Pénzcentrum • 2020. szeptember 23. 11:01
A járvány első hullámának időszakában csaknem 10 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma 2019 azonos időszakához mérten, miközben tavaly egyébként is sokkal többen voltak az influenzajárvány miatt betegek, mint a korábbi években. Idén viszont az influenzajárvány szinte elmaradt, és a #maradjotthon kampánynak következtében jóval kevesebben betegedtek le, vagy estek ki a munkából, mert gyermekük beteg lett. A Pénzcentrum összevetette az elmúlt évek adatait az idei statisztikákkal, amely alapján nagyon valószínű, hogy rengeteg dolgozót kényszerített a járvány betegszabadságra úgy, hogy valójában egészségesek voltak, csak nem tudtak dolgozni.
A táppénzen lévők napi létszáma átlagosan, és a táppénzes napok száma is csaknem 10 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a márciustól júniusig tartó időszakban 2019 azonos időszakához képest. Ez az emelkedés példátlan azokhoz az évekhez képest is, amikor az inluenzajárvány sokkal súlyosabb volt. A grafikonon látható, hogy áprilisban volt a legnagyobb növekedés: 20 százalékos a tavalyi táppénzes adatokhoz képest.
Áprilisban egyébként is jellemzőbb a táppénz, az elmúlt 5 évben a márciushoz képest mindig magasabb számokat produkál a betegség miatt munkából kiesők száma. Viszont idén ez még a szokásosnál is több volt. Májusban még így is többen voltak táppénzen, viszont a növekedés "csak" 3,6 százalékos volt a múlt évi adatokhoz képest. Júniusban viszont megint 10 százalék volt a megugrás.
Mit jelent ez?
Ezekből az adatokból több következtetést is levonhatunk. Egyrészt, mivel a dolgozóknak 15 nap betegszabadság jár az évre, hogyha valaki (önkéntes) karantén miatt volt távol a munkából, és azt betegszabadságként számolták el a számára, akkor ha az év további részében táppénzre megy, azokon a napokon már csak a fizetése 50-60 százalékára számíthat.
Ha valaki betegség okán keresőképtelenné válik, neki évente 15 munkanapnyi betegszabadság jár, amelyet a munkáltató fizet. Összege a normál fizetett szabadság 70 százaléka. Azonban ha a betegszabadság elfogy, onnantól táppénzt igényelhet a munkavállalónak. A táppénz egy bérjellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, mértéke is alacsonyabb, mint a betegszabadságé. Összege a napi átlagkereset 50-60 százaléka.
Pénzre van szükséged? Használd a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát!
Az egy átlagos évben is jelentős kiesést jelenthet a háztartásoknak, ha betegen a fizetés 70 százalékára, vagy 15 napot meghaladó betegség esetén 50-60 százalékára számíthat csak. A jelenlegi körülmények között pedig, amikor rengeteg háztartásnak került veszélybe a megélhetése, anyagi helyzete, még kritikusabb lehet, ha valaki táppénz igénylésére kényszerül. Ez a helyzet ahhoz vezethet, hogy a dolgozók úgy döntenek, inkább betegen is tovább dolgoznak.
Ezen pedig csak ronthat acorona-shaming, magyarul "koronaszégyen" jelensége. Megbélyegzéstől félhetnek ugyanis azok, akik elkapják a betegséget és esetleg munkatársaikat is megfertőzik. Ehhez szorosan kapcsolódnak azok a bizonytalanságok, amit egy hatósági karantén okozhat, hiszen a védekezés érdekében elkülönítésre kötelezhetnek valakit úgy is, hogy nem mutat tüneteket, és nem biztos, hogy erre az időszakra jár neki fizetés vagy társadalombiztosítási ellátás.
A megbélyegzés miatt lehetséges, hogy aki ugyan más tüneteket mutat, mint ami koronavírus fertőzésre utalna, azokról sem számol be, nem kér táppénzt, folytatja a munkát. A feniek együttes eredménye pedig az lehet - kiindulva abból, mennyivel többen igényeltek már idén táppénzt a KSH adatai szerint - hogy a anyagi okokból, vagy a megbélyegzéstől tartva
Erre pedig csak rátesz az, hogy a sokaknak a szabadságkeretei is kimerültek. Tehát ha táppénzt nem is akarnak igényelni betegség miatt, fizetett szabadságra sem mehetnek. Pihenés nélkül pedig jobban ki vannak téve stressznek és szorongásnak, ami az immunrendszert is gyengíti és úgyszintén a teljesítmény csökkenéséhez vezet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz a munkabaleseteket követően a második leggyakoribb munkával összefüggő megbetegedés, ami a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. Viszont, mivel "pusztán" a stressz miatt nem akar a legtöbb dolgozó lemondani a fizetésének 30-50 százalékáról, feltehetően nem sokan fognak ilyen okból táppénzt igényelni, de végső soron nem fognak tudni úgy teljesíteni a munkában, hogyha vitálisan kimerültek, kiégéssel küzdenek.
Keresik a megoldást
Úgy tűnik, a dolgozók is keresik a lehetőségeiket, és próbálnak felkészülni rá, mi várhat rájuk a második hullámban, akár betegség, akár karantén esetén. Háromszor többen keresnek rá ugyanis a táppénz, karantén, koronavírus szókapcsolatokra Magyarországon most, mint a nyár közepén. Vagyis ahogy nő a hivatalos esetszám, úgy érdekli egyre jobban az embereket az is, hogy számíthatnak-e pénzbeli ellátásra egy esetleges hatósági intézkedés esetén.
A biztósítótársaságoknál szintén megélénkült az érdeklődés azok iránt a termékek iránt, amelyek a kieső jövedelem pótlását célozzák betegség esetén. Vannak ugyanis olyan biztosítások, amelyek abban az esetben, ha valaki betegség miatt kiesne a munkából, vagy kórházba kerülne, pótolják a jövedelmének azt a részét, amelyet emiatt elveszítene.
- nyilatkozta az egyik biztosítótársaság legutóbbi megkeresésünk alkalmával. Az internetes keresésekből és a biztosítók visszajelzéseiből is arra lehet következtetni, hogy a dolgozók megpróbálnak felkészülni arra az esetre, ha lebetegednének, és felmérik előre, mire számíthatnak anyagilag.
Ezért mind a munkavállalóknak és munkáltatóknak is az az érdeke, ha a kommunikáció nyílt, ha a dolgozónak nem kell tartani a "koronaszégyentől", ha megbeszélheti a lehetőségeit betegség esetén a vezetőséggel. Aki pedig tart attól, hogy a munkából való kiesés anyagilag megviselné, tájékozódjon a munkaügyi osztályon, mire számíthat, illetve bebiztosíthatja magát egy számára legmegfelelőbb biztosítási termékkel.