8 tudós érvei arról, miért nem kell félned a koronavírus-vakcina beadatásától

Keddtől elindul a regisztráció a koronavírus-vakcinára: Orbán Viktor mai bejelentése szerint a kormányzati honlapon keresztül mindenki jelentkezhet majd, aki be akarja oltatni magát a vírus ellen. Első körben a védekezésben dolgozók, illetve a veszélyeztetettek (idősek, krónikus betegek) kapnak majd a Magyarországon elérhető oltóanyagból - amelyről nem tudni, melyik lesz -, utánuk következhetnek majd a többiek.

Bár jó hír, hogy lassan elérhető távolságban lesznek az oltóanyagok, továbbra is kérdéses, hogy a lakosság hány százaléka adatná be magának az új vakcinákat - a szakértők szerint a lakosság kb. 60 százalékát kellene beoltani ahhoz, hogy a nyájimmunitás kialakuljon. Már több kutatás is bizonyította, hogy Magyarországon sokan idegenkednek a koronavírus elleni oltóanyag beadatásától. Az Ipsos augusztusi felmérése szerint hazánk az egyik legszkeptikusabb országok közé tartozott: a résztvevők 56 százaléka jelezte mindössze, hogy beadatná az oltást, ha az rendelkezésre állna. Ezt erősítette meg az Euronews által pár hete készített kutatás is, ahol 47 százalék volt az oltást elutasítók aránya. A Pénzcentrum olvasóinak közel 45 százaléka szintén nem bízik a vakcinában.

Publicus Intézet által készített friss felmérés szerint pedig a hamarosan elérhetővé váló vakcinák elfogadottsága mindössze 20-36 százalék a magyarok körében. A lakosság legkevésbé az orosz és a kínai védőoltásokban bízik (20-21 százalék) és inkább oltatná be magát az amerikai vagy európai fejlesztésű vakcinával (31-36 százalék). A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint azonban 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, és vissza lehessen szorítani a járványt, megállítani az egyre mélyülő gazdasági válságot.

Mit mondanak a szakértők?

Akárcsak hazánkban, külföldön is megosztott a közvélemény a koronavírus elleni védőoltás beadatása kapcsán. Rupali Limaye, a Johns Hopkins intézet szociális és viselkedés-egészségügyi szakértője szerint a lakosság egy része attól tart, hogy a gyógyszergyártók és a szabályozó hatóságok gyorsítják az oltás engedélyezési folyamatát. Egyes egészségügyi dolgozók sem szívesen állnak a sor elejére, ha a vakcina beadatásáról van szó - írja az NBC News.

- mondta Limaye. Dr. Charlotte Summers a Cambridge Egyetem intenzív terápiás szakoktatója szerint a vakcina kifejlesztése után a legnagyobb kihívást az fogja jelenteni, hogy a lakosság is elfogadja és megbízzon a védőoltásban - írja a The Guardian. A szakértő ugyancsak úgy gondolja, hogy a legtöbben attól tartanak, hogy a gyors előállításhoz egyszerűsíteni, rövidíteni kellett a folyamatokat. Valójában ez nincs így.

A szakértő magyarázata szerint a múltban ugyanis a hosszabb idő nem a klinikai vizsgálatokra ment el, hanem arra, hogy összegyűjtsék a pénzt, a szerződések hosszas tárgyalása, a hatósági engedélyezés kérelmezése is időigényes folyamatok. Ezekre most nem volt szükség. Summers azt is elmondta, hogy nem volt még ehhez hasonló helyzet, hogy egy pandémia közepén indítsanak vakcinafejlesztést - és kísérleteket, amikor ennyien jelentkeznek önként a kísérletekre.

Bebizonyosodott, hogy csaknem korlátlan mennyiségű támogatás segítségével, ha a világ tudósainak jó része erre fókuszál, a szabályozó testületek támogatásával és a szükséges infrastruktúra biztosításával rövid időn belül rednkívüli eredményeket lehet elérni - véli a szakértő.

- magyarázza Dr. Charlotte Summers. Dr. Paul Offit, a Philadelphia-i Gyermekkórház vakcinológusa pedig azt a véleményét fejtette ki legutóbbi webinárjában, hogy a bizalmatlansági probléma az engedélyezéssel meg fog oldódni, és egy másik jelenség veszi majd át a helyét: "a limitált kiadás vonzereje". A kétségek el fognak oszlani, amint a védőoltásokat engedélyezik és széles körben elkezdik alkalmazni, véli a szakértő, aki tagja az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezési testületének is.

