Pénzcentrum • 2020. június 16. 11:01
Az előzetes adatok szerint 2020 első négy hónapjában a halálozások száma 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. Ez a statisztika azt bizonyíthatné, hogy a járvány ellenére kevesebben haltak meg, mint a korábbi év azonos január-áprilisi időszakában, viszont van emögött egy ellentmondás. Elemzők az influenza járvány elmaradását, vagy a halálos közúti balesetek számának visszaesését sejtik a háttérben. A Pénzcentrum most annak járt utána, mi van ezek mögött a számok mögött.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerintkevesebben haltak meg 2020. január-április időszakában, mint a korábbi év azonos időszakában. Müller Cecília is kiemelte az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy a járvány alatt Magyarországon nem volt többlethalálozás. Ha viszont közelebbről megvizsgáljuk a számokat, korántsem biztos, hogy nyom nélkül eltűntek a statisztikában a vírus áldozatai.
A halálozási adatok csökkenését a KSH annak tulajdonítja, hogy idén az influenzajárvány nem volt olyan intenzív, mint a tavalyi évben. Azonban mégis felmerül a kérdés, hogy a koronavírus következtében elhunytak száma hogyan befolyásolta ezeket a statisztikákat. 2020. első négy hónapjában 45015-en hunytak el, 3055-tel kevesebben, mint 2019 első négy hónapjában. Viszont éppen januárban és februárban volt kevesebb az elhunytak száma (15 és 9,8 százalékkal),
Viszont ez a statisztika csalóka, hiszen egyrészt nem vehetjük alapul csak a tavalyi évet, amikor a szokásosnál többen hunytak el influenzában, ráadásul elvileg a vírus március 4-én jelent meg az országban, és az első halálos áldozatot 1,5 héttel később március 15-én jelentették be. Tehát érdemes lenne megvizsgálni a halálozási adatokat ebből az időszakból korábbi évekből, és pl. összevetni a közúti balesetben elhunytak számát is. Ezzel korrigálva a 2020-as halálozási statisztikákat még mindig csak két tényezőt vettünk figyelembe, a sokból, de mégis közelebb jutottunk a valósághoz.
A grafikonon látható, hogy az év első két hónapjában jellemzően többen halnak meg, mint március-áprilisban. Amikor jelentős eltérés adódik, általában az influenza járvány erőssége áll a háttérben, vagy legalábbis erre következtetnek az elemzők. Az év első felében kevesebb volt a haláleset, mint más években, azonban a március-áprilisi hónapokban már hasonlóan alakult a halálozási statisztika.
Megnéztük azt is, hogy mennyi volt az erre az időszakra jellemző közúti baleset következtében elhunytak száma. Várható volt, hogy 2020-ban ez a szám jelentősen csökken, hiszen a közúti forgalom jelentősen visszaesett a karanténidőszak alatt. Azonban a statisztikákból az látható: már az év első két hónapjában is jelentős volt a visszaesés.
Míg az előző években 80-100 között van azoknak az eseteknek a száma, amikor egy közúti balesetben veszíti valaki életét, 2020 január-februárjában ez a szám mindössze 61 volt. Így nem meglepő, hogy a kijárási korlátozások alatt, április végéig sem nőtt annyival az ilyen szerencsétlenségeknek a száma, hogy akár a korábbi évek márciusának végén mérhető számokat elérje.
Azt is tudjuk, hogy május 1-ig bezárólag az igazoltan COVID-19 fertőzésben elhunytak száma 323 fő volt. Április 1-jéig pedig mindössze 20 főt tartottak nyilván a koronavírus halálos áldozatai között. Már pusztán ebből az adatból is egyértelmű, hogy nem ellensúlyozhatta önmagában az a tényező a koronavírusos haláleseteket, hogy kevesebben hunytak el az utakon. Ezt könnyen lehet szemléltetni is:
A baleseti halálból adódó átlagos csökkenés még arra is kevés, hogy befolyásolja azt a 1,4 százalékot, amennyivel többen hunytak el 2020 március-áprilisában, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Azt, hogy hány halálos kimenetelű közúti baleset fordul elő egy évben, az is jelentősen befolyásolja, milyen az időjárás.
A met.hu adatai szerint a 2019/2020-as tél a harmadik legenyhébb tél volt 1901 óta. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség közel megegyezik az 1981-2010-es értékkel, de térbeli és időbeli eloszlása nem volt egyenletes. A leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebbet pedig 2006/07 telén figyelhettük meg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az enyhe időjárás pedig nem csak a baleseti statisztikákat befolyásolja, hiszen kevesebben hunynak el a tél folyamán a fagyás áldozataiként is, mint más években. Ugyanakkor az enyhe tél eredményezhetné, hogy könnyebben telepszenek meg, terjednek a vírusok. Idén január 29-én jelentették be az influenzajárvány kitörését Magyarországon, azonban hamar ellaposodott az inflenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók számát jelző görbe:
Az ÁNTSZ Influenzafigyelő Szolgálatának adatai szerint az influenza szerzon idén eltolódott, később kezdődött, és a korábbi év meredek felfelé, majd lefelé ívelő mintája sem érvényesült. Éppen a 10. héttől kezdődően kezdett csökkenni azoknak a betegeknek a száma, akik influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordultak - attól a héttől, amikor a koronavírus megjelent Magyarországon. Tehát visszatérve: hiába volt idén olyan enyhe az időjárás, az influenzajárvány sokkal mérsékeltebb volt, mint tavaly. Ez is összefüggésben állhat a január-februári halálozási adatok alacsonyabb számával.
A koronavírus hatását nehéz tettenérni
Mivel a koronavírusban nagy százalékban a 65 év felettiek hunytak el az eddigi adatok alapján, megvizsgáltuk, kiugró-e az idősek elhalálozásának aránya az előző évek hasonló időszakához képest. Ezt már nem április végéig, hanem az év 10-20. hetéig vizsgáltuk, azaz nagyjából március első hetétől május 2. hetének végéig vizsgáltuk.
A számokból kitűnik, hogy a 65 éven aluli elhunytak száma nem volt ilyen alacsony a megelőző 5 évben. Jellemzően nem a 80 év felettiek aránya, hanem inkább a 65 és 80 év közöttiek aránya nőtt az elhunytak között. Ezzel szemben az igazoltan a koronavírus fertőzésben elhunyt áldozatok életkori megoszlása más képet mutat (2020. június 15-i adatok alapján): mindössze 11,2 százalék 65 év alatti, 40,5 százalék 65 év feletti és 48,3 százalék 80 év feletti az 563 elhunyt közül.
Tehát a koronavírusnak törvényszerűen a 65 éven felüliek, azon belül is a 80 éven túliak körében kellett volna hogy megjelenjen az általános halálozási statisztikában, azonban a 65 év és 80 év közöttiek korosztályában történt csak számottevő elmozdulás. A 65 éven aluliak esetében pedig a közúti forgalom csökkenés miatt elmaradó haláleseti statisztikákból leolvasható átlagosan 50-60 fő nem egyenlíti ki a csökkenést. Más tényezők is közre játszhattak abban, hogy nőtt a 65 és 80 év közöttiek aránya és csökkent a 65 éven aluliak száma az elhunytak között.
Az influenza járvány enyhe lefolyása, az enyhe időjárás hatásai, ezzel együtt a baleseti statisztikák még mindig nem indokolják teljes mértékben a 65 év és 80 év közöttiek körében március-április folyamán megnőtt elhunytak számát, és a 65 év alattiak körében az arány csökkenését. Állhat még a háttérben a súlyos munkahelyi baleseték lecsökkent száma is, ugyanis a kijárási korlátozások, és a vírus okozta válság következtében is többen dolgoztak otthonról, a vállalatok leállásra kényszerültek, illetve sokan elveszítették a munkájukat. Azonban ennek számát, és a további okokat egyelőre statisztika hiányában csak találgatni lehet.