Az, hogy a koronavírus-járvány mekkora pusztításokat végzett a mostanra lassan egy évesre duzzadó ámokfutása során, azt pontosan tudjuk. Komplett gazdasági ágazatok vannak ugyanis, amiknél még most is teljesen levan húzva a roló. Ezek azok a szereplők, akik gyakorlatilag hónapok óta árgus szemmel figyelik, miként halad a Covid-vakcinázás, várják, hogy meglegyen a hőn áhított kritikus tömeg, és felszabaduljon a világ.

Az egyik ilyen mélyen érintett ágazata a válságnak a kulturális színtér, és bár a zenészek, koncertszervezők, bulihelyek, színházak, mozik azért néha napján hallatnak magukról, a múzeumi világ mintha közülük is még inkább a perifériára szorulna. Pedig többek között ők is ugyanazok közé a szereplők közé tartoznak, akiket anno még 2020. márciusában elsőként zártak be, majd a májusi, júniusi első felszabaduláskor utolsóként nyitottak ki.

Pedig 1-1 nagyszabású kiállítás szervezése akár évekig is eltarthat, ilyen időkben pedig még egy héttel előre is nehéz tervezni. Azt persze nem lehet tudni, mikor állhat helyre a rend, a Covid19 előtti békeidő, ám addig is, a legnagyobb budapesti múzeumokkal annak jártunk utána, mire számíthat a múzeumba járó közönség 2021-ben, milyen terveik vannak a kiállítóknak, illetve hogy mik voltak a legmeghatározóbb tapasztalatok, amiket le tudtak vonni a múzeumi világra nézve a koronavírus-világjárványból.

Beszakadt a látógatószám

- közölte lapunkkal a múzeumok sajtóosztálya. Mint azt megtudtuk, az elmúlt, azaz 2020-as évre tervezett időszaki kiállítások nagy része nem nyílhatott meg, a Galériába tervezett, a preraffaelita mozgalom legjelesebb alkotóit bemutató Vágyott szépség című kiállítást, a Szépművészeti Múzeumba tervezett II. Amenhotep fáraó sírjának felfedezését bemutató tárlatunkat és a Cézanne-től Malevicsig című nagyszabású kiállításunkat is el kellett halasztani a járványveszély miatt.

Parányi öröm volt az ürümben, hogy a Nemzeti Galériában október közepén, a három hónapos enyhítés idején bemutatott Sean Scully: Átutazó című retrospektív tárlatot ugyan meg tudták nyitni, de a novemberi szigorításokat követő intézménybezárások miatt csak rövid ideig fogadhatott látogatókat. Ez a tárlat az eredeti tervek szerint egyébként idén májusig látható, így van esély arra, hogy a remélt tavaszi újranyitás után még a közönség találkozhat a kortárs absztrakt művész alkotásaival.

A két múzeum azt is közölte a Pénzcentrummal, hogy folyamatosan tárgyalnak a kölcsönadó intézményekkel, hogy a múlt évben elhalasztott időszaki kiállításokat idén, az újranyitás után bemutathassuk, terveink szerint ez év nyarán illetve őszén. Ezek mellett év végén egy átfogó Szinyei életműkiállítást is láthat majd a nagyközönség a Nemzeti Galériában.

Csak hogy értsük, milyen időtávokban kell gondolkodni 1-1 nagyszabású kiállítás tető alá hozásakor: egy olyan tárlat, ahol nagyszámú külföldi múzeumokból kölcsönzött műtárgyat állítanak ki, a szevezés

Ennyit dolgoztak például a Szépművészeti Múzeum kollégái a múzeum legutóbbi, nagyszabású kiállításán, a 2019 októberében nyílt és 2020 februárjában zárt Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című tárlat megszervezésén is, amely csaknem 160 000 látogatót fogadott.

A viszontagságos év összességében azt jelentette a Szépművészetinek, hogy a múzeum látogatószáma a tavalyi évben radikálisan visszaesett, az előzős évek átlag félmilliós látogatószáma mintegy  tizedére csökkent, amelynek következtében az intézmény bevétele 30-40 százalékkal lett kevesebb. Mindezek ellenére a múzeum működése nem került veszélybe, ugyanis mint azt lapunk megtudta, a fenntartó minisztérium támogatása elengedő volt ehhez, illetve ahhoz is, hogy dolgozóktól sem kellett megválni.

A csúcsról zúgtak a mélybe

- közölte a Pénzcentrum kérdése a Ludwig Múzeum, ahol bár az ott dolgozók mentálisan továbbra is immunisak a járvánnyal szemben, a tereiket nem nyithatják meg a közönség előtt. Ez pedig óriási gond.

- értékelte a helyzetet a múzeum, akik magukra nézve elmondták, olyan kiállítások állnak jelenleg is, amit vagy egy hónapon keresztül korlátolt létszámban látogathattak az érdeklődők, ilyen például Barabási Lab Rejtett mintázatok- Hálózati gondolkodás nyelve című tárlata. Illetve december 6-án nyílt volna meg  a Konok Tamás életművének keresztmetszetét bemutató kiállítás, de ez még várat magára.

- tudtuk meg a Ludwig Múzeumtól. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg is készül új kiállításokkal a múzeum, a Lassú élet Radikális hétköznapok tavaly csak az online térben illetve Koblenzben 1 napig volt látható, ennek fizikai megvalósítását nyárra tűzték ki.

Szintén nyáron lesz a magyar film 120 éves történetét bemutató kiállítás, ez azért is örömteli, mert a filmek beköltöznek az egyébként statikus, tárgyakat bemutató kiállítótérbe. Készülünk a vadászati világkiállítás idejére tervezett kortárs művészeti kiállításra, ahol egy közel 4000 éves máig tartó kultúrtörténeti ívet láthatunk majd, a kortárs művészek szűrőjén keresztül.

A Ludwig Múzeum is beszámolt továbbá arról, hogy náluk egy-egy nagyobb szabású kiállítás előkészítése nagyjából egy év, de ennél hosszabb is lehet, különösen nemzetközi kiállítások esetében, ahol a kölcsönzési igényeket minimum egy-másfél évvel korábban jelezni kell a múzeumoknak, gyűjtőknek. A kiállítások anyagi feltételeinek megteremtése (pályázatok, szponzorok felkutatása, más kiállítások által generált bevétel) is időigényes, és alapfeltétele annak, hogy egy kiállítást be lehessen emelni a tervezett programba.

- foglalták össze egyik legmegrendítőbb tapasztalatukat a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a múzeum szakemberei.

A 2021-es célok nem változnak

- közölte az idei évre vonatkozó terveit a Műcsarnok. Ami az eddigi két múzeumhoz képest némileg kakukktojásnak számít, hiszen a Műcsarnok a szó szoros értelmében nem múzeum. Nincs gyűjteménye, így állandó kiállítása sem.

Ez azt jelenti, hogy az intézmény minden esetben időszaki kiállításokat szervez, melyek később, néhány esetben részben vagy egészben más, vidéki helyszíneken is bemutatásra kerülnek. Az itteni stáb nagy része tehát home office-ban is tudja végezni munkáját, sőt a szakkönyvtáruk is tudják használni kutatási célokra.

A múzeum beszámolt arról is, hogy tavaly 20 kiállításuk nyílt. Volt, amelyiknek a megnyitója volt virtuális, volt, amit menet közben kellett bezárni. De mindegyik látogatható volt személyesen is, illetve a mai napig elérhető a legtöbb virtuális sétán is. Egyetlen 2020-as kiállításukat ütemezték át 2021. őszére, mert magát a keretrendezvényt - az Eukarisztikus Világkonferenciát - is átütemezték.

- tudta meg lapunk a Műcsarnoktól. Az itteni szervezők elmondták azt is, hogy náluk a szalon kiállítások - melyek 25-30 ezer nézőt vonzanak - előkészítése a legnagyobb munka, itt több száz művésszel dolgoznak együtt egy időben. 2021-ben a nyolcadik nemzetközi szalon kerül megrendezésre, ezeknek a kiállításoknak az előkészülete egy évbe is telhet.

- mondták el lapunkkal.

Az egyetlen kiút az internet

A válság, mint látszik rendkívül nagymértékben sújtotta a múzeumvilágot, ám a kezelésben volt egy meghatározó közös, múzeumokon átívelő pont. Méghozzá a tárlatok online térbe helyezése. Ami ha így folytatódik, nemsokára már állandósult kísérő "programként" hivatkozhatunk majd erre.

A Szépművészeti Múzeumnak és a Magyar Nemzeti Galériának például eddig több mint kétszázezer virtuális látogatója volt már a Magyar tájak című digitális tárlatnak, de az intézmények honlapjain megtekinthetők a Változatok a realizmusra - Munkácsytól Mednyánszkyig című megújult kiállítás és a magyar barokk művészetet bemutató virtuális tárlat is.

Ezek mellett pedig számos, az oktatásban is használható tartalmat lehet találni az intézmények oldalain, így angol nyelvleckét, játékokat, kvízeket, múzeumpedagógiai feladatokat is kínálnak a múzeumok. A Szépművészeti Múzeum és az MNG Facebook oldala pedig naponta kínál új tartalmakat, hogy látogatók otthonukban is élvezhessék a múzeumi élményt. A Szépművészeti Múzeum különleges színházi programja, a Textúra is az online térbe költözött.

Hasonló online térnyerésről számolt be a Ludwig Múzeum is, mint mondják, a pandémia számos új  helyzetet teremtett, és több hullámban igyekeztek a járvány okozta  kihívásoknak eleget tenni, azaz kiléptek a virtuális térbe. Ez pedig a múzeum szakemberei szerint érdekes és különleges kihívás, mert egyrészt hatalmas a verseny  a nézők megnyeréséért , másrészt nem könnyű olyan online tartalmakat  előállítani, hogy az a múzeumot  fotelből élvezhetővé tegyék.

- vallja a Ludwig Múzeum. Akárcsak a Műcsarnok is, hiszen ők is úgy készülnek, hogy részben már eleve virtuális eseményeket terveznek a kiállításaikhoz, mert a bezárástól függetlenül is azt tapasztalják, hogy nagy az érdeklődés az online szakmai és közönségprogramok iránt.

- értékelte az online lehetőségeket Műcsarnok, ahol a szakemberek beszámoltak arról is, hogy eddigi gyakorlatukhoz képest új, kibővített sétákat is kínálnak, melyekkel nem csak a tárlat hangulatát kívánjuk bemutatni, hanem 100 százalékban bejárhatóvá is teszik azt. Ez azt jelenti, hogy minden kiállított mű külön-külön előhívható, a bejárást hang- vagy videóanyaggal is kísérik.

- közölték a Pénzcentrummal. Az internetes tárlatok ilyen mértékű térhódítása - bár eddig is voltak ilyenek - arra enged tehát következtetni, hogy a koronavírus-járvány következtében már-már strukturális múzeumlátogatás-változás fog végbemenni a szektoron. Ami örökre megváltoztathatja az emberek múzeumokhoz fűződő viszonyát.

(Címlapkép - MTI/Mónus Márton)