Most végre eldől az örök Balaton vs. Adria vita: ezzel eddig miért nem számolt senki?

Pénzcentrum: Márciusban jött a teljes leállás, majd májusban nagyjából visszatért a normális élet, nemrég azonban élesedett az új turisztikai besorolási rendszer, mekkora nehézséget okoz ez most a szakmában?

Barna Béla: Március 12-e a turizmus fekete szombatja, onnantól számítva 1,5-2 hónapos teljes leállás volt minden területen. Hogy ebből milyen a talpra állás, az nem egyszerű kérdés. Egyrészt a belföldi turizmusra számítanak a szállásadók, utazási irodák, de az embereknek elfogyott a szabadságuk, munkahelyek vesztek el, és a nyár még oké, de azt senki nem tudja, mi lesz majd ősztől. Maradnak-e addig pénzek arra, hogy legalább belföldre eljussanak emberek. A szálláshelyek jelenlegi foglaltságát nézve jók az előjelek, de nem tudjuk, hogy ez miből adódik. Lehet, hogy most például inkább azok az emberek foglalnak szállást belföldön, akik nem mernek külföldre menni, és most miattuk nagy idehaza a kereslet.

Hogyan hat ez a mostani miliő az utazóközönségre?

Azt látni, hogy az emberek óvatosabbak. A külföldi utakkal kapcsolatban az most a nagy probléma, hogy az emberek az elmúlt pár hónapban bizonytalanságot tapasztaltak, és ez talán rosszabb, mint az egyértelmű szabályok. Egyik nap lehet utazni, másik nap nem. Lett volna múlt héten egy albán utam túracsoporttal, akkor még Albánia teljesen tiszta ország volt, zöld színnel. A hegyekbe mentünk volna túrázni, emberekkel sem találkoztunk volna, de mindegy, mert egyszercsak Albánia piros jelzést kapott. A csoportom tagjai pedig nem tudtak volna bevállalni 2 hét karantént a hazatéréskor. Így az összes utas elvesztette a repülésbe tolt pénzét, hiszen a repülő ment, a szolgáltatást igénybe lehetett volna venni. De ilyen esetre semmilyen jogorvoslat nincs. 

Senki nem kapja vissza a repülőjegye árát, ha nem tud elutazni?

Ez egy nagyon összetett dolog, a repülőgép társaságok az adott nemzeti jog szerint kezelik a vis maiort, így mindenhol más az ügymenet. A szélhámostól a korrektig minden van, de egységes szabályozás nincs. Értelem szerűen az EU-s határokon kívül már az uniós irányelvek sem érvényesek. Én például rengeteg repülőjegyet buktam eddig, a lengyel, az izraeli, a kanadai légitársaságnál rengeteg pénz van bent csoportos utakban, amire egyelőre nincs esély, hogy visszaszerezzük. Van olyan légitársaság, ahol őszig nem is üzemel az ügyfélszolgálat, ezeket az ügyeket tehát maximum hónapokkal később kezdik meg elsimítani. De nagyon sok ember még az áprilisi jegyének az árát sem kapta vissza, de még voucherben sem, ezért nem mernek újat venni. Meglepő, de egyes fapados társaságok meglehetősen jobban muzsikáltak a repülőjegyrendezésben, mint az úgynevezett nagyok.

Mindenhonnan azt hallani, inkább ne menjünk az Adriára, menjünk inkább a Balatonra. Jó a Balaton?

Nehéz az összehasonlítás, mert nem csak nálunk van ez a kampány, hogy nyaralj otthon. Minden kormány a politikai oldaltól függetlenül ezt megjátssza, hiszen mindenki a saját gazdaságát akarja újraindítani. 

A döntéshozók úgy képzelik, hogy mindegy, hogy a tengerparton fekszel egy hetet vagy a Balaton-parton. De ez nem így van. Mindemellett én nagy szószólója vagyok a belföldi turizmusnak is, imádom Magyarországot. De egy barátom mondta, hogy ha a Colosseumot akarom megnézni, akkor nem lesz jó a parádi tájház. 

Amikor feloldották a zárlatot, nagyon sokan megjelentek, hogy ők máris útra kelnének?

Tavasszal meghiúsult például egy kanadai utunk, de sokan máris átfoglaltak Albániára, mert mindenképpen fel akartak fedezni egy új kultúrát. De emellett sokan jönnek idehaza Kéktúrázni is. Ezek nem egymásnak ellentmondó dolgok, az a baj, hogy ezeket hajlamosak külön venni. Attól, hogy sokan itthon túráznak, ugyanennyien érdeklődnek a külföldi utak iránt is. Az Azori-szigetekre való utam már szeptemberre szinte betelt, Albánia szintén, bár ez utóbbi ugye meghiúsult. Viszont óvatosabbak lettek az emberek, a törzsutasaink 50 százaléka azt mondja, hogy idén nem repül. 

Május közepe óta hány helyen voltál külföldön?

Nem sok helyen, mert belföldi túráim voltak inkább. Nagyon sok helyre nem lehetett menni, például Angliába, de a Feröer szigetekre is lett volna egy utam, az is le volt zárva, Izrael máig le van zárva. Az is egy érdekes helyzet, hogy Magyarországon vis maior van, mégis vissza kell fizetniük az utazási irodáknak a befizetett összegeket. Csakhogy olyan pénzt kellene visszaadni, ami már nincs az irodáknál, mert le van kötve szálláselőlegben, repjegyben, buszköltségben és a többi. Nagyon sok iroda be is csődölt már, mert egyszerűen nem bírják visszaadni ezeket a pénzeket. Van egy csomó olyan előleg, amit nem tudnak visszafizetni a cégek, mert ők is bajban vannak. Ez egy hatalmas dominó rendszer, és a végén álló szív. A lobbiérdektől függ, hogy ki. Van egyébként olyan hely is, ahol nincs vis maior, nincs visszatérítési kötelezettség. 

Mindezek fényében milyen lehet ez az év?

Semmi jóra nem számítok. Sokan mondják, hogy ez az év kuka. Ráadásul az a baj, hogy kukává teszi a következő évet is, hiszen amit eltolunk egy évvel, az annak az évnek az üzleti tervét nullázza le. Hatalmas érvágás, hogy most kimarad a szezon. De mindenféle jóslatok persze vannak. Az egyik az, hogy minden utazás majd nagyon olcsó lesz, de az is lehet, hogy visszatérünk a 80-as évekbe, amikor alig repült valaki, mert drága volt. Én mind a kettő szcenáriót el tudom képzelni. Az egyik utazási blogger barátom azt mondta, az a baj, hogy visszabasztuk magunkat a középkorba, mert a világ háromnegyed része most le van zárva. A kiszámíthatatlanság pedig jóformán tönkretesz mindent. 

Mit lehet mondani azoknak, akik mégis külföldi utat terveznek?

Abszolút menjen, aki szeretne. Érdemes lehet azonban erdő széli kis házakat, különálló apartmanokat keresni. Ritkán lakott területekre menni, erdőkben, hegyekben túrázni. Igazságtalannak tartom, hogy például Albániában 10 emberrel a hegyekben túrázni karanténköteles vállalkozás lenne most, míg Mezőkövesden, ahol járványgóc alakult ki júliusban, még a strand is nyitva van. Mindenki megkérdezheti magától, vajon melyik a biztonságosabb?

Olcsó most a repülőjegy külföldre?

Fillérekbe kerülnek. Tallinnba 58 ezer forintért repültem volna, régebben ez egy átlagár volt, most Bécsből 11 ezer forint volt oda-vissza. Most vettem 9600 forintért Athénba erre a hétre. 

A szállások is olcsóbbak lettek?

Nem. Ott tudnak olcsóbbak lenni, ahol sok a külföldi beutazó. De Magyarországon drágultak a szállások, az augusztus 20-i hétvégék gyakorlatilag fullon pörögnek mindenhol. Mert azok is itthon maradnak, akik nem mernek elmenni Olaszországba. A Balatonnál is emelkedtek az árak, mert be kell hozni az elmúlt hónapok veszteségét. És ha már ekkora a kereslet, nyílván emelkednek az árak is.

A vírushelyzet egy dolog, de a szakma most nyakába kapta az Airbnb-regulát is. Mi a helyzet ezzel?

Budapesten 14-15 ezer olyan turista van, aki nem találna szállást, ha nem lenne az Airbnb. 2013 óta futott fel ez, és a legtöbben legálisan csinálják. Be vannak jelentve, adóznak az önkormányzatoknak. Nagyon fura, hogy ezt szabályozni akarják. Az volt erre a hasonlatom, hogy akkor zárjuk be az összes kisboltot is, mert az embernek nem mennek elegen a hipermarketekbe. Szerintem ez egyértelműen lobbi tevékenység eredménye, pedig egyébként a szállodába járók száma 5-10 évvel ezelőtt már amúgy is megcsappant, mert a fiatal generáció már nem feltétlenül egy szállodai szobában akar lenni, hanem kibérel inkább egy apartmant vagy egy belvárosi polgári lakást, ahonnan be tudja járni a várost. És ez nemcsak az olcsóságra vonatkozik, hiszen vannak sokkal drágább lakások is, mint amibe egy szállodai szoba kerül. Ez megint olyan, hogy ha én körtét kívánok, hiába ajánl a zöldséges almát. Nem lehet ezt ráerőltetni. Az volt a másik indok a regula mellett, hogy az Airbnb csökkenti a bérbe adható lakások számát. De ez az állam problémája. Akkor indítson bérlakásépítési programot. Ha van mondjuk egy kisebb városban 300 airbnb-s lakás, ezeket zárjuk be, hogy az x, y helyen dolgozónak legyen inkább albérlete?

Azt is az új szabályozás szükségességének érveként hozták föl, hogy egyes befektetők hogy meggazdagodtak az Airbnb-ből, de hát a szállodatulajdonosok nem érnek el hozamot a vállalkozásaikon? Az is érv volt az Airbnb ellen, hogy koszosak a lakások, csak hát ez nem igaz, sok olyan lakás van, ami tisztább, mint némelyik hotelszoba. Ezeket is ugyanúgy takarítják, arról nem is beszélve, hogy ez egy platform, amiről most beszélgetünk, ha egy szoba tehát negatív értékelést kap, mert nem jó a színvonala, utána már nem fognak oda menni, ennyi. Az apartmanoknak, lakásoknak ráadásul külön bejárata van, nem kell 200 másik emberrel együtt reggeliznem, tehát vírusügyileg is biztonságosabb. De hangsúlyozom, én nem szeretnék kifejezetten a szállodák ellen beszélni, csak azt mondom, hogy ezek az érvek kikezdhetőek.

Van olyan valid érv, ami miatt érdemes lenne ehhez mégis bármiféle szabályozással hozzányúlni?

Nincs. Nem vagyok teljesen szabadpiac-hívő, szabályozni kell dolgokat, legálissá tenni, de pont az Airbnb bizniszben tisztán és átláthatóan adóznak a felek. És a szállodák amúgy sem bírnák el azt a turizmust, ami például Budapesten is van. Lehet szidni a bulituristákat, de egyrészt az érkezésük fejleszti az ingatlant, másrészt rengeteg pénzt hoz a fővárosnak. De ez innentől filozófiai kérdés is. Teszem azt, legyen e még koncert este 22-23 órakor mondjuk Budapesten, mert ez egy világváros, vagy a lakók pihenése fontosabb. Mondhatja a nyugdíjas néni vagy igazából bárki, hogy márpedig ő síri csöndben akar élni a belvárosban, de akkor utána ne legyen sírás, hogy nincs az utcában díszburkolat, egy jó kávézó vagy egy minőségi söröző, ahová este 23-kor is be lehet ülni. Egyes falvakban dallamos kocsi se jár, nincs semmi, csönd van, igaz turisták sincsenek. Miért is lennének?

De még egyszer mondom, ezzel semmi baj sincs, lehet így is látni a dolgokat, mondhatják tehát a budapesti vagy bármilyen magyar önkormányzatok, hogy akkor nekik ez nem kell, csak akkor kínáljanak helyette valamilyen alternatívát. 

Végszó, akkor jó idehaza nyaralni?

Teljesen jó itthon nyaralni, de ez számomra sosem volt kérdés. Jó dolog az is, hogy lobbizunk a magyar turisztikai helyek érdekében, csábítsuk a magyarokat mondjuk reklámfilmekkel arra, hogy Magyarországon nyaraljanak, túrázzanak. De ez legyen szabad döntés, törvényileg belenyúlni egy jól működő rendszerbe nem jó irány 2020-ban. Arról nem is beszélve, hogy most érezni nagyon a szélkakas effektust is, eddig körülbelül öt cég vitt magyarországi túrákat, most meg hirtelen ötezer foglalkozik ezzel.