Jakab Ferenc: a kész vakcinától nem kell félni

- jelentette ki korábban Jakab Ferenc. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának víruslaborjának vezetője hozzátette, a vakcinafejlesztések kellőképpen körültekintően zajlanak, ezért nem félne beadatni az orosz és a kínai oltóanyagot sem, mert mindegyik jól ismert és bevált technológiákkal készül. Szerinte bízhatunk abban, hogy a jövő év elején elérhető és hatékony vakcina áll rendelkezésünkre itthon is.

- tette hozzá a professzor.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa nemrégiben jó hírnek nevezte, hogy az oltóanyagok hatásfoka várhatóan meghaladja a 90 százalékot, így a lakosság 50-60 százalékának beoltásával elkerülhető egy nagyobb járvány. A vakcina ingyenes és önkéntes lesz, de mindenkinek azt javasolja, hogy oltassa be magát a koronavírus szövődményeinek elkerülése érdekében. Kiemelte, az újonnan kifejlesztett oltásoknál nem észlelnek hosszú távú mellékhatásokat, így a világ bármely pontjáról érkező oltóanyag biztonságos lesz. Magyarország az Európai Unió tagjaként 4-5 féle oltóanyagból kötött le készleteket, amelyek közül már decemberben érkezhet kisebb adag, jövőre pedig óriási mennyiségek.

Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos arról beszélt egy interjúban, aggasztó, hogy egyre többen kapják el újra a vírust pár hónap után, nem tudni pontosan, meddig állhat fent a védettség a fertőzés után. A vakcina kapcsán Falus azt mondta, hosszan kell készülnünk arra, hogy a védekezést fent kell tartani, mert nem lesz hirtelen elegendő vakcina. Kijelentette, már annak is örülne, hogy ha olyan vakcina lenne, ami 40 százalékos védettséget ad, de azt biztosan.

- tette hozzá.

Merkely Béla az InfoRádióban közölte, létezik elérhető közelségben vakcina, miután hat olyan oltóanyag is készülőfélben van, amely a kipróbálási szakasz utolsó fázisában tart, meglehetősen nagy számú alany bevonásával. A hatékonyság mellett természetesen annak biztonságát is figyelve - tette hozzá. A Semmelweis Egyetem rektora emlékeztetett: a vakcina nem teljesen új terápia, hiszen alapvetően egy ismert technológiára épül, csak egy másik örökítőanyagot használnak az új típusú koronavírus esetében a szakemberek.

Kivételt jelent ez alól egy, az Egyesült Államokban fejlesztett oltóanyag, amely "kvázi nem fertőz, hanem antitestet termel." Ennek során úgynevezett örökítőanyagot, RNS-típusú, kódolt információt juttatnak a szervezetbe, amely hatására, megadott minta alapján antitestet termel a szervezet - magyarázta hozzátéve, hogy ilyen módszerrel még nem készítettek soha vakcinát.

Aki kötelezővé tenné

Boldogkői Zsolt szerint további nehézség az, hogy Közép-Európában is az önkéntességről beszélnek az immunizáció kapcsán, miközben az oltásszkeptikusság és oltásellenesség a nagyon hatékony vakcináknál is nagy fokú. Ebben a környezetben kellene a populácó több mint felét beoltani a leghatékonyabb vakcinából is annak érdekében, hogy nyájimmunitás alakulhasson ki a betegségen átesettek és a beoltottak jóvoltából.

- fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője. A szakember rámutatott, hogy annak idején 50-60 százalékos hatékonyságú koronavírus elleni oltással is elégedett lett volna a szakma, ehhez képest a 90 százalék körüli adatok nagyon jónak számítanak.

Nem hisz abban, hogy a nem élő vakcinás koronavírus elleni oltások évek múltán bármiféle mellékhatást idézzenek elő, a hetek-hónapok alatt jelentkező hatásokat pedig a klinikai fázisokban letesztelik.

- húzta alá. A vírus a modern orvoslás beavatkozása nélkül, természetes úton Boldogkői Zsolt szerint hosszú évtizedek vagy évszázadok alatt gyengülne csak le - mert a koronavírusnak nem érdeke, hogy elpusztítsa gazdaszervezetét, az embert, csak hatékonyan akar terjedni -, ez viszont nagy áldozat lenne, amit nem lehet megengedni.