Pénzcentrum • 2021. január 8. 11:29
Csütörtökön elkezdődött a magyarországi oltási terv második köre. A szociális ellátásban részesülők, illetve a területen dolgozók beoltásának elindítása erősen arra utal, hogy az első körösök, vagyis az egészségügyben dolgozók közül meglehetősen sok embert nem oltanak be - legalábbis egyelőre, mivel 120-140 ezer egészségügyi dolgozó oltására nem lehetett elég 78,8 ezer vakcina.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint októberben a szektorban 123 ezren dolgoztak, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 140 ezer egészségügyi dolgozót tart számon, viszont a legutóbbi hivatalos tájékoztatás szerint az országban egyelőre csak 78 875 ember beoltására elegendő vakcina van. Ám ennek ellenére is elindult a második kör. Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy ha nincs változás az eredeti oltási sorrendben (és nem tudunk róla, hogy ilyen lenne), akkor az egészségügyben tízezrek maradtak ki az első körből -írja a G7.
Valószínű, hogy a vártnál jóval kevesebben vették fel a vakcinát, mielőtt az oltási tervben a második körbe ugrottunk volna, aminek több oka is lehet - írja a lap, melynek információi szerint Covid- és más osztályokon dolgozó nővérek közül például kevesen kérték az oltást. Az elutasítás okai elég széles skálán mozognak: akadt, aki tervezett gyermekvállalás miatt nem akart oltatni, de olyanok is vannak, akik egyszerűen nem bíznak a vakcinában. Elég vegyes a kép, mert más források szerint az egészségügyi dolgozók között egyre több az oltáspárti, és náluk a többség kéri a vakcinát.
Az oltásról való önkéntes lemondás mellett a másik gát az lehet, hogy a korábbi koronavírus-fertőzés miatt hiába is jelentkeznek oltásra a dolgozók, a betegségük után egy bizonyos ideig nem kerülhetnek sorra. Ahogy erről csütörtökön írtunk, a jelenlegi protokoll szerint őket egy darabig szinte biztosan nem lehet beoltani. Az azonban még az egészségügyi dolgozók számára sem egyértelmű, hogy pontosan meddig. Az igényt felmérő dokumentumban 90 nap szerepelt, és az oltópontokon is ezt a tájékoztatást adták, de az NNK hivatalos oltási tervében fél évet említenek.
Az egészségügyi dolgozók elvileg emailen vagy telefonon érik el az adott oltópontot, majd jelzik, hogy igényt tartanának az oltásra, és kapnak egy adatlapot, amit kitöltenek, majd időpontot egyeztetnek velük. Több olyan forrásunk is volt, aki azt mondta, hogy mindez elég flottul zajlik, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) beszámolója szerint azonban vannak fennakadások. Néhány nagyobb intézményben külön megszervezik az ott dolgozók oltását. Mindenesetre az már biztos, hogy az oltási stratégia első körét nagyjából két hét alatt lezavarták, abban az értelemben, hogy elkezdődött a második kör, miközben természetesen az oltásra várakozó első körösök is sorra kerülhetnek.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a második csoport, a szociális szférában dolgozók beoltása sem kellene, hogy tovább tartson. Bár azt sem lehet pontosan értelmezni, hogy az NNK oltási terve mit ért szociális ellátás alatt. Az ebben részesülők, illetve a területen dolgozók száma ugyanis összességében jóval több, mint az egészségügyi dolgozóké, nagyjából 450-470 ezer fő lehet. Ebben azonban benne van a jelzőrendszeres vagy anélküli házi segítségnyújtásban részesülő közel 150 ezer idős, illetve a nem bentlakásos intézményben dolgozó közel százezer szociális alkalmazott is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A koronavírus különösen tavasszal az idős-, illetve egyéb bentlakásos otthonokban okozta a legnagyobb gondot, így vélhetően elsősorban az ilyen intézményekben gondozottakat és az őket ápolókat igyekeznek védeni a korai oltással - vagyis ők alkotják a második kör döntő részét. Ha ez így van, akkor nagyjából 130-140 ezer embert (90 ezer ápoltat és 45 ezer alkalmazottat) érinthet. Nagyságrendileg tehát ez ugyanakkora, mint az első, egészségügyi kör. Az pedig már most is látszik, hogy
Az operatív törzs beszámolója szerint a négy legnagyobb idősotthonban a dolgozók nagyjából kétharmada, a gondozottaknak pedig csak kevesebb, mint a fele igényelte eddig a vakcinát. Magyarország eddig kevesebb mint két hét alatt durván 150 ezer vakcinához jutott hozzá, és mivel a népességarányos elosztási elv megmarad, a gyártókapacitás pedig várhatóan nő, miközben megkezdődhet a Moderna vakcinák, majd hamarosan az AstraZeneca oltások forgalmazása is, egyelőre nem látszik komoly akadálya annak, hogy a tempó megmaradjon.
Mindez pedig azt jelenti, hogy ha tényleg a korábban vázolt tervek szerint haladnak, és az oltóanyag-szállítmányok is az eddigi ütemben érkeznek az országba, akkor január végén akár a harmadik csoport, a 60 évnél idősebbek oltása is megkezdődhet. Ez már lényegesen több embert érint, mint az első kettő, a legutóbbi statisztikák szerint ugyanis a magyar lakosság nagyjából negyede, 2,5 millió ember van 60 éves kor felett.