Koós Anna • 2021. február 10. 05:44
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) országszerte jelenleg 10 városban gyűjt vérplazmát a koronavíruson átesett lakosoktól a súlyos betegek gyógyítása érdekében. A napi 40-60 jelentkezőből tapasztalataik szerint 10-15 minősül alkalmasnak plazmaadásra, pedig a betegek gyógyításához kulcsfontosságú, hogy megfelelő donorokat találjanak. Kik és mikortól adhatnak vérplazmát? Többször is lehet valaki plazmadonor? Aki megkapta a védőoltást és van már ellenanyag a szervezetében, az is segíthet? A Pénzcentrum kérdéseire az OVSz munkájáról, és a vérplazma donációról Bayerné dr. Matusovits Andrea az OVSz főigazgatója és dr. Nagy Sándor az OVSz szakmai főigazgató-helyettese válaszoltak.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) a koronavírus járvány időszaka alatt is folytatta a vérvételek lebonyolítását, lehetőséget biztosított vérplazma adományozásra a koronavírusos betegek gyógyulásához és napi több ezres tesztkapacitással járul hozzá a koronavírus tesztek végzéséhez.
Pénzcentrum: Hogyan tudják koordinálni egyszerre ezt a sok feladatot?
Bayerné dr. Matusovits Andrea: Minden szakterületnek megvan a szakmailag kiválóan képzett és megfelelő vezetői gyakorlattal rendelkező felelőse. A felső vezetés napi szinten egyeztet a legfontosabb problémákról, hogy a megfelelő döntéseket a lehető legrövidebb időn belül meghozhassa és azokat végre is hajthassuk, az OVSz munkatársai pedig nagytudású és fegyelmezett csapatként dolgoznak. Országosan egységes szervezetként működünk, ez garantálja készítményeink minőségét és biztonságát.
A teszteket a Jahn Ferenc Kórház területén, kifejezetten a koronavírus diagnosztikára bővített, az ország legnagyobb kapacitású laborjában dolgozzák fel. Ezt a bővített kapacitást a járvány lecsengése után is ki tudják majd használni?
- mondta elaz OVSz főigazgatója.
Az OVSz fejlesztésének köszönhetően jelentősen megnövekszik a koronavírus-fertőzöttek gyógyításához szükséges plazmagyűjtési pontok száma és kapacitása Magyarországon. Sokan jelentkeznek vérplazmaadásra?
Nagy Sándor: Naponta 40-60 jelentkezőt regisztrálunk, közülük 10-15 ember minősül alkalmasnak plazmaadásra. Az alkalmasságot mindig a vér ellenanyag-szintje határozza meg, amelyet előzetes vérminta-vétellel ellenőrzünk.
A következő hetekben minden megyeszékhelyen lévő vérellátóban telepítésre kerülnek olyan speciális berendezések, amelyek alkalmasak a koronavíruson átesettek vérplazmájának gyűjtésére. A nagyobb országos lefedettség miatt több donorra számítanak?
MA: Igen. Jelenleg 10 városban tudunk plazmát gyűjteni, így naponta akár 20-25 konvaleszcens plazmaferezis (ez a speciális célú plazmagyűjtés hivatalos neve) is történik. Ez a szám reményeink szerint akár meg is duplázódhat.
Ki alkalmas vérplazmaadásra?
NS: A legfontosabb feltétel, hogy a jelentkező bizonyítottan átesett a koronavírus-fertőzésen. A jelentkezés folyamatáról és egyéb feltételekről részletes leírást találhatnak a potenciális jelentkezők a honlapunkon.
A fertőzést követően mennyi idő kell eltelnie, hogy valaki vérplazmát adhasson?
NS: Legalább 3 hétnek kell eltelnie a gyógyulást követően.
Mennyi ideig lehet valaki vérplazmadonor, vagyis mennyi idő átlagosan, amíg a vérminták tartalmaznak ellenanyagot?
NS: Mindaddig, amíg a vírus-ellenes antitest-szintje az előírt értékhatárt eléri. Ha alatta van, az még messze nem jelenti az ő védettségének elvesztését, de a plazma már nem tartalmazna kellő mennyiségű antitestet a vírus elleni harchoz.
Többször is adhat vérplazmát, aki már túl van a betegségen? Mennyi időnek kell eltelnie két gyűjtés között?
NS: Plazmát heti gyakorisággal gyűjthetünk az alkalmasnak minősült jelentkezőtől.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Adhat-e vérplazmát, aki megkapta a védőoltást koronavírus ellen? Az ellenanyag, amelyet az ő szervezetük termel, szintén alkalmas a betegek gyógyítására?
NS: A jelenlegi szabályozás és nemzetközi gyakorlat szerint kizárólag a fertőzésen átesett, gyógyult személyektől gyűjthető plazma.
MA: Az oltás eredményeként termelődő antitestek hatásosságára vonatkozó kutatások még zajlanak, publikált eredmények egyelőre nincsenek.
Továbbra is nagy szükség van véradókra is. Jelentősen csökkent a véradók száma a járvány hatására?
- mutatott rá Bayerné dr. Matusovits Andrea.
Fertőzésveszélyes lehet vért adni a járvány alatt?
NS: Egyáltalán nem. Az OVSz a legszigorúbb biztonsági intézkedések betartása mellett szervezi a véradásokat. Intézkedésinknek köszönhetően a vérgyűjtési helyszínek biztonságosabb bármelyik közösségi térnél, amit az emberek a járvány ideje alatt látogathatnak.
Most, hogy csak a sürgős műtéteket végzik el a kórházak, csökkent az országos vérszükséglet?
MA: Igen, csökkent. A járvány előtti időszakban és a két hullám között napi 1400-1500 egység vörösvérsejt koncentrátumot (legnagyobb mennyiségben használt vérkészítmény típus) használtak fel a kórházak. Az első hullám csúcsán ez napi 800-900 egységre csökkent, jelenleg napi 1100-1300 egységet kell biztosítanunk.
Egyes gyógyszerek előállításához szintén vérre van szükség: találunk is köztük olyan készítményeket, amelyek a járvány kezdete óta hiánycikknek minősülnek. Összefüggésben állhat-e ez azzal, hogy kevesebben mennek vért adni?
MA: Nem, ez nincs összefüggésben a véradással. A hiányt a gyógyszeralapanyagként szolgáló ipari plazma gyűjtésében a járvány miatt tapasztalt drasztikus visszaesés okozta, elsősorban az USA-ban, ami a világ legnagyobb plazmagyűjtője és exportőre.