Pénzcentrum • 2020. szeptember 17. 19:02
Üzleti lehetőségek vannak és lesznek, inkább a bizonytalanság és a félelem miatt okozhat komoly változásokat a koronavírus krízis a vállalkozói aktivitásban. Ez derül ki a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) - friss jelentéséből.
Pénzre van szükséged? A Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorának segítségével könnyen megtalálhatod a számodra legkedvezőbb megoldást.
Nem a koronavírus okozta gazdasági visszaesés az első, amit megél a most működő vállalkozások többsége, de ilyen krízissel még soha nem szembesültek - derül ki a világ legnagyobb vállalkozói kutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss jelentéséből - írja közleménéyben a szervezet hazai partnere, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE).
Koronavírus járvány: a legújabb "fekete hattyú"
A globális kutatóhálózat, melynek hazai partnere 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem, eredményei szerint a pandémia okozta gazdasági hatás több szempontból is más és nagyobb, mint a 2008-as gazdasági válságé volt. A mostani történések ugyanis nem csak a cégeket, hanem az egész társadalmat érintik, ráadásul globálisan. A 2008-as válság kibontakozása a koronavírus krízishez viszonyítva elhúzódó volt, a vállalkozók átgondolhatták, megfontolhatták döntéseiket. Ezzel szemben a koronavírus szinte paralízisként érkezett, hirtelen, intenzíven, blokkolva a normál működést.
A több mint 115 országból 1999 óta folyamatosan adatokat gyűjtő GEM több mint 300 akadémiai szakértője szerint, bár a helyzet még mindig naponta változik, és az elemzés "mozgó célpontot" vizsgál, a koronavírus, hasonlóan az 1918-as spanyolnátha járványhoz, a 20. század elejének nagy gazdasági válságához vagy a két világháborúhoz, egy újabb, különösen ritka, úgynevezett "fekete hattyú". Vagyis olyan, a normalitást felrúgó, meglepetésként érkező esemény, amelynek hatásai drámai módon megváltoztatják az eddig ismert életünket. A szakértők egyetértenek abban is, hogy a koronavírus válság a várható általános gazdasági hatásait és azt a tényt tekintve, hogy ezek a hatások a jövőben is fennmaradnak, példa nélküli - hangsúlyozza a magyar GEM kutatói csapatot vezető Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője.
A koronavírus abban is különbözik a korábbi "fekete hattyú" jelenségektől, hogy bár globális, szektorspecifikusan eltérő hatást okoz. Egyes ágazatokat teljesen letarol, míg másokat kifejezetten felpezsdít. A BGE tavaszi, reprezentatív kutatása szerint a különbségek Magyarországon is jól láthatók. A járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban - előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre.
Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. A szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
A GEM szakértőinek beszámolója szerint a nemzetközi adatok összevetése alapján a koronavírus első hullámára sikeresen reagáló vállalkozók közös vonása, hogy növelték marketing erőfeszítéseiket, új termékeket és szolgáltatásokat ajánlottak, áttértek, illetve erősítették az online értékesítést és bevezették a távmunkát. A nemzetközi kutatócsapat véleménye szerint a krízis hosszabb távú hatása lehet az eddig szürke zónában működő vállalkozások fehéredése, hogy hozzáférhessenek a kormányok által nyújtott támogatásokhoz, valamint várható az informális vállalkozói közösségek formalizálódása is.
A kényszervállalkozások is részei a felépülésnek
A pandémia számos kritikus mutató - munkanélküliség, GDP, fogyasztás - azonnali drasztikus romlását eredményezte, és komoly változásokat hozott a vállalkozási aktivitásban is. A GEM brit tagjának adatai szerint az Egyesült Királyságban például 2020 márciusában 70%-kal nőtt a megszűnő cégek száma, Olaszországban pedig 40%-ra becsülik az új cégek alapításának csökkenését. A KSH adatai alapján szerencsére Magyarországon a cégalapítási kedv ilyen mértékű visszaesése nem tapasztalható.
Habár a tavaszi hónapokban az újonnan alapított vállalkozások száma jelentősen csökkent az előző négy év átlagához képest, a visszaesést feltehetően a korlátozásokkal összefüggő nehézségek okozhatták, hiszen júniusban és júliusban az újonnan alapított vállalkozások száma jelentősen meghaladta a korábbi évek átlagát. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalkozni szándékozók többsége nem tett le céljai megvalósításáról, csupán elhalasztotta a tényleges indulást. A koronavírus hatása így is egyértelműen kimutatható a 2020 július végéig alapított vállalkozások számának 2019-es adatokkal történő egybevetésével.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nyár közepéig 8%-kal kevesebb társas vállalkozást és 14%-kal kevesebb egyéni vállalkozást alapítottak, mint 2020-ban. A jelenleg elérhető adatokból ugyan messzemenő következtetések még nem vonhatók le, de a koronavírus válság vállalkozói kedvre ható, nemzetközi viszonylatban is tapasztalt negatív tendenciái kirajzolódni látszanak - mondja a magyar GEM csapat vezetője.
Fontos, de egyelőre nehezen megjósolható, hogy a vállalkozói aktivitás szempontjából a koronavírus okozta krízis L, U, vagy V alakot mutat majd. A 2008-as válságot követő tendenciákból általánosan levonható következtetés, hogy a krízissel csökkenő vállalkozásszám a felépüléssel erőteljes növekedésnek indul. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az erősödő vállalkozói aktivitás magját jellemzően nem az új piaci lehetőségeket kihasználók alkotják, sokkal inkább a munkanélküliség növekedése miatt szükségszerűségből, kényszerből vállalkozók - magyarázza a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatója. A válságból való minél gyorsabb felépülésben ugyanakkor a lehetőségvezérelt és a kényszervállalkozások egyaránt fontos szerepet játszanak, többek között munkahelyteremtőként.
A GEM szakértői műhelybeszélgetésén elhangzottak szerint azonban a legfontosabb változás hatását ma még nehéz megjósolni. Biztos, hogy a félelem és a bizonytalanság növekedése hosszú távon befolyásolja majd a vállalkozások, és a vállalkozást tervezők döntéseit, azonban egyelőre korai lenne megmondani, miképp - vélekednek a szakértők. A bukástól való félelem az USA-ban már évek óta erősödik, Spanyolországban pedig egyenesen a bizonytalanságot tartják a koronavírus legerősebb gazdasági fenyegetésének. A félelem és bizonytalanság vállalkozói szellemre gyakorolt hatása nehezen megfogható és mérhető, ugyanakkor erősödő tendenciájuk jelen van, és feltehetően a jövőben erős hatást gyakorolnak majd a vállalkozói hajlandóságra.
Kevesebb globalizáció, új lehetőségek
A kis- és középvállalkozások sérülékenyebbek a nagyobb cégeknél, ezért egy krízis gyakrabban vezet teljes bezárásukhoz. Rugalmasságuk és a gyorsabb változtatás képessége viszont egyértelmű előny számukra, hiszen ezek a tulajdonságok különösen fontosak lesznek a megváltozott világban. Bár a jelentés szerzői hangsúlyozzák, korai lenne azt mondani, hogy a pandémia "kreatív diszrupcióhoz" vezet, állításuk szerint a változások lehetőségeket is hoznak. Az alapvető és stratégiai fontosságú termékek beszerzésének folyamatos biztosítása érdekében zajló "deglobalizáció" jelentősen átalakítja a világ kereskedelmi rendszerét, ami a kisebb és helyi vállalkozások számára teremt lehetőségeket.
Ahogy az elektronikus adminisztráció, az online oktatás, a távmunka és az alkalmazottak át- vagy továbbképzése is növekvő piaccá válik. A messzire ható változások között különösen fontos a fogyasztók viselkedésének változása, amire szintén reagálnia kell a cégeknek. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanakkor fontos figyelni arra, hogy a vállalkozási ökoszisztémák esetleges strukturális gyengeségei, mint például a túltengő bürokrácia vagy a finanszírozási nehézségek, a válságok során többszörösen megbosszulják magukat.