Pénzcentrum • 2020. június 25. 10:31
A GKI jelenleg a magyar gazdaság 5-7%-os 2020. évi visszaesésére számít (amennyiben nem következik be idén a járvány második hulláma). Márciusban, nem sokkal a vészhelyzet meghirdetése után az előrejelzés, még két, egy 3 és egy 7%-os idei GDP-csökkenést tartalmazó forgatókönyvet vázolt fel.
Azáprilisi adatok - az ipari termelés 37%-os, az export (euróban) ugyancsak 37%-os, a kiskereskedelmi forgalom 10%-os, a vendégéjszakák 97%-os visszaesése, ugyanakkor azépítőipari termelés csak 2,1%-os (de szerződésállományának 15%-os) csökkenése - a második negyedévben markáns visszaesést valószínűsít - írják az elemzésben. Kiemelik: Pozitívum, hogy a korlátozások feloldása már május elejétől megkezdődött. Fontos, hogy a GKI konjunktúraindexe az áprilisi pánik után májusban és júniusban is jelentősen javult. Emelkedése azonban két hónap alatt még a felét sem tudta ledolgozni az áprilisi zuhanásának.
Az EU-tagállamokra vonatkozó előrejelzések jellemzően nagyon pesszimisták, ami nyilvánvalóan behatárolja a magyar export iránti keresletet is. A magyar kormány gazdaságmentő intézkedései nemzetközi összehasonlításban szerények. Mindezek alapján rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés képes lenne meghaladni a tavalyit - fogalmaznak a GKI elemzői. Az elemzők meglátása szerint márpedig a "csak"3%-os visszaesés eléréséhez erre lenne szükség. Mint írják, a jelenlegi 6%-os idei visszaesés a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5% körüli GDP-csökkenést feltételez.
A bruttó keresetek válság alatti alakulásáról még nincsenek adatok, de jelzésértékű, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1% után áprilisban már csak 5,5%-kal emelkedtekaz egy évvel korábbihoz képest. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkentek, ez a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezdhet. AGKI éves átlagban az átlagkereset 5% körüli emelkedésére, és a keresettömeg (csökkenő foglalkoztatás miatti) stagnálás közeli, minimális növekedésére számít. A reálkeresetek statisztikailag 1-2%-kal emelkedhetnek, az inflációs kosártól eltérő fogyasztási szerkezet miatt azonbanezgyakorlatilag stagnálást fog jelenteni. További részletek a részletes elemzésben.