Súlyos, ami az ételszállítási dömping mögött van: a 80%-os leépítés a jéghegy csúcsa

Amikor a korlátozásokról még órákkal a Közlönyben való megjelenés előtt a kormányfő Facebook-videóban beszámolt, még a többség az elmondás alapján azt hitte, a házhozszállítás marad az éttermek egyetlen eszköze, hogy nyitva maradhassanak. Végül kiderült, valójában be is lehete menni, ha az ember elvitelre vesz valamit.

A második hullám alatt már kevesen kezdenek újonnan kiszállításba, viszont Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke szerint jellemző, hogy akik a nyáron felhagytak vele, azok most újrakezdik ezt. Ezek jelentős része nincs benne a két legnagyobb alkalmazás statisztikáiban, mivel a többségük csak saját futárokkal dolgozik. "Aki nem ezzel foglalkozik, annak csak annak éri meg, aki saját személyzettel tudja a kiszállítást megoldani, mert különben nem marad rajta pénz" - fogalmazott.

Rengetegen fogtak bele

Az elmúlt háromnegyed évben összesen több, mint 1500 új étterem és üzlet jelezte a való csatlakozási szándékát, köztük az éttermek mellett kávézók, élelmiszer üzletek és cukrászdák is - válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Blaumann Debóra, a NetPincér marketingigazgatója. Hozzátette: a tavaszhoz hasonlóan a mostani bejelentések is azonnal lecsapódtak a rendszerükben. “Percről percre láttuk, ahogyan a fogyasztók lereagálják a szigorításokat. Jelenleg is erősen megnőtt az új éttermi jelentkezések száma, és további ugrás várható" - tette hozzá.

“Egy kényelmi szolgáltatásból váltottunk segítő szerepre egyik napról a másikra. Segítenünk kellett az éttermeket, akik azonnal a kieső forgalom pótlására a házhozszállítás felé fordultak" - idézi fel Juhász Alexandra, a Wolt Magyarország marketingigazgatója, hogyan borította fel a működést a tavaszi első hullám. Mint mondja: a szokásoshoz képest körülbelül tízszer annyi megkeresés érkezett be hozzájuk és felvettek a rendszerbe körülbelül 1000 új éttermi partnert a tavasz során.

A koronavírus tavaszi megjelenésével 150%-kal növekedett az újonnan jelentkező éttermek száma, nagyjából egyharmaduk volt budapesti, kétharmada vidéki - összegzett lapunknak Kovács-Tóth Noémi, a Falatozz.hu marketingese. A NetPincéren az újonnan jelentkezők 69%-a Budapestről agglomerációjából jelentkezett, míg 31%-ban csatlakoztak be vidéki vállalkozások. A legnagyobbat a Wolt is a fővárosban nőtt: itt is elsőként a belvárosban, leginkább azok az éttermek regisztráltak, akik a turisták kiszolgálására voltak specializálódva.

Az elviteles kávé maradt

Flesch Tamás elmondása szerint annak ellenére, hogy a nagyobb városok jelentős részében majdnem mindenhol maszkot kell viselni, mégis az elviteles meleg ételek mellett sokan visznek el kávét, szendvicset, péksüteményt is. Sietett azonban hozzátenni, hogy ebből senki nem fog meggazdagodni, maximum kárenyhítésre lehet jó. Ahogyan elmondása szerint a házhozszállítás is.

- Az elvitel nagyon fontos, főleg délben - felelte a Pénzcentrum azon kérdésére, mekkora a jelntőssége annak, hogy nem csak a kiszállítást engedélyezték. “Sokan úgy tudják megoldani az étkezést, mert sokszor hozatni sem egyszerű. A futárok sem bírják már, sokszor későn ér oda. Így ha van a környéken olyan hely, ahova le lehet menni és el lehet hozni valamit, akkor ott nagyon sokan állnak sorban" - fogalmaz. Mint mondja, estefelé már kevésbé érdekes, hétvégéken viszont sokan a vasárnapi ebédet is így oldják meg.

- foglalta össze mindezekkel együtt is a helyzetet az MSZÉSZ vezetője. Kérdésünkre, hogy a szokásos forgalom mekkora része menthető a kiszállítással és az elvitellel összesen, azt felelte: nehéz megmondani, mert nagyon helyfüggő, de a legtöbb helyen csupán a veszteségek csökkentése a cél.

Legalább a dolgozókat megtartanák

Hozzátette: fontos cél emellett, hogy a dolgozók egy részét meg tudják tartani azáltal is, hogy részt vesznek a fuvarozásban, miután szerinte egyértelműen a járvány után a vendéglátóhelyek legnagyobb problémája a munkaerőhiány lesz. Tapasztalataik szerint nagyon nehezen tudják most megtartani a dolgozókat a szektorban.

- fejti ki Flesch. Szerinte az újranyitáskor nagyon komoly túlkereslet várható, mivel sokan elmentek más ágazatokba dolgozni, ez pedig várhatóan bérversenyt fog okozni.

- Az elmúlt hónapokban azt tapasztaltuk, hogy ami eredetileg többeknél a vészhelyzet elhárítására szolgált, az mára a szolgáltatásuk egyik alappillérévé vált és már természetes számukra, hogy házhoz is szállítanak - fejti ki a NetPincér marketingigazgatója. Ennek némileg ellentmond az MSZÉSZ-elnök, aki szerint akik kényszerből kezdtek el házhoz vinni, azok csak addig folytatják, ameddig muszáj. “Vannak kifejezetten olyan éttermek, amelyek a házhozszállításra is ráálltak, de nagyon sok étterem ezzel egyáltalán nem foglalkozott és azt gondolom, a járvány után megint nem fog." - kontráz Flesch Tamás.

Reális a csőd, de nehezen látható

Szerinte bár a csőd számos vállalkozásnál reális fenyegetés, ezt sok esetben nehéz lesz észrevenni, például, mert az étterem nem zár be, hanem tulajdonost cserél. "Rengeteg étterem nincs nyitva, de fogalmunk nincs, hogy az ajtó mögött mit gondol, hogy valaha kinyit vagy soha többet nem nyit ki" - fogalmaz.

Az állami intézkedésekről az MSZÉSZ elnöke úgy vélekedik: az első hullám alatt a lehetőségekhez képest tudott segíteni a kormányzati csomag, a második alatt viszont nincsen segítség. A bezárásra adott kompenzáció arra elég, hogy a megmaradt személyzet nagy részét megtartsa.

Amikor arról érdekeltünk, mennyire látja pesszimistán a helyzetet, azt felelte "realista alapon": soha nem voltak még ilyen helyzetben. "A tények azt mutatják, nehéz lesz a helyzet. Jelen pillanatban az egész turisztikai ágazatnak nagyjából a fele nem dolgozik a szakmában. Bizakodunk benne, hogy ez a szakma újra fog épülni, a legnehezebb feladat az lesz, hogy honnan lesz munkaerő" - summázza Flesch Tamás.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán