Koós Anna • 2020. szeptember 3. 05:39
Már a nyár folyamán fokozatosan emelkedni kezdett a diagnosztizált covid-19 fertőzöttek száma, és ahogy közeledett szeptember 1-je, egyre meredekebben nőtt a betegszám. A nyár végén hozott szigorító intézkedések a kormány részéről azt sugallják: joggal tarthat a lakosság a második hullámtól. Szakértők szerint rendszeres, átfogó tesztelésre lenne szükség, legalább bizonyos munkakörökben. A Pénzcentrum online felmérést készített arról, mit gondolnak a magyarok arról, szükség van-e rendszeres tesztelésre, és ha igen, milyen munkakörökben lenne a legfontosabb ezeket rendszeresen elvégezni. A kutatásból az is kiderült, hogy 10-ből 7 magyar inkább, vagy teljesen megbízhatónak ítéli a tesztek eredményét, és közel 65 százalékuk elfogadhatónak tartaná, ha egyes munkakörökben kötelezővé tennék a tesztelést.
A Pénzcentrum augusztus második felében felmérést készített, melyben azt vizsgálta, milyen a PCR-tesztek és ellenanyag vizsgálatok megítélése a lakosság körében, alávetnék-e magukat a magyarok rendszeres vizsgálatoknak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy elfogadhatónak tartanák-e ha bizonyos munkakörökben (egészségügy, oktatás, szociális szféra, hivatalok, bankok, stb.) kötelezővé tennék a dolgozók számára a teszteket.
Friss kutatásunk arra is kiterjed, mely munkakörökben érezné a lakosság legnagyobb szükségét a tesztelésnek, és amennyiben közvetlenül érintettek lennének, milyen részletességű tájkoztatást várnának el a tesztek eredményéről. Kiderült, hogy a magyar lakosság nagyrészt megbízhatónak tartja a teszteket, fontosnak tartaná, hogy egyes munkahelyek rendszeresen végezzenek szűrést - sőt egyes helyeken kötelezővé is tennék -, és alá is vetnék magukat ezeknek a teszteknek.
Bíznak a magyarok a teszteredményekben
A szeptember 2-i hivatalos adatok alapján 6622 fő a Magyarországon beazonosított fertőzöttek száma, mindez 437 531 mintavétel alapján, az aktív fertőzöttek száma pedig 2100 fő, amely nyár közepe óta egyre meredekebb ütemben növekszik. A tisztifőorvosi tájékoztatás alapján az újonnan azonosítottak átlagéletkora 30 év, ami azt jelenti, hogy fiatalabb korosztály körében nő a fertőzöttségi arány, erre lehet következtetni abból a levélből is, amelyet az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese a hallgatónak küldött.
A helyes maszkviselés, szociális távolságtartás, fokozott ügyelés a higiéniára mind olyan eszközök, amellyel a lakosság tehet a járvány megfékezéséért, és ezek fontosságára folyamatosan hívják fel a figyelmet szakértők különböző fórumokon. Ezen túlmenően fontosnak értékelik azt is, hogy minél több tesztet végezzek, kiszűrve ezzel azokat, akik megfertőződhettek, kiemelve őket munkahelyről vagy más közösségből, így gátolva a vírus átadását.
Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora, aki tagja a döntéshozók munkáját segítő kutatócsoportnak, a Portfoliónak adott interjújában hangsúlyozta: a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kell. A kutató elmondta továbbá, hogy
Nemcsak a kutatók, hanem a lakosság is fontosnak tartja, hogy rendszeresen végezzenek koronavírus-teszteket, legalább bizonyos munkakörökben. Lapunk online felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 63,2 százaléka szerint megbízhatók a PCR-tesztek eredményei (10-es skálán 7-10-ig jelölték a megbízhatóságot). Az ellenanyagvizsgálatok kapcsán pedig 58,7 tartja inkább vagy teljesen megbízhatónak az eredményt.
Fontosnak ítélik azt is, hogy végezzenek rendszeresen átfogó teszteket, illetve a többség alá is vetné magát rendszeres tesztelésnek, ha a munkahelye erre lehetőséget biztosítana. A válaszadók több mint fele tartaná elfogadhatónak, ha kötelező tennék bizonyos munkakörökben a tesztek elvégzését, és csak 15,6 százalékuk nem tartja teljesen vagy inkább elfogadhatatlannak.
Érdekes, hogy amíg a válaszadóknak "csak" 56,4 százaléka tartaná fontosnak, hogy a munkahelyén rendszeresen végezzenek PCR-teszteket, hogy kiszűrjék azokat, akik megfertőződhettek, addig azoknak aránya, akik alávetnék magukat rendszeres tesztnek, hogyha a munkahely erre biztosítana lehetőséget már 61,7 százalék. Tehát nagyjából 5 százalék, nem tartja feltétlenül fontosnak a rendszeres tesztet, de ha lenne lehetősége, akkor elvégeztetné azt.
Kit lenne a legfontosabb rendszeres tesztnek alávetni?
Viszonylag kevés válaszadó érezné fontosnak a teljes lakosságra kiterjedő tesztelést válogatás nélkül. Vannak azonban olyan munkakörök, amely során nagyobb a veszélye, hogy valaki elkapja, illetve átadja a koronavírust. Az egészségügyben, oktatásban, szociális szférában, gyógyszertárban dolgozók például sokkal jobban ki vannak téve a járványnak. Viszont hivatalokban vagy bankokban ügyintézés során, a boltban vásárolva, buszra szállva is ugyanúgy el lehet kapni a vírust.
A válaszokból az derült ki, hogy a leginkább az egészségügyben (83,9%), iskolában, óvodában, bölcsődében (79,5%), vendéglátásban (77%), élelmiszer boltban (76,4%) és élelmiszeriparban (74,6%) dolgozók esetében tartaná fontosnak a lakosság a rendszeres teszteket. A szociális munkások (74,1%), fodrászok, kozmetikusok, masszőrök (71,4%) is megelőzik például a gyógyszerészeket (70,3%), az (étel)futárokat (67,8%). Viszont még a banki és hivatali ügyintézők eseténe is a válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben fontosnak tartaná a rendszeres teszteket (55,8 és 52,4%).
Legkevésbé a katonák, tűzoltók, szerelők, és irodai dolgozók esetében tartják fontosnak a rendszeres tesztelést a kutatásban résztvevők. Arra a kérdésre, milyen munkakörökben lenne szükséges még a felméréstben résztvevők szerint a tesztelés a felsoroltakon túl, sokan említették, hogy a nyugdíjasokat és diákokat - főként a felsőoktatásban tanulókat - is érdemes lenne tesztelni, nem csak a dolgozókat.
Személyiség jogaikat is sutba dobnák
Az egészségügyi adatok különleges adatoknak minősülnek, amelyeket még a személyes adatoknál is szigorúbban feltételek mellett lehet kezelni. Egészségügyi adat minden a személy kórtörténetétől kezdve, a részére felírt gyógyszereken át a legutóbbi vérképe is, amelyhez nem férhet hozzá bárki, főként nem a beteg beleegyezése nélkül, még akár családtagok sem. Nincs ez másként a koronavírus tesztek eredményeit tekintve sem, ezek ugyanolyan egészségügyi adatok, melyhez csak a kezelőorvos fér hozzá a beteggel azonosítható módon.
A járvány már sokszorosan bebizonyította az élet számos területén, hogy egy rendkívüli helyzet felülírhatja az addig megfelelőnek tartott gyakorlatot, és olyan hiányosságokra is rávilágított szabályozásban, jogalkotásban - az adatkezelés területén is - amelynek eddig a létezéséről sem tudtunk. A teszteredmények közlésének gyakorlata is számos adatkezelési problémát vet fel.
Az online felmérés során adott válaszokból az látszik, hogy a résztvevők többsége nem is törődne ebben az esetben sem saját, sem mások személyiségjogaival, amennyiben közvetlenül érintettek. A válaszadók fele nem elégedne meg azzal, ha a munkahelyükön is megjelenne a koronavírus, hogy részinformációt kapjanak: tudni akarnák, pontosan ki a fertőzött.
Amikor pedig arról lenne szó, hogy az ő pozitív teszteredményeiket hogyan közöljék, mindössze a válaszadók 6,9 százaléka véli úgy, hogy ez az adat csak rá és a kezelőorvosára tartozik, 40,75 százalék szerint a munkatársainak arról is tájékoztatást kell kapniuk, hogy ő (név szerint) megfertőződött. Meglepően magas arányban pedig (28,1%) a válaszadók maguk szólnának a munkatársaiknak arról, hogy pozitív eredményt kaptak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Külön is összevetettük a válaszokat aszerint, hogy azok, akik tudni szeretnék munkatársaik esetében pontosan ki a fertőzött - illetve nem szeretnék tudni, vagy nem névvel, mit válaszoltak a második kérdésre az információk kezelésével kapcsolatban. Az derült ki, hogy aki név szerint tudni akarná, melyik munkatársa lett pozitív, azoknak 95 százaléka vagy maga szólna róla munkatársainak, vagy névvel vállalná a tájékoztatást, ha vele fordulna ugyanez elő.
Azok viszont, akik nem lennének másokkal szemben sem kíváncsiak arra, név szerint ki pozitív, a saját adataikkal szemben is jóval nagyobb diszkréciót várnának el. Bár közülük is 42,6 százalék maga szólna róla munkatársainak, vagy névvel vállalná a tájékoztatást, amiből arra lehet következtetni, hogy saját koronavírus-teszt eredményeikkel kapcsolatban hajlamosabbak lennének a válaszadók áthágni az adatvédelmi elveket, ha közvetlen munkatársaik informálásáról lenne szó.
Mivel védekezzünk, ha itt a második hullám?
A felmérésben résztvevőket kértük, osszák meg azzal kapcsolatos meglátásaikat, milyen módszerekkel lehetne megfékezni a járvány második hullámát a rendszeres tesztelésen túl, amíg nincs védőoltás. Nagyon sok válaszban említésre került a (helyes) maszkviselés fontossága, és sok válaszadó szigorúbban ellenőrizné, szankcionálná, ha valaki nem tartja be az előírást.
A szociális távolságtartás és kézfertőtlenítő használata mellett sokan említették a - főként határon túlra történő - utazás korlátozását, és a hibrid oktatást is - vagy választható online oktatást. A válaszadók között olyanok is vannak, akik sem a tesztelést, sem az egyéb javaslatokat nem tartják célravezetőnek. Vannak, akik még mindig a nyájimmunitásban hisznek, vagy visszavezetnék az idősek vásárlási idősávját.
- vélte egy oktatásban dolgozó, budapesti nő. Egy másik válaszadó, 35 és 50 év közötti nő, aki szerint a tesztekben abszolút nem lehet megbízni, és a rendszeres tesztelést minden munkakörben feleslegesnek tartja, azt válaszolta, a megoldás:
A rendszeres teszteléssel kapcsolatban is sokaknak voltak ellenérveik. Egy fővárosi férfi úgy vélte, hogy "annyira alacsony Magyarországon a fertőzöttség, hogy teljesen pénzkidobás lenne rendszeresen tesztelni az embereket. Sokkal magasabb fertőzöttségnél jó megoldás lehet de jelen pillanatban nem érné el a célját".
Egy budapesti, középkorú, vállalkozást vezető nő szerint a teszt használhatatlan. "Mivel első hullám sem volt így nehéz második hullámról beszélni. Megoldás, hogy félelem mentesek legyünk, erősítsük az immunrendszerünk meditációval, jógával, sétával, vitaminokkal és nincs mitől félni" - válaszolta. Egy 35-49 év közötti férfi szintén nem hisz a rendszeres tesztelés fontosságában:
- vélte. Azonban a többség - akik hisznek a tesztelés fontosságában és az eredményekben is megbíznak - nagyjából 60 százalék szerint ez a második hullám elleni védekezés egyik kulcsa. Egy 65 év feletti nő a válaszadók közül például úgy véli:
Egy budapesti, már nyugdíjas olvasónk, aki az egészügyben dolgozott korábban, szintén hisz a rendszeres tesztelés fontosságában, azonban a szociális távolságtartást is az egyik legeredményesebb megelőzési formának tartja. Egy 65 év feletti férfi válaszadó szerint pedig a rendszeres tesztek útján
- válaszolta kérdésünkre. A további válaszok is azt tükrözik, hogy a lakosság az információhiányt teszi - többek között - felelőssé a járvány terjedéséért, és nehezményezik, hogy pontosabb adatokkal nem rendelkeznek. A válaszokban ugyanakkor megjelenik az a tapasztalat is, hogy a fertőzöttség nyilvánosságra kerülése megbélyegzéshez vezet - sőt, már a köhögés is zárt térben elég, hogy túlzott reakciókat váltson ki. Sok vélemény megegyezik abban, hogy szükséges lenne fellépni a megbélyegzés ellen is, és sokkal pontosabb tájékoztatást adni a lakosságnak.
A felmérésről
A Pénzcentrum augusztus második felében online végzett felmérésében 6255 válaszadó vett részt, közülük 3332 férfi (53,3%), és 2923 nő (46,7%). A válaszadók közül 122 fő volt 24 év alatti (1,9%), 488 fő 25 és 34 év közötti (7,8%), 2256 fő 35 és 49 év közötti (36,1%), 2106 fő 50 és 64 év közötti (33,7%), és 1283 fő 65 év feletti (20,5%). A válaszadók 36,6%-a fővárosi, 20,6%-a megyeszékhelyen él, 29,3%-a egyéb városban, és 13,7 százaléka faluban, községen vagy egyéb településen.
A válaszadók 15,3%-a egyedül él, 37,1%-uk csak házastársával vagy élettársával, míg 27,3%-uk párjuk mellett egy vagy több gyermekével. A résztvevők 9%-a él csak gyermekével vagy gyermekeivel, 4,4%-uk pedig csak szülőjével, szüleivel, és csak 1,5% szüleivel és testvéreivel.
Legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a válaszadók 1,6%-a végzett általános iskolát, 26,9%-a középiskolát vagy gimnáziumot, 11,9%-uk OKJ-t, felsőfokú szakképzést, 56,2%-uk egyetemet vagy főiskolát, és 3,4% szerzett Phd fokozatot.
A válaszadók jelentős része alkalmazottként dolgozik (42,4%), 22,6%-a nyugdíjas, 13,7% vállalkozó, 12,8%-uk közép- vagy felsővezető, 2,5%-a pedig munkanélküli.