzelmeket élhetnek át.

Fóbia vagy pánikbetegség?

Fóbiának nevezzük azt az enyhe szorongásos vagy akár enyhébb, heveny pánikrohamot előidéző tudatállapotot, ami egy vagy több, meghatározott élethelyzethez, térbeli állapothoz vagy konkrét dologhoz köthető. Gyakori hétköznapi fóbiák például az agorafóbia (kellemetlen érzés, pánik a nagy tömegben), a tériszony, a víziszony vagy a bezártságtól vagy az elszigeteléstől, a segítségnyújtás hiányától való félelem, illetve gyakori a mások előtt való szerepléstől vagy bizonyos élőlényektől (pl. pókok, békák) való rettegés.

Mi a különbség a fóbia és a pánikbetegség között? Nos, legfőbb különbség az, hogy a fóbiás betegek akkor élik át a pánikot, ha találkoznak a fóbia tárgyával – ugyanígy a szorongás meg is szűnik, ha a fóbiát kiváltó októl is eltávolodunk. Ezzel szemben a pánikbetegség kiváltotta pánikroham bárhol, bármilyen élethelyzetben rátörhet a betegre. A pánikbetegség és a fóbiás problémák gyakran összekapcsolódhatnak, gyakori, hogy maga a pánikroham a fóbia tárgya.

Segíthet egy pánikbetegség teszt kitöltése?

Az interneten számos pánikbetegség teszt érhető el azok számára, akik arra gyanakodnak, hogy pánikrohamaik az egészségesnél jóval gyakrabban következnek be. A pánikbetegség diagnosztizálása céljából érdemes több, különböző megközelítésű szakirodalomban is utánanéznünk a betegségnek, illetve objektív módon elemeznünk rosszulléteinket és megpróbálnunk feltárni a pánikroham kiváltó tényezőit. Ha a pánikbetegség tünetei vagy a pánikroham tünetei közt (ezeket a fentiekben részletesen ismertettük) egyszerre legalább 3-5 beazonosítható, nagy valószínűleg egy pánikrohamot éltünk át. Ha az olvasás során saját problémáinkra ismertünk, a pánikrohamok pedig ismétlődnek, kérjünk hivatalos diagnózist egy pszichológustól, pszichiátertől.

Mit tegyünk pánikroham esetén, ha mi éljük át?

Az első pánikroham mindenki számára ijesztő élmény: sokszor csak a roham lezajlása után tudatosul az emberekben, hogy mi is történt velük - azonban, ha a pánikroham közben az elszenvedőben tudatosul, hogy minden rendben van, ez csak egy pánikroham, meg is nyugtathatja önmagát. Ilyenkor, ha lehetőség van rá, érdemes félrevonulni és leülni vagy leguggolni felhúzott térdekkel. Koncentráljunk a helyes légzésre, számoljuk a ki és belégzés hosszát (ez a figyelmet is eltereli), ugyanis, ha a légszomjnak vége, a pánikroham sem tart már sokáig. Ha a környezetünkben valaki látja, hogy éppen egy pánikrohamot élünk át, fogadjuk el a segítségét és hagyjuk, hogy megnyugtasson.

Mi a teendő pánikroham esetén, ha látjuk, hogy valaki pánikrohamot él át?

Az a személy, aki pánikrohamot él át, a pánikroham perceiben nagyon sebezhető, hiszen akár halálfélelmet is érezhet - éppen ezért, ha egyik hozzátartozónkkal, barátunkkal, vagy akár egy idegennel történik meg a pánikroham, járjunk el segítőkészen. Ilyen esetben segítsünk neki leülni, nyugtassuk meg, maradjunk vele, amíg tart a pánikroham, kínáljuk meg egy pohár vízzel, ha kiszáradt. A pánikroham teljesen magától múlik el, nem befolyásolhatjuk, ám megkönnyíthetjük másoknak az elviselését.

Hogyan zajlik a pánikbetegség kezelése?

Habár a pánikroham önmagában nem veszélyes jelenség, visszatérő pánikrohamok, pánikbetegség esetén mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnunk, hiszen könnyen állandósulhatnak egyes tünetek, például a magas vérnyomás, illetve kialakulhat fóbiás tudatállapot, generalizált szorongás és depresszió is. A pánikbetegség ellen az egészségügyben két kezelési alternatívát kínálnak: az egyik a pszichoterápia, a másik pedig a gyógyszeres kezelés, mindemellett a pszichológus, pszichiáter elláthat olyan tanácsokkal is, amelyeket, ha megfogadunk, a hétköznapokban csökkenthetjük az általános szorongást és a stresszt is. Nézzük, melyik módszerrel, hogyan kezelhető a pánikbetegség!

Pánikbetegség terápia

A pánikbetegség kezelése a páciens és a pszichológus/pszichiáter közötti bizalmas klímán, biztonságérzeten alapszik. Pánikbetegség ellen a leggyakrabban kognitív viselkedésterápia (a beteg megtanulja, hogyan kezelje a pánikhelyzetet) vagy csoportterápia (célkeresztben a pánikbetegség közös megértése) alkalmazását javallják. Egyes esetekben a hagyományos pszichoanalízis alkalmazása is felmerül, ami leginkább a pánikbetegség személyes okainak feltárására irányul.

A pszichoterápiák mellett gyakori gyógymód a különböző stressz- és pánikkezelő tanfolyamokon, ön- és időmenedzsmenten alapuló tréningeken, tanfolyamokon való részvétel. A fóbiás betegek kezelése ellenben máshogy történik: náluk a fóbia tárgyához való fokozatos hozzászoktatás, a lépcsőfokról lépcsőfokra történő előremenetel a cél. Az út végén jó esetben a betegnek sikerül feldolgoznia azt, hogy félelme alaptalan.

A pánikbetegség kezelése gyógyszerrel

Ha a pánikbetegség enyhébb lefolyású, azaz a beteg képes kontrollálni állapotát a hétköznapokban (mondhatni jól funkcionál), általában nem alkalmaznak gyógyszeres kezelést a pánikbetegség ellen. Abban az esetben viszont, ha a pánikbetegség súlyos és kihatással van a mindennapokra, a szakorvos benzodiazepán tartalmú készítmények felírásával próbálja elejét venni az újabb rohamok kialakulásának – ezeket csak korlátozott mennyiségben és ideig alkalmazzák, mert könnyen hozzászokik a szervezetünk.

A pánikbetegség kezelése hosszú távon leginkább antidepresszánsokkal történik, amelyek a szerotonin, a noradrenalin és a dopaminszintre hatnak. Ezeknek a gyógyszereknek jelentkezhetnek bizonyos mellékhatásaik – ezesetben más gyógyszer szedésére kell a betegnek átállnia. A gyógyszeres kezelést nem szabad egyszerű megszakítással abbahagyni, ehelyett az adagok folyamatos csökkentésével, végül a gyógyszer elhagyásával kell a betegnek leállnia a kúráról. Szélsőségesen súlyos pánikbetegség esetén a beteg kaphat klinikai kezelést is infúzióval, ritkább esetben neuroleptikumokkal.

Mind a pszichoterápiás, mind a gyógyszeres kezelés hatékony gyógymód a pánikbetegség megszüntetésére. A probléma feldolgozása általában néhány hetet vesz igénybe, ellenben a hosszantartó pánikbetegség, ha beépült a beteg személyiségébe és maradandó testi, lelki és szociális szövődményeket okozott, hosszan tartó és figyelemigényes kezelés szükségeltetik.

Alternatív gyógyászat: pánikbetegség ellen gyógynövényekkel

Néha maga a szakember tanácsolja, általában viszont öngyógyítás céljából választják a betegek a természetes „gyógyszereket”, hiszen a különféle antidepresszánsok sem jelentenek feltétlenül tökéletes megoldást a pánikbetegség ellen. A pánikroham ellen gyakran vitaminokkal és ásványianyagokkal védekezhetünk (B-vitamin, folsav, magnézium), emellett nyugtató hatású teákat is érdemes fogyasztani (Györgytea, citromfű, macskagyökér, orbáncfű vagy komló). Fontos kiemelnünk, hogy szakorvosi vélemény nélkül nem szabad a pánikroham kezelése céljából kevernünk az orvos által felírt készítményeket különféle nyugtató teakeverékekkel!

Csodákra lépes az egészséges életmód és a sport

Lehet, hogy sokszor hallottuk már, de a legjobb természetes gyógymód a szorongásos és lelki eredetű problémákra nem más, mint az egészséges, stresszben szegény életmód. Szervezzük tudatosan napirendünket: kerüljük az olyan munkahelyet, ami túl stresszes nekünk, feküdjünk le aludni időben, táplálkozzunk egészségesen (sok rost, kevés szénhidrát), illetve minden héten szorítsunk időt legalább 2-3 óra sportra, amellyel szív- és érrendszerünknek is jót teszünk. A tudatos életmódváltáshoz érdemes lehet szintén szakszerű segítséget kérnünk, felgyorsíthatjuk a folyamatot például egy coach támogatásával.

Összegzés: hogyan vegyük fel a küzdelmet a pánikbetegség ellen?

A pánikroham önmagában nem betegség, és nem is káros (fizikai értelemben véve) az egészségünkre, amíg nem válik rendszeres problémává. Ha hajlamosak vagyunk a pánikbetegségre, álljunk rá mindig készen, de ne stresszeljünk rá, ne alakuljon át az alkalmi pánikroham állandó, fóbiás megbetegedéssé. Javasoljuk, hogy lehetőségeinkhez mérten éljünk egészségesen, gyakoroljuk be a pánikroham ellen hatásos légzőgyakorlatokat és kúráljuk magunkat egyszerű gyógynövényekkel is.

Pánikroham közben próbáljuk tudatosítani önmagunkban, hogy minden rendben, nem fenyeget minket valódi veszély és próbáljunk megnyugodni, amíg el nem múlik. Ha úgy gondoljuk, hogy túl gyakran ér minket pánikroham és lehet, hogy inkább már pánikbetegségről van szó, akkor pedig kérjük ki egy, a témában jártas szakember véleményét!