Borderline személyiségzavar: mi az a borderline szindróma, mitől alakul ki a borderline személyiségzavar?

A különféle hangulat- és személyiségzavarok megítélése rengeteget változott az elmúlt évek során: ma már nem lepődünk meg azon, ha ismerőseink, barátaink, vagy akár családtagjaink között valakit pszichés problémával diagnosztizálnak, ráadásul a mentális egészségügyi problémák társadalmi megítélése sem olyan negatív, mint régebben. Cikkünkben eláruljuk, mi az a borderline szindróma, mik a borderline személyiségzavar tünetei és mitől alakul ki a borderline szindróma nőknél, férfiaknál, illetve annak is utánajárunk, hogy milyen gyakori a borderline személyiségzavar. Hogyan kommunikáljunk borderline szindrómás beteggel, mi a teendő, ha a borderline személyiségzavar közeli hozzátartozónkat érinti!

Mi a személyiségzavar jelentése?

A hétköznapokban gyakran tapasztalhatunk egyes ismerőseinken, sőt akár saját magunkon furcsa tüneteket: ilyen lehet többek között a depresszió, a szélsőséges hangulatingadozás (érzelmi hullámvasút), az identitásválság, vagy akár a pszichózis megjelenése - ezek váltakozása a teljesen normális, hétköznapi állapottal mind a borderline szindróma és más személyiségzavarok tünetei lehetnek. Na de mégis, hogyan különböztessük meg a személyiségzavart a depressziótól és más hangulatzavaroktól, milyen személyiségzavar típusok léteznek?

A személyiségzavar definíciója a Mentális zavarok diagnosztikus kézikönyve (DSM-V.) alapján a következő:

személyiségzavarnak hívjuk azt az állapotot, amikor az egyén belső élményei és viselkedése egy olyan tartós mintázatot alkot, ami eltér a társadalmi normáktól – ez az eltérés pedig a következő területek közül legalább 2 színtéren tapasztalható:

• Kogníció (a személy szubjektív érzékelése önmagával, másokkal, életeseményeivel kapcsolatban);
• Affektivitás (a külvilág hatásaira adott érzelmi reakciók tartománya, helyénvalósága, intenzitása, labilitása);
• Személyközi funkciók (az emberi kapcsolatok optimális működése);
• Impulzuskontroll (a személy pillanatnyi késztetései, ösztönei feletti önuralomtanúsítása).

A személyiségzavar egy rugalmatlan mintázat, ami a beteg egész életét áthatva szenvedést okoz számára. A különböző személyiségzavarok rendszerint fiatal felnőttkorban alakulnak ki, a jellemvonások legtöbb esetben már a 18. életév előtt jelentkeznek, amikor is a személyiségünk a kamaszkoron túllendülve kezd végső formát nyerni.

Milyen személyiségzavar típusok léteznek?

A személyiségzavarokat a modern pszichológia három fő csoportba sorolja, attól függően, hogy milyen jellegű problémáról van szó:

• Különc személyiségzavarok: ide soroljuk a paranoid (mindent átható bizalmatlanság), skizotip (szociális izoláció) vagy skizoid (kapcsolatteremtési, érzelemkifejezési nehézségek) személyiségzavarokat, melyek hatására az egyén a sérüléseinek köszönhetően kórosan bizalmatlanná válhat – pl. ártó szándékot feltételez a környezetétől, az őt érő ingereket fenyegetőnek vagy önértékelését sértőnek élheti meg (ezeket a rendellenességeket ne keverjük össze a skizofréniával, nem ugyanaz!).
• Teátrális/dramatikus személyiségzavarok: tipikusan ide tartoznak az antiszociális személyiségzavarok (pl. pszichopátia és szociopátia), a borderline személyiségzavar, a hisztironikus személyiségzavar (figyelemfelkeltő, drámázó) és a nárcisztikus személyiségzavar is, amelyeket korábbi cikkeinkben részletesen elemeztünk.
• Szorongásos személyiségzavarok: ide soroljuk a kényszeres személyiségzavart (merev, rugalmatlan szabályrendszer – ehhez a tematikához tartozik az OCD, avagy a kényszerbetegség), a dependens személyiségzavart (szeparációs félelem) és az elkerülő zavart (szociális gátoltság).

Mi az a borderline szindróma?

Most pedig nézzük, mi az a borderline szindróma, hogyan írhatjuk körül a betegséget! A borderline szindróma (borderline personality disorder), másnéven határeseti személyiségzavar egy összetett, különböző mentális tüneteket produkáló, súlyos személyiségzavar. A borderline személyiségzavar kapcsán készített első hivatalos szakorvosi dokumentáció - habár a múltban többször is született leírás a tüneteket produkáló betegekről - 1936-ban történt (Adolf Stein), ám konkrét, körülhatárolt betegségként csak a 70-es, 80-as évek óta tartjuk számon.

A borderline szindróma előfordulása: milyen gyakori a borderline személyiségzavar?

A borderline személyiségzavar az átlagnépesség 2-3%-át érinti, ám a nőknél kétszer-háromszor gyakrabban alakul ki, mint a férfiaknál. A borderline szó jelentése magyarul: határvonal, határeset. A szindróma elnevezése onnan ered, hogy a kutatók definíciójukban a neurotikus és a pszichotikus állapot határvonalára helyezik a borderline szindrómát. Mit jelent ez pontosan?

Mit jelent a neurózis?

A neurotikus személyiségek nem esnek kívül a társadalmilag elfogadott határokon. A neurózis egy szorongáson alapuló tudatállapot, amelyet a tudatalatti belső konfliktusai és más pszichés problémák váltanak ki. Általános tünetei a szorongás, a mentális zavarodottság, a depresszió, a harag és az önértékelési zavarok. A neurózis meglátszik a beteg viselkedésén: fóbiák kialakulásához, megrögzött cselekvésekhez, impulzivitáshoz, hisztériához, éberséghez vezet; gyakori a megszállottságra vagy a negatív gondolatokra való hajlam. A neurózis hatással van a beteg emberi kapcsolataira is: kialakulhat társfüggés, izoláció, agresszió, vagy a kulturális normákhoz való igazodni képtelenség.

Mi a pszichózis?

A neurózissal szemben a pszichózis, köznyelven elmebaj az érem másik oldala: a pszichotikus személyiségek elvesztik kapcsolatukat a valósággal, súlyos téveszmék és érzéki csalódások hálójában élnek. A pszichotikus állapot visszavezethető szervi elégtelenségre és érzelmi okokra is; a súlyos érzelmi, viselkedési, gondolkodási személyiségzavarok átfogó csoportja. A beteg abnormális élményeit, viselkedéseit nem tudja megkülönböztetni az objektív világtól, ennek köszönhetően képtelen alkalmazkodni a társadalomhoz, végső soron szétesik a személyisége. Pszichotikus állapot fennállhat ideiglenesen és hosszú távon is, attól függően, milyen jellegű problémáról van szó.

Mit jelent a borderline?

A borderline szindróma (borderline personality disorder) a fent leírt állapotok határesete, amikor a betegekre a neurotikus, a pszichotikus és a teljesen normális, hétköznapi epizódok váltakozása jellemző. A borderline személyiség szélsőséges formákban fejezi ki érzelmeit, indulatait: a depressziót heves, főként ellenséges érzelmek, agresszió kimutatása kíséri, rövid pszichotikus időszakokkal. A beteg lételeme az élvezethajhászás, amely önpusztító magatartással jár; emellett a borderline személyiség identitászavarban szenved, a személyisége időnként szétesik, emberi kapcsolatait a felületesség, a függőség és a manipulatív viselkedés közti hezitálás jellemzi.

Mik a borderline személyiségzavar tünetei?

A borderline szindróma tüneteinek meghatározása és kategorizálása J. G. Gunderson nevéhez fűződik, aki ötvözte számos kutató munkásságát saját eredményeivel. Gunderson a borderline személyiségzavar fő karaktervonásait a következő pontokban foglalta össze:

• túlérzékenység;
• „lelki vérzékenység”;
• lelki merevség;
• üresség érzése;
• kisebbrendűségi érzések;
• identitászavar;
• nárcizmus;
• mazochizmus;
• a valóságvizsgálat nehézségei;
• belső lelki problémáiért a külvilágot hibáztatja;
• önértékelését érő kritikákra dühvel, depresszióval, szorongással reagál.

Abban az esetben, ha valakinél több borderline tünet együttesen jelentkezik és úgy érzi, borderline vonásai túlmutatnak a hétköznapokban kezelhető színtű problémákon, érdemes az állapotát illetően kikérnie egy szakember véleményét. Nézzük, mitől alakul ki a borderline személyiségzavar, mik lehetnek a borderline személyiségzavar okai férfiaknál és nőknél egyaránt!

Mitől alakul ki a borderline személyiségzavar?

Számos más személyiségzavarhoz hasonlóan a borderline szindróma is több fizikai és érzelmi tényezőre vezethető vissza. A borderline szindróma okozói legtöbb esetben a következő tényezők:

1. Genetikai hajlam: a borderline szindróma kialakulására lehetünk genetikailag is hajlamosak; örökölhetjük is azt.
2. Gyermekkori családi tapasztalatok: a gyermekkorban szerzett élmények egy életen át elkísérnek minket. Befolyásoló tényező a szülők viselkedése, a gyermek és a szülő kapcsolata, a család egészének működése (a kaotikus család vagy éppen a „tökéletes” család).
3. Korai traumák: tartós verbális vagy fizikai bántalmazás, fenyítés, szexuális bántalmazás.

Mik a borderline személyiségzavar jelei?

Az érdeklődő laikusok részéről gyakori kérdés, miszerint mik a borderline személyiségzavar jelei, avagy hogyan ismerhető fel a borderline személyiségzavar. Nos, habár sokszor még a szakemberek is nehezen tudják diagnosztizálni a betegséget (pl. borderline teszt és egyéb klinikai tesztek segítségével), bizonyos borderline jegyek utalhatnak személyiségzavarra. A borderline szindróma elszenvedője például tudatosan építi imázsát: önértékelése a külvilág irányában magabiztosságot, erőt sugall, ami gyakran túlzott önbizalom és nárcisztikus vonások formájában jelenik meg.

Sok beteg vonzódik a hivalkodó önkifejezési módokhoz, próbál egyedi megjelenést kialakítani, hogy emlékezetes legyen mások számára. A külső azonban instabil belsőt takar: a borderline személy valójában céltalan, nincsenek tervei, labilis elképzelései vannak saját magával kapcsolatban. Ennek köszönhetően alkalmanként egy-egy, az önértékelését sértő megjegyzés vagy számára kellemetlen szituáció kiboríthatja a beteget, az egyensúly felborulása szélsőséges érzelmi reakciókhoz vezethet.

Személyiségzavar és függőségek

A borderline személyiségzavar (borderline personality disorder) elszenvedői közül sokan állandóan csak az élvezeteket keresik: köreikben gyakori az alkoholizmus, a droghasználat vagy a túlfűtött alkalmi szexuális kapcsolatok hajszolása. A személyiségzavar és a vele együtt járó általános stressz és szorongás hatására a beteg gyakran hódol potenciálisan káros szenvedélyeinek, azok átmeneti érvényű „önnyugtató” hatása miatt, azonban a rövidtávú élvezetek sosem jelentenek tartós megoldást a problémáikra.

Az önpusztítás megjelenhet e területeken kívül az evés feletti kontrollvesztésben és az élet számos területére kiterjedő felelőtlenségben, mint például a gyermeknevelés vagy a járművezetés. A borderline személyiségzavar betege gyakran fordul szerhasználathoz belső konfliktusainak hatására, vagy az önértékelését sértő érzelmi reakciók csillapítása céljából, ám a szerhasználat hosszú távon nem, hogy segít, inkább fokozza a problémát, tovább torzítja a személyiséget.

Tényleg nő az önsértés és az öngyilkosság esélye?

A borderline szindrómás személyre jellemző sajátos kommunikáció részét képzi az öngyilkosságra való utalgatás, amellyel egyrészt érzelmi állapotát fejezi ki, másrészt felhasználja azt környezetének manipulálására (pl. bűntudatkeltésre vagy figyelemfelkeltésre). Az önsértés formái, például a falcolás is gyakori probléma, amely többnyire nem öngyilkossági szándékot takar, a beteg csupán külső fájdalmat okoz magának a „belső szenvedés” kiegyensúlyozására.

Mindemellett a borderline személyiségzavar betegei közt kiugróan magas az öngyilkossági arány: 5-10%, ami a normál átlagemberekének az 500-1000-szerese. Ha a beteg a borderline szindróma mellett aktív szerhasználó (iszik, drogozik), az öngyilkosság valószínűsége akár 58%-ra nőhet. Az öngyilkossági valószínűséget az is növelheti, hogy sokszor „elengedi” őt a szakember: a pszichológus, pszichiáter nem találja a közös hangot a pácienssel, kimaradnak az időpontok, a beteg felelőtlenül viselkedik saját kezelésével kapcsolatban vagy egyszerűen nem fekteti bele a szükséges energiát a terápiába (ha a beteg nem tesz semmit a gyógyulásáért, pl. nem tanul önismeretet, nem várható a borderline személyiségzavar gyógyulása).

Személyiségzavar vagy hangulatzavar? Nem mindegy!

Ahogy a fentiekben leírtuk, számos különféle pszichés probléma állhat az egyén belső világának és emberi kapcsolatai rendellenes alakulásának hátterében – a különféle személyiségzavarok mellett mindenképpen érdemes pár szót ejtenünk a hangulatzavarokról is. A hangulatzavarok közé soroljuk a depressziót és a mániás depressziót, azaz a bipoláris zavart, amelyek elsősorban a nem a személyiségben gyökereznek, hanem a beteg le- vagy éppen felhangoltságát érintik.

A depresszió tünetei, jellemzői egyénenként eltérő erősségűek lehetnek, ám minden depresszióban szenvedő személyre jellemző a lehangoltság, a motiváció és az önbizalom hiánya, vagy a negatív önértékelés. A bipoláris zavar nem azonos az egypólusú depresszióval, ahol a beteg normál állapotát depressziós időszakok törik meg: bipoláris zavar esetén a depresszív epizódokat mániás, azaz extrém módon feldobott állapotok váltják, amelyek lehetnek enyhék és egészen szélsőségesek, már-már pszichotikusak is.

A borderline szindróma diagnosztizálása

A legtöbb borderline személyiségzavarban szenvedőnek nincs orvosi papírja arról, hogy ebben a betegségben szenved, ennek ellenére ez az összetett személyiségzavar gyakori probléma és mindenkinél máshogy jelenik meg: van, aki szívesen beszél érzelmi állapotairól, ha rendellenességet észlel magával kapcsolatban, sőt, intenzív érzelmeit ki is mutatja környezet irányába; ellenben vannak, akik erős önuralmuknak köszönhetően visszafojtják külső reakcióikat, míg belül tombolnak.

A legtöbb beteg akkor kéri szakember segítségét, amikor a borderline szindróma már szemmel láthatóan zavart okoz magánéletében, munkavégzésében, romboló hatással van emberi kapcsolataira, önpusztító, önsértő tevékenységeket végez, vagy észleli kóros neurotikus vagy pszichotikus állapotát.

A borderline szindróma diagnózisának felállítása minden esetben a pszichológus vagy a pszichiáter feladata, aki hosszas konzultációk során a páciens beszámolója és annak a kezelés közben tanúsított viselkedése alapján vonja le következtetéseit (emellett klinikai borderline teszt vagy személyiségteszt is szükséges lehet). A különféle személyiségzavarok feltérképezése és diagnosztizációja rendkívül bonyolult feladat, ugyanis sok, hasonló betegség között fedezhetünk fel átfedéseket, a panaszok súlyossága pedig, mivel a vizsgálat a beteg önbevallásos beszámolóján alakul, nehezen megfogható.

Hogyan történik a borderline személyiségzavar kezelése?

A borderline személyiségzavar érintettjeinél minden esetben más, egyedi problémán van a hangsúly: van, akinél a manipulatív vagy nárcisztikus vonások vannak túlsúlyban, másnál a túlzott ragaszkodás, vagy az alacsony önértékelés kerül a betegség fókuszába, emiatt a szakember a borderline személyiségzavar terápiát az egyénhez alakítja. Hatékonyak a különböző kognitív- és viselkedésterápiák (pl. dialektikus viselkedésterápia) egyéni és társas környezetben, valamint a dinamikus- vagy művészetterápiák is alkalmasak lehetnek a borderline páciens állapotának javítására.

Meddig tart a borderline személyiségzavar kezelése?

A borderline személyiségzavar egy állandósult működészavar, a borderline karaktervonásai mélyen rögzülnek az egyén személyiségében, így a kezelés hosszú időtartalmú: éveket, vagy akár egy egész életet igénybe vehet a problémák feloldása. A felsoroltakon túl a borderline terápiák listája a következő, amelyek teljesen változatos módon és mértékben használnak:

• pszichoanalízis,
• pszichodráma,
• szociodráma,
• viselkedésterápia,
• egyéni vagy csoportterápia,
• családterápia,
• sématerápia.

Borderline teszt: honnan tudhatom, hogy borderline vagyok-e?

Mivel a borderline személyiségzavar is az aránylag gyakran előforduló mentális egészségügyi problémák közé tartozik, az érdeklődők részéről gyakran felmerül a borderline személyiségzavar tesztelése, kivizsgálása iránti igény, hiszen a legtöbb felnőtt életében bármikor előfordulhatnak zavartabb, szorongó vagy depressziós időszakok. A borderline személyiségzavar diagnózisának felállítását a szakemberek a jellemzők halmozódása alapján végzik, amelyet jelen esetben felfoghatunk úgy, mint egy házi borderline teszt. Nagy valószínűséggel szenved borderline szindrómában az, akire a következők közül legalább 5 tényező jellemző:

• Identitászavar (önkép- és értékrendproblémák, a szexuális irányultság tisztázatlansága, a hosszútávú célok és pályakép hiánya, zavarok a barátok megválasztásában);
• Hangulatzavar (érzelmi instabilitás, szorongás, depresszió, ürességérzet, unalom);
• Viselkedészavar (gyenge önkontroll, indulathullámzások, dühkitörések, stressz hatására disszociatív tünetek – paranoia, dühroham, önkárosító tevékenységek);
• Észlelés (a külvilág hatásainak szubjektív, torzult értelmezése);
• Passzív-disszociatív tünetek (olykor más személyiségnek érzi magát, elidegenedik önmagától, úgy érzi, álomban létezik);
• Önpusztító impulzivitás (túlzott alkohol-, gyógyszer-, vagy tudatmódosítószer-használat, felelőtlen szexualitás, költekezés, felelőtlen autóvezetés, bolti lopás, falánkság);
• Kapcsolati instabilitás (felszínes, távolságtartó kapcsolattartás, az elhagyástól való rettegés);
• Vonatkoztatásos gondolatok (paranoid gondolatok valós vagy vélt hatásokra inkább érzelmi, mintsem intellektuális alapon – pl. társai hülyének nézik, lenézik, ellenszenvesnek találják).

Hogyan kommunikáljunk borderline szindrómásokkal?

Szintén gyakori kérdés, hogy hogyan kommunikáljunk borderline személyiségekkel, mire érdemes figyelnünk, ha egy ismerősünknél, barátunknál vagy családtagunknál diagnosztizálásra került a borderline szindróma. Ha tudjuk, hogy valaki a környezetünkben a borderline személyiségzavar elszenvedője, figyeljünk oda rá, de ne kivételezzünk vele, hiszen, habár bizonyos dolgokra kórosan érzékeny, ő is ugyanolyan ember, mint bárki más.

Legyünk figyelmesek, ha érzelmi problémáiról beszél, különösen, ha egy családtagunk keres bennünk támaszt, és lehetőleg ne adjunk okot arra, hogy úgy gondolja, ellenséges érzéseket táplálunk vele szemben. Ha egy ismerősünk, rokonunk véleményünk szerint borderline szindrómában szenved, ne tegyünk rá olyan megjegyzéseket, amelyek sértjük önértékelését, inkább kérdezzük panaszairól és diszkréten irányítsuk szakemberhez.

Borderline szindrómás hírességek

A borderline személyiségzavar a hírességek körében sem megy ritkaságszámba. Rengeteg híres tehetségről, celebről fellebbent már a pletyka, miszerint mentális problémákban, konkrétan borderline szindrómában szenvednek.

• József Attila
• Diana hercegnő
• Amy Winehouse
• Angelina Jolie
• Beethowen
• Nicki Minaj
• Marilyn Monroe