Mi a depresszió: a depresszió tünetei, a depresszió jelei az arcon

Pénzcentrum2020. augusztus 19. 16:05

Világszerte egyre többen fordulnak pszichológushoz vagy kérik pszichiáter szakorvos segítségét depresszió gyanúja miatt. A depresszió túlmutat a hétköznapi szomorúságon, egy, a hangulatzavarok közé tartozó betegségről van szó, amelyet semmi esetre sem szabad kezeletlenül hagynunk. Járjunk utána, pontosan mi az a depresszió, mi a depresszió jelentése és milyen formában jelentkezhetnek a depresszió tünetei: milyen testi tüneteket okoz a depresszió, a depresszió tünetei milyen lelki problémák formájában nyilvánulhatnak meg? Hogyan ismerhetők fel a depresszió jelei az arcon, a beszéden vagy a beteg viselkedésén és mit tehetünk a depresszió ellen?

A depresszió az egyik leggyakoribb lelki eredetű probléma világszerte: az emberiség 3%-a él át életében legalább egyszer egy depresszív periódust, sokak életében viszont állandó küzdelmet okoznak a depresszió tünetei. A depresszió és más lelki betegségek esetében is beszélhetünk különféle típusokról, ilyen például a mániás depresszió vagy a nőknél a szülés utáni depresszió. Cikkünkben kifejtjük, mi az a depresszió, mik a depresszió tünetei, és hogy milyen depresszió teszt elvégzése segíthet felismerni a problémáinkat. Amellett, hogy megtudhatod, mi a depresszió jelentése, és hogy miben különbözik a major depresszió és a mániás depresszió, azt is eláruljuk, hogy a szülés utáni depresszió mikor jelentkezik, és hogy milyen testi tüneteket okoz a depresszió!

Mi a depresszió?

Elsősorban tisztázzuk, hogy mi az a depresszió! Nos, a depresszió (avagy súlyos depressziós zavar) olyan lehangoltságot jelent, amely hosszabb távon, minimum két héten keresztül fennáll. A depresszió tünetei, jellemzői egyénenként lehetnek eltérő erősségűek, ám minden depresszióban szenvedő egyénre jellemző a lehangoltság, az önbizalom hiánya, vagy a negatív önértékelés. A depresszió idején a szenvedő fél elveszti a lelkesedését, nem talál már örömet azokban a tevékenységekben, amelyek korábban felvidították, közönyössé, érdektelenné válik.

A depresszió gyakorisága: milyen gyakran fordul elő a depresszió?

Becslések szerint depresszióval eltöltött időszak nagyjából a lakosság 3%-ának az életében fordul elő, legyen szó akár rövidebb, akár hosszabb időtartamú periódusról. A depresszió kialakulása leggyakrabban a fiatal, 20-30 év közötti felnőtteknél következik be, azonban a depresszió nőknél kétszer nagyobb eséllyel alakulhat ki, mint férfiaknál. A depressziós esetek számának meghatározását nehezíti, hogy sokan nem akarnak vagy nem mernek a depresszió tüneteivel szakemberhez fordulni, pedig manapság már egyre több hatékony opció közül választhatunk a depresszió kezelését illetően.

Depressziós periódusok: meddig tart a depresszió?

A depresszió tünetei mellett a depressziós periódusok hosszúsága, gyakorisága is egyénenként változik. Vannak, akik néhány évente átélnek egy-egy, akár hónapokon keresztül fennálló depressziós periódust, például, ha nehezen leküzdhető akadályokba ütköznek, vagy nem tudnak feldolgozni bizonyos életeseményeket (pl. válás, súlyos betegség stb.). Vannak, akiknél akut jelleggel fordul elő a probléma és vannak, akiknél a depresszió krónikus, állandósult állapottá válik, és akár egy életen át megnehezítheti a beteg életét.

A depresszió súlyosabb eseteiben (avagy major depresszió esetén) a betegség jobban meglátszik a beteg emberi kapcsolatain, munkavégzésén vagy tanulmányain, sőt, akár a külsején is (pl. jelentkeznek a depresszió jelei az arcon, a beteg külleme, öltözködése elhanyagolttá válik, állandóan fáradtnak tűnik). Mivel a depresszió alapvetően hatással van a beteg alvási- és táplálkozási szokásaira is, egy hosszabb depressziós periódus megterhelheti az egész emberi szervezetet.

A depresszió okai: mitől alakul ki a depresszió?

Számtalan kutatás bizonyította már, hogy a depresszió egyik legfőbb oka a genetika: a beteg egyszerűen hajlamos erre a típusú lelki betegségre. A depressziósok körülbelül 40%-a genetikailag hajlamos rá, de ehhez a rizikófaktorhoz szorosan hozzá tartozik a beteg többi pszichológiai tényezője is (személyiség, traumák, érzelmi állapot-változások) és a környezete (munka, család, anyagi problémák stb.).

Depressziót mindemellett okozhatnak mintegy mellékhatásként bizonyos típusú, erősebb gyógyszerek és egészségügyi problémák, de a túlzott alkohol- vagy drogfogyasztás is kiválthatja. Fontos kiemelnünk azt is, hogy a depresszió látszólag bármilyen előzmény nélkül, teljesen egészséges tinédzserek, felnőttek esetében is kialakulhat – az ilyen esetekben a tudomány jelenlegi állása szerint nincs magyarázat arra, hogy mik lehetnek a depresszió okai.

A depresszió nem egyenlő a szomorúsággal

Sokan hajlamosak vagyunk összekeverni a szomorúságot és a depressziót, azonban a két fogalom egyáltalán nem ugyanazt az állapotot jelöli, van közöttük egy nagyon fontos alapkülönbség: míg a szomorúság vagy a veszteség átélése az emberi lét természetes velejárója, éppen úgy, ahogy a boldogság érzete, addig a depresszió egy rendellenes pszichés egészségi állapotra vonatkozik.

Azt, hogy mi a különbség a szomorúság és a depresszió között, egy példával egyszerűen illusztrálhatjuk: amikor egy hozzátartozónkat elveszítjük, a veszteség megélése során a gyász egy természetes, normális, szomorúsággal járó reakció, ellenben az anyáknál a szülés utáni depresszió egy olyan motivációhiánnyal és örömképtelenséggel járó rendellenes lelkiállapot, amivel érdemes szakemberhez fordulni.

Valóban nő az öngyilkosság esélye?

A tévhitekkel ellentétben a depresszió nem jelent egyenes utat az öngyilkossághoz, de tény, hogy van kapcsolat a tartós hangulatzavarok és az öngyilkosság gyakorisága között. A depresszió elszenvedői 2-8%-ban saját kezűleg vetnek véget életüknek, ám ezekben az esetekben sem feltétlenül a depresszió a fő ok, ugyanúgy számít a beteg környezete, hogy mennyi és milyen segítséget kap ezen életszakaszának átvészeléséhez. A szakemberek minden esetben kiemelik, hogy milyen fontos a depresszió kezelése, ugyanis – ahogy ez bármilyen testi és lelki betegségre igaz – a kezeletlenül hagyott egészségügyi problémák esetén mindig fennáll a szövődmények kialakulásának a veszélye.

Hogyan történik a depresszió diagnosztizálása?

A lelki eredetű problémákat a pszichológusok, pszichiáterek vizsgálják a beteg önbevallásos panaszainak és mentális állapotának személyes felmérésén keresztül (személyes elbeszélgetés, MMPI teszt és egyéb depresszió teszt elvégzése). Ha véleményünk szerint a depresszió tünetei jelentkeznek nálunk és úgy döntünk, hogy mihamarabb szakértő segítségét szeretnénk igénybe venni, fontos, hogy teljes őszinteséggel számoljunk be arról, hogy mit érzünk, különben a szakember félrediagnosztizálhat bennünket, hiszen gyakran nagyon vékony a határvonal a különböző hangulat- és személyiségzavarok között!

Depresszió teszt: honnan tudhatom, hogy depressziós vagyok?

Most pedig nézzük, a depresszió diagnosztizálása kapcsán, hogy a depresszió teszt szerint mely depresszió tünetek együttes fennállása esetén beszélünk valódi betegségről! Depresszió gyanúja esetén a depresszió tünetei közül minimum 5-nek fenn kell állnia: ha a lenti listából több, mint 5 tünet illik ránk, érdemes kikérnünk egy szakember véleményét:

  • napi szintű lehangoltság, szomorúság, ürességérzet, megmagyarázhatatlan rosszkedv;
  • örömtelenség, közöny, az érdeklődés és a motiváció teljes hiánya;
  • az étvágy és a testsúly jelentős növekedése vagy csökkenése, vagy ezek váltakozása;
  • alvászavarok: insomnia (kóros álmatlanság) vagy hypersomnia (aluszékonyság);
  • motoros agitáció, vagyis szorongás hatására gépies mozgáskényszer;
  • állandó fáradtság;
  • libidócsökkenés;
  • bűntudat, lelkiismeret-furdalás, akár ezek téveszméje;
  • lecsökkent összpontosítási, összetett gondolkodási készség;
  • befordulás, társaságkerülés és elmagányosodás;
  • megnövekedett érdeklődés a halál témaköre iránt, az öngyilkosság fontolgatása.

A depresszió kezelése: gyógyítható a depresszió?

A depresszió, mint pszichés zavar nem feltétlenül gyógyítható, azonban ma már a kezelhető, jól kordában tartható állapotok közé soroljuk. A depressziót leginkább pszichoterápiával gyógyítják, de a depresszió gyógyszeres kezelése sem ritka, amikor a pszichiáter szakorvos (nem pszichológus!) antidepresszánsokat ír elő a páciens számára. A depresszió típusától, súlyosságától függ, hogy a szakember milyen kezelést javasol, addig pedig, amíg nem tisztázódott a beteg mentális állapota, biztos, hogy nem javasolnak gyógyszeres kezelést.

A depresszió kezelése gyógyszerrel

A depresszió gyógyszeres kezelésének a hatása leginkább a súlyos eseteknél (major depresszió) mutatkozik látványosabb formában, azonban nincs tisztázva, hogy végső soron az antidepresszánsok befolyásolják-e az öngyilkosság kockázatát. A depresszió gyógyszeres kezelését számos érvvel ellenzik: az antidepresszánsok függőséget és kellemetlen, a depresszió tüneteit fokozó mellékhatásokat válthatnak ki, nem beszélve a pánikrohamra való hajlamosság növekedéséről és a delíriumról. A legjelentősebb ellenérv azonban az, hogy a gyógyszerek csak a tüneteket csillapítják, a depresszió valódi, magánéleti vagy személyiségi okait nem lehet velük kezelni.

A depresszió kezelésében leginkább a hosszú távú pszichoterápia használ (hónapokig, akár évekig tartó terápiás ülések pszichológussal, súlyosabb esetekben pszichiáterrel), ám ezt kiegészítendő a hozzátartozók segítő jelenléte, bátorítása és a beteg problémáinak meghallgatása elengedhetetlen. Az odafigyelő környezet, a szakember és esetlegesen a gyógyszerek együttes alkalmazása a rendkívül súlyos esetektől eltekintve hatásos gyógymód lehet a depresszió ellen.

Milyen testi tüneteket okoz a depresszió?

A depresszió a súlyingadozás mellett más testi tüneteket is okozhat, például az érdektelenség, lehangoltság hatására a beteg a megszokotthoz képest kevésbé törődik külső megjelenésével (nem fésülködik, nem mossa ruháit stb.). A hosszabb időintervallumon keresztül fennálló depressziós periódus túlterhelheti az emberi szervezetet: a folytonos szorongás hatására nagyobb eséllyel alakulnak ki a depressziós személyeknél többek között szív- és érrendszeri megbetegedések vagy emésztőrendszeri megbetegedések (pl. depressziós személyeknél gyakran előfordul az irritábilis bél szindróma).

Mik a depresszió jelei az arcon?

A depresszió jelei az arcon is megmutatkozhatnak, ugyanis a folytonos örömtelenség, motivációhiány, alváshiány vagy általános fáradtság hatására a depresszióval élő személyekre gyakran jellemző a sápadtság, a beesett arc, a karikás szemek és a mosolytalanság.

A depresszió speciális esetei

A depresszió egy sokoldalú pszichés zavar, amelynek számos típusát (pl. akut depresszió, major depresszió, avagy súlyos depresszió) és rokonbetegségét tartjuk számon – ezek közül két gyakori példát fogunk megvizsgálni, amelyek a mániás depresszió (avagy bipoláris zavar) és a nőket sajnos gyakran érintő szülés utáni depresszió. Nézzük, hogy a szülés utáni depresszió mikor jelentkezik, és hogy a „sima” depresszió mikor válik bipoláris zavarrá!

Mi a mániás depresszió, avagy a bipoláris zavar?

A depresszió egyik gyakori, speciális esete a mániás depresszió, másnéven bipoláris zavar. Ezt az állapotot nevezhetjük egyféle érzelmi hullámvasútnak is, ugyanis ebben az esetben a beteg nem csak depresszív periódusoktól szenved, azokat indokolatlan emelkedett hangulat, egyféle túlzott feldobottság, látszólagos jókedv váltja fel. A periódusok hossza és súlyossága eltérő lehet, a depresszióhoz hasonlóan a fiatal felnőtteknél jelentkezik először. A mániás depresszió ritkább a simánál, mindössze a lakosság 1%-ára jellemző. A mániás depresszió okait leginkább biológiai tényezőkkel magyarázzák (a noradrenalin- és a szerotoninszint ingadozása, a rendszer komplex zavara).

Mikor jelentkezik a szülés utáni depresszió?

A szülés utáni depresszió kifejezetten gyakori jelenség: a szülést követően a nők 50-85%-a átél egy ilyen periódust életében. A szülés utáni depresszió mikor jelentkezik, kinél fordul elő nagyobb eséllyel? Nos, a szülés utáni depresszió leggyakrabban a szülést követő hetekben jelentkezik és el is múlik hamarosan, ám a nők 10%-ánál huzamosabb ideig is fennmaradhat. Ezekben az esetekben a depresszió okát az élethelyzetben kell keresnünk, ugyanis a munkaerőpiacról kiesett nők, akiknek a nap folyamán egyetlen társaságuk a gyermekük, gyakran elégedetlenné válnak aktuális élethelyzetükkel kapcsolatban. Ebben a helyzetben kiemelt fontosságú az apa, a család és a barátok támogatása!

Hatással lehet a szubkultúra a depresszióra?

Leggyakoribb esetekben a kamaszgyermekes szülőket foglalkoztatja a kérdés: kialakulhat a depresszió zenekar, szubkultúra vagy valamilyen stílusirányzat hatására? A 2000-es évek végén például az emo szubkultúra kifejezetten népszerű volt az interneten és a kamaszok között, nem úgy, mint az aggódó szülők köreiben. Fontos kiemelnünk, hogy nem a szubkultúra tesz valakit depresszióssá, a depressziót kiváltó tényező már jelen van a beteg életében, környezetében, a zene pedig nem okozza a negatív érzelmeket, ám felerősítheti azokat.

Depresszióra gyanakszol? Így veheted fel a küzdelmet a depresszió ellen!

Minden esetben érdemes beszélnünk a problémáinkról családunkkal, barátainkkal, ugyanis lehet, hogy egy kellemes, őszinte beszélgetés képes a felszínre hozni és megoldani a depresszív érzelmek gyökerét. Ha úgy érezzük, összetett helyzettel állunk szemben, nem tudjuk megnevezni a depresszió, depresszív hangulat okát, érdemes elmennünk egy szakemberhez, aki irányított kommunikációval segít megfejtenünk helyzetünk. Ha kifejezetten súlyos tüneteket észlelünk magunkon, rokonunkon vagy ismerősünkön, mindenképpen javasolt egy pszichológus, pszichoterapeuta felkeresése!

Címkék:
betegség, öngyilkosság, depresszió, pszichológia, betegségek, öngyilkos, ekar.hu, mentális betegségek